Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Heinek Ottó: „Képviselővel a parlamentben a fiataljaink oktatásáért,
a kulturális örökségünk ápolásáért és az európai értékekért szállnánk síkra”
Kitüntetések átadásával egybekötött, elegáns gálaműsort adott január 13-án a pécsi Kodály Központban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. A hazai német közösség 22. alkalommal ünnepli az első német nemzetiségi önkormányzatok megalakulásának évfordulóját. Színvonalas szólisták és díjnyertes kultúrcsoportok töltötték be a színpadot és arattak nagy elismerést, főként népzenei, néptánc- és népdalprodukcióikkal – pontosan úgy, ahogy az elmúlt esztendőkben mindig.
– A 2018-as év azért különleges számunkra, mert választások következnek, és mi képviselői mandátummal szeretnénk az Országgyűlésbe kerülni. A mai gála, annak programja és a kitüntetendők személye pedig jól példázza, hogy ezt mi miért is szeretnénk – fogalmazott köszöntőbeszédében Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. – Azért, hogy hatékonyabban beleszólhassunk a fiataljaink oktatás-nevelésébe. Azért, hogy az egyesületeink több támogatást kaphassanak, és azáltal majd még többet tehessenek kulturális örökségünk ápolásáért. A fiatal generációk támogatása, egy modern oktatási rendszer kialakítása, az európai értékek felkarolása, és a Magyarország és a szomszédos országok, illetve Németország közti jó kapcsolat fenntartása – ez az, amiért dolgozunk, és amiért a parlamentben is síkra szállnánk.
Az országos gála fővédnöke és ünnepi szónoka a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete volt. Német- és Magyarország múltja, jelene és jövője összefonódott, és ebben a magyarországi németek kulcsszerepet töltenek be – kezdte beszédét Volkmar Wenzel, aki hangsúlyozta: örömteli, de egyúttal természetes dolog az, hogy Németország hazánk legfontosabb gazdasági partnere, hogy a két ország közt számtalan települések közti, tudományos és kulturális kapcsolat létezik, és hogy Magyarországon ilyen sokan beszélnek németül. Örvendetes továbbá, hogy Magyarország becsben tartja az itt élő németséget, ugyanis – mint hangsúlyozta – a kisebbségeket különleges védelemben kell részesíteni, az általunk közvetített sokszínűség ugyanis érték. – A Magyarországon élő német kisebbség különösen jó példa arra, hogy a hagyományhűség, a jelen és a jövőbe vetett hit jól összeegyeztethető. Az Európára vonatkozó jövőt abban látjuk, hogy a határokat – amelyekért évszázadokon át harcoltunk – legyőzzük, és hogy a magyarok, a németek és más nemzetek közt hidakat építsünk. És ehhez a magyarországi németek nagyban hozzá tudnak járulni.
A nagykövet arra is kitért, hogy bár az új német kormány még nem alakult meg, a német külpolitikát illető – így többek között a német kisebbségek támogatására vonatkozó – alapelvek a jövőben is változatlanok maradnak.
Hárman vehették át a „Magyarországi Németségért Arany Dísztűt”, a német nemzetiség legrangosabb kitüntetését. Elismerésben részesült:
HARTMUT KOSCHYK (Berlin, Németország) Bundestag-képviselő, a német szövetségi kormány volt kivándorlás- és nemzeti kisebbségügyi megbízottja.
Hartmut Koschyk 1959-ben, egy felső-sziléziai elűzött család fiaként született. 1978-ban lépett be a CSU-ba (a Bajor Keresztényszociális Unióba). A katonai szolgálat teljesítését követően Bonnban, egy Bundestag-képviselő tudományos munkatársaként helyezkedett el, és eközben a bonni egyetemen történelmet és politikatudományokat hallgatott. Mindössze 28 éves volt, amikor az Elűzöttek Szövetségének (Bund der Vertriebenen) főtitkárává választották – e tisztségét 1991-ig töltötte be.
Hartmut Koschyk 1990 és 2017 között volt a Bundestag tagja. Képviselőként sok éven át tevékenykedett elűzöttekkel és menekültekkel foglalkozó területeken. 2005 és 2009 között a CSU tartományi frakcióvezetője, 2009 és 2013 között a Szövetségi Pénzügyminisztérium államtitkára volt.
