Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az országos német önkormányzat szakmai nappal segítette
a német önkormányzatok által működtetett
óvodák, iskolák vezetőit és fenntartóit
Nincsenek filléres gondjaik, önállóbbak és rugalmasabban működnek – hangsúlyozták egybehangzóan a német nemzetiségi köznevelési intézményeket fenntartó nemzetiségi önkormányzatok, illetve az általuk működtetett óvodák, iskolák vezetői azon a másodízben megrendezett szakmai napon, amelyet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a Német Szövetségi Belügyminisztérium támogatásával szervezett. A tanácskozás célja az volt, hogy alkalmat teremtsen arra, hogy az érintett önkormányzatok és az összesen 55 átvett nevelési, illetve oktatási intézmény vezetői összejöjjenek az ország különböző szegleteiből és tapasztalatot cseréljenek. A szakmai napon – amelyre február 6-án az MNOÖ által működtetett pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnáziumban került sor – a megjelentek szakértők előadásai révén kaphattak gyakorlati segítséget, illetve válaszokat a felmerülő problémáikra.
Az országos német önkormányzat tavaly elhunyt elnökét idézte megnyitójában a szervezet jogásza és a program moderátora. Dr. Buzál Attila felidézte: Heinek Ottó alapvetésnek tartotta, hogy nemzetiségi kulturális autonómia nem létezik intézményfenntartás nélkül. Az MNOÖ éppen ezért stratégiai célként fogalmazta meg egy saját fenntartású intézményrendszer létrehozását, működtetését és hálózattá szervezését, valamint azt, hogy egyre több helyi német önkormányzat váljon intézményfenntartóvá. Ez a folyamat több mint két évtizeddel ezelőtt vette kezdetét, mára országszerte több mint félszáz óvodát, illetve iskolát működtet települési vagy az országos német önkormányzat.
Englenderné Hock Ibolya megköszönte a megjelenteknek, hogy minden kétség és nehézség ellenére is át merték venni az intézményeket. Az MNOÖ oktatási tanácsnoka – aki egyébként egyúttal a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont igazgazója is – köszöntőjében kiemelte: az efféle tanácskozások azért elengedhetetlenek, mert mind az intézmények vezetésének, mind pedig a fenntartó önkormányzatoknak szükségük van a szakmai támogatásra és a tapasztalatcserére.
Appel László tanügyigazgatási referens és közoktatási szakértő az intézményátvétel jogi feltételeit ismertette. Előadásában hangsúlyozta: a hosszú távú és hatékony munka csakis abban az esetben lehetséges, ha a települési önkormányzat is támogatja az intézményátvétel ügyét, majd pedig szoros együttműködésben segíti a köznevelési intézményt fenntartó német önkormányzatot annak mindennapos feladatainak ellátásában.
Önállóság, rugalmasabb működés, de főleg a nemzetiségi tudat hatékonyabb ápolása – az átvett intézmények és az azokat működtető önkormányzatok képviselői mindenekelőtt ezzel magyarázták azt, hogy miért döntöttek a többletmunka és a jóval nagyobb felelősség tudatában is a fenntartóváltás mellett. Sárosiné Sinai Julianna, a vecsési Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi Kétnyelvű Iskola gazdasági vezetője az intézményi gazdálkodásról és az állami támogatások felhasználásáról tartott tájékoztatót. Tófalvi Mónika, a vecsési iskolát fenntartó német önkormányzat elnöke felidézte, hogy 2014-ben minden tapasztalat nélkül lettek az ötszáz fős intézmény fenntartói. Azóta számos jelentős beruházