Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A jubileumok mindig jelentős szerepet játszanak. Nemcsak az ember, hanem egy intézmény, település életében is. Ilyenkor megállunk egy kicsit, emlékezünk, megidézzük a múltat, összevetjük azt a jelennel, hogy felkészüljünk a jövőre. Tarjánban idén a 280. jubileum érkezett el. Hogy minek? Német őseink betelepülésének.
E jeles alkalomból gyűlt össze október 22-én Tarján apraja-nagyja. Egyik fele, hogy szereplőként színpadra állítsa a falu történetét, a másik, hogy a vendégekkel együtt megtekintse a színvonalas műsort. A magyarul és németül egyaránt zajló, zenével, képekkel tarkított játékban a település számos sorsfordító eseménye és fontos személyisége is megjelent: Mikonya József és Treszl Antal, akiknek könyvei a darab alapjául szolgáltak, a falut elsőként írásban említő Anonymus, a török korból származó Pes-kő monda vagy Győry Sándor matematikus.
1737 volt az a jelentős év, amikor az Esterházy család 40 német ajkú katolikus családot telepített a faluba. A kultúrházban is feltűnt egy dobos, hogy kihirdesse, sok jó vár mindenkit az új hazában. Jó néhány néző, aki viseletben érkezett fel is kerekedett, ezzel részesévé válva a műsornak és megjelenítve az új hazába való indulást. A kezdeti megpróbáltatások után szépen lassan fellendült a falu élete: két templom, új házak épültek. Az elektromosság, az orvosi rendelő, a mozi, valamint a Tarjánt a várossal összekötő országút már a 20. században épült. Ennek köszönhetően például már nem csak az erdőn át járhattak a gazdasszonyok eladni a termékeiket. Eközben sokat változott a viselet is, amiről egy divatbemutató során győződhetett meg a közönség.
Ám nem csak örömteli eseményekre emlékezhettünk: a 19. század második felében kolerajárvány dúlt, majd következtek a világháborúk, amelyben sok helyi férfi vesztette életét. A svábok sorsa ezután se fordult jóra. 1946-ban itt kitelepítésre ugyan már nem került sor, de a házakat, és mindenféle vagyont át kellett adni az ide telepített egerlövői, majd a szőgyéni családoknak. 1956-ban is zajlott harc a faluban és több fiatal is az emigrációt választotta. Az ötvenes évek végétől aztán ismét fejlődés indult: óvoda, iskola, kultúrház, vízvezeték-hálózat, kenyérgyár épült, újraindult a németoktatás. A rendszerváltozás utáni időszakról pedig már a kivetített képek meséltek. A Tarjáni Német Nemzetiségi Önkormányzat ezzel az ünnepséggel méltó módon állított emléket a betelepített német családoknak.
Árendás Katinka
Fotó: Straubinger Ádám