2014 és 2017 között a német szövetségi kormány kivándorlás- és nemzeti kisebbségügyi megbízottjaként tevékenykedett. Elkötelezetten és sikeresen szállt síkra az Európa német kisebbségei közti együttműködés élénkítéséért. Felhívta a szövetségi parlament és a szövetségi kormány döntéshozóinak figyelmét a német népcsoportok ügyeire, és elérte azt, hogy a német kisebbségek támogatása számos területen növekedjék.
Az elmúlt években a német kormány képviseletében rendszeresen részt vett a magyarországi németek elhurcolására és elűzetésére emlékező rendezvényeken, és politikai aktivitásával jelentősen támogatta a német-magyar kapcsolatok alakulását. A 2017-es parlamenti választásokon már nem indult.
OSZVALD JÓZSEF (Városlőd) nyugalmazott pedagógus, iskolaigazgató, a német nemzetiségi oktatás ügye iránt elkötelezett oktatási szakértő.
Oszvald József 1951-ben született Városlődön, egy magyarországi német család gyermekeként. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban megszerzett érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett történelem és magyar, majd 1995-ben a Veszprémi Egyetemen német szakos tanári diplomát.
1987-ben a Városlődi Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd egy évvel később igazgatója lett, az oktatási intézményt egy évtizeden át vezette.
Fontos kezdeményezések kötődnek a nevéhez: kétnyelvű iskolaújság elindítása, a tanulók német nyelv iránti érdeklődésének kreatív eszközökkel való felkeltése, nemzetiségi iskolák megyei szintű kulturális versenyeinek szervezése, valamint a Veszprém megyei német nemzetiségi oktatás szakmai megújítása.
1998-tól a Veszprémi Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat munkatársa, majd idővel helyettes vezetője lett. Kapcsolatot tartott a német nemzetiségi óvodákkal és iskolákkal: szakanyagokkal látta el azokat, fejlesztette a megyében folyó németoktatást, pedagógusképzést, tankönyveket lektorált és fordított, konferenciákat szervezett. Neki köszönhető a nemzetiségi oktatás bevezetése az ajkai Bródy Imre Gimnáziumban – ott, ahol a 2012-es nyugdíjazásáig németet és nemzetiségi népismeretet tanított. Oszvald József 2000 és 2009 között a Magyarországi Német Iskolák Szövetségének elnöki tisztségét is betöltötte.
Nyugdíjasként is aktív: szülőfaluja német önkormányzatának elnöke, Veszprém megye német önkormányzatának alelnöke, emellett Városlőd nyelvjárását kutatja.
SCHŐN MÁRIA (Hajós) nyugalmazott pedagógus, néprajz- és nyelvjárás-kutató, kórusvezető.
Hajós német folklórja a legjobban dokumentáltak közt van országunkban – és ez különösen Schőn Máriának köszönhető, aki 1943-ban született a Bács-Kiskun megyei településen. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem német és magyar szakán szerzett diplomát, azt követően Bátaszéken, Kalocsán és Hajóson tanított. Az 1980-as esztendőkben kezdte kutatni a hajósi németek néprajzát. Fáradhatatlanul gyűjtötte a nép- és gyermekdalokat, mondókákat, meséket, hiedelmeket és vallási szokásokat, munkája nyomán mára a település paraszti életének valamennyi területe dokumentálva van. Gyűjtőmunkája eredményeként számos olyan – részben az oktatásban is használt – kiadvány látott napvilágot, amely például olyan érdekességekről is beszámol, mint a Nap hajósi folklórja, a helyi legendák Szűz Máriáról, a germán istenvilág nyomai a hajósi folklórban, vagy épp a helyi parasztság mentalitása.
Schőn Mária 15 esztendőn át vezette a kisváros német énekkarát, és maradandót alkotott a helyi sváb nyelvjárás írásbeli megörökítése terén is. Ő kezeli, bővíti és mutatja be az érdeklődőknek a helytörténeti gyűjteményt, régi varrógépeket gyűjt, a városi televízió német nyelvű műsorának riportere volt, országszerte előadásokat tart.
Az országos gálán fiatalokat is kitüntettek: immár 15. alkalommal vehették át a Koch Valéria Díjat kiemelkedő tanulmányi eredményt és a német kultúra ápolása terén különleges aktivitást felmutatni tudó középiskolások, valamint egy diploma előtt álló főiskolás, illetve egyetemista, aki nemzetiségi témában végez eredményes kutatásokat. Az idei gála kitüntetettjei:
CZIGÁNY MATTHIAS MARKUS (Koch Valéria Iskolaközpont, Pécs)
Az érettségi előtt álló Czigány Matthias Markus Münchenben született, kisgyermekkora óta Újpetrén él. Mind a családja, mind pedig a környezete nagyban támogatja magyarországi német identitásának kibontakozását. A kultúraápolás számos területén jeleskedik – mind iskolai keretek közt, mind pedig lakhelyén: rendszeres résztvevője különféle szavalóversenyeknek, a Baranya megye több településén évente színre vitt János Passió előadás, az újpetrei tánccsoport és hagyományőrző egyesület tagja, három hangszeren játszik, rendszeresen fellép iskolája és faluja fúvószenekaraival. Az iskola kórusában és más formációban is énekel, szívesen méretteti meg magát különféle versenyeken, rendszeres résztvevője az évente a magyarországi német fiataloknak megrendezett filmes versenynek, és német nemzetiségi táborokban ifjúsági segítőként működik közre.
NAGY SZONJA (Német Nemzetiségi Gimnázium Budapest)
A budapesti Nagy Szonja a 20. kerületi gimnázium végzős tanulója. Azért választotta ezt a középiskolát, mert tudatosan készült a német nyelv és a magyarországi német hagyományok minél teljesebb megismerésére. Ez iránti érdeklődése kisgyermekkorára vezethető vissza, azokra a feledhetetlen időszakokra, amelyeket a nagyanyjánál töltött Németországban.
A hagyományőrzés számos területén tevékenykedik: tagja a csepeli német ifjúsági tánccsoportnak, az iskola kórusának, néprajzi kutatásokat végez, honismereti táborokba jár. Némettudását különféle nyelvi versenyeken teszi próbára, miközben folyamatosan fejleszti is azt – például ösztöndíjak segítségével.
HOLCZINGER SZANDRA (Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest)
Holczinger Szandra Bakonyszücsről származik, a helyi német nyelvjárást beszélő és a kultúrát ápoló közegben nevelkedett. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban töltött éveit nagyban meghatározta a tánc, az ének, a zene és a színjátszás szeretete, valamint a német néprajz és nyelvjárások kutatása. Az érettségit követően egyszerre két úton is elindult: Gór-Nagy Mária Színitanodájában tanult, majd a váci Apor Vilmos Főiskolán végzett német nemzetiségi óvodapedagógusként. 2017-ben BA-diplomát szerezett az ELTE Bölcsészettudományi Karának német nemzetiségi szakán. Tanulmányai során részt vehetett a dr. Erb Mária vezette, a magyarországi németek nyelvjárási szótárát elkészítő projektben. Diplomamunkáját dr. Manherz Károlynál írta a bakonyszücsiek ünnepeiről, a faluban élő emberek életének fontos állomásairól. Jelenleg az ELTE német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos mesterképzésén vesz részt.
Szandra kulturális területen is igen aktív: a Holczinger-Molnár duó tagjaként német népdalokat ad elő, emellett pedig színészként dolgozik: négy éve tagja a budapesti József Attila Színház társulatának, valamint több más színjátszó-körnek. Rendszeresen látható különféle filmekben, sorozatokban, és különösen büszke arra, hogy egy, a magyarországi németek elhurcolását feldolgozó filmben és más hasonló filmes projektekben is közreműködhet.
A műsor közreműködői voltak: a Palotabozsok-Mohács-Somberek Ifjúsági Fúvószenekar; a Véméndi Duó (Tillmann Flóra és Ravasz Dorina); a Harmonikatrió (Kéméndi Tamás, Treszner Bence Benedek és Heider Patrik); Mausz Ferenc trombitaművész; a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont gyermektánccsoportja; a Neun Branauer Musikanten zenekar; a Rátkai Duó (Endrészné Götz Julianna és Molnárné Májer Erzsébet); Szugfill Eliza (Bóly), Mravinác Anna (Pilisvörösvár), Radnai Tamás (Pilisszentiván) és Emmert Bettina (Baja), akik nyelvjárási történeteket adtak elő; a szekszárdi Magyarországi Német Színház társulata; a szederkényi Intermelody kórus és a biatorbágyi Füzes Táncegyüttes. A gála szünetében a babarci Bawazer Dorfmusikanten zenekar, az esti bálon pedig a Diamant Kapelle játszott.
A rendezvényt a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Belügyminisztériuma támogatta.
Fotók: Máy Péter