Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ceglédbercelt az Árpád-korban királyi birtokként említik. Rövid ideig Csák Máté, Wiveng Miklós (Buda grófja), az Albertok, később Erzsébet királyné tulajdonában volt. 1368. szeptember 10-én Ceglédbercelt a klarissza rendnek adták, 1782-es felszámolásáig az ő birtokuk volt. II. József Cegléd berceli részére németeket telepített Hannoverből. Az új lakók precíz módon építették fel a települést, mígnem kolerajárvány tört ki köztük, és a túlélő telepesek visszatértek az őshazába. A lakatlan szállásokba solymári, soroksári, dunaharaszti és adonyi németek valamint ceglédi, úrii és üllői magyarok költöztek.
1930-ban 3686 lakosa volt, közülük 2214 német és 1472 magyar. 7 fő kivételével valamennyien római katolikusok voltak. 1945 januárjában 619 embert kényszermunkára (malenkij robotra) hurcoltak. 1946 újabb megrázkódtatást hozott a falu életében: 441 főt deportáltak, mivel németnek vallották magukat. 1949. november 4-én tért haza a kényszermunkára hurcoltak utolsó csoportja. A hősök és áldozatok emlékére a község 1991-ben emlékművet állíttatott.
A Ceglédberceli Nemzetiségi Napoktól
Tánc, ének, zene és kézművesség állt a 2015-ös Ceglédberceli Nemzetségi Napok középpontjában. A ceglédberceli hagyományápolás sokoldalúságának jegyében több helybeli kultúrcsoport is fellépett – a CÁMK Napsugár Óvoda Schmetterling Tánccsoportja, az Eötvös József Általános Iskola tánccsoportjai (Frohe Kinder, Fantasztikus 4×4 és az ifjúsági tánccsoport), a Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kórus, Dunaharasztiból a Német fjúsági Hagyományőrző Egyesület Tánccsoportja, Szigetszentmártonból a Német Nemzetiségi Énekkar, továbbá a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes. A németek és hagyományaik fennmaradásáért mutatták be a vasárnapi ünnepi misét a katolikus templomban. Vasárnap délután a magyarországi német fúvószenekarok találkoztak. Három a magyarországi németek legjobbnak tartott fúvószenekarai közül a kultúrházban lépett fel. A Hahn János vezette „Neun Branauer Musikanten” vállalta a hosszú utat Baranyából, a Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület Fazekas József vezette közismert fúvószenekara Szabó Imre karmesterrel szintén messziről érkezett.
Szintén jelen volt a ceglédberceli, Kaposi József vezette Freude Kapelle, a község és a Landesrat életében rendkívül aktív formáció. Mindhárom zenekar igazolta, amit már a fentiekben írtam – ez a három a sok jó közül a három legjobb fúvószenekar Magyarországon.
A zenei délutánon adták át a nemzetiségi ifjúsági díjakat is, az élvezetes zenei program végeztével pedig ceglédberceli borokból adtak kóstolót a nézőknek. Az előtérben a zenészek néhány meglepő zenekari felállásban szórakoztatták tovább a közönséget.
Szöveg és képek: Manfred Mayrhofer/LandesratForum
Magyarra fordította: Mayer István