Mindenszentek és halottak napja alkalmából Fáth György magyarországi német költő Elterngrab című versével emlékezünk meg elhunyt szeretteinkről.
Georg Fath: Elterngrab
Hier ruhen sie, nun tief begraben,
die Sorgen und den Kummer aus,
die einmal mir das Leben gaben
in diesem öden, dunklen Haus.
Vorbei, dahin die rechte Freude,
die einst, so schön und köstlich war,
da mich noch einst geschützt vor Leide
mein treu und gutes Elternpaar.
So schwer nur fällt es mir zu glauben,
daß mir das Los so grausam ist.
Von mir das Liebste konnte rauben
und hier in diesen Grab verschließt.
Ich fühl’, was ich verloren habe,
mit unbeschreiblich großem Weh’.
So oft ich hier vor diesem Grabe
so heimatlos, verlassen steh’.
Fáth György 1910-ben született a Baranya megyei Erdősmárokon. Gyermekként a helyi dialektust beszélte, az irodalmi németet csak később, önerőből sajátította el. Ahogy a család összes tagja, ő is földműves volt.
Már tizenhét éves korában elkezdett verseket írni. Habár az irodalmi tevékenység nem vált fő foglalkozásává, tehetsége már 1929-ben megmutatkozott, a Bleyer Jakab által kiadott Sonntagsblattban két verse is megjelent: a Vergissmeinnicht, illetve a Die Heimatglocken.
Az elűzetést követően a család Pécsre költözött, ahol eleinte bányászként, később a helyi áramszolgáltatónál majd a Városi Vízműveknél dolgozott. Igazi ismertségre a 1970-es években tett szert. 1973-tól rendszeresen publikált a Neue Zeitungban. Versei több magyarországi német antológiában is megjelentek.
Az 1977-ben kiadott Stockbrünnlein című könyve az első magyarországi német szerzőtől német nyelven megjelent önálló kötet volt. Egészen haláláig 1999-ig írt verseket.
Fotó: Gál Zoltán: Látogatás – Halottak napja Nemesnádudvaron (Blickpunkt 2009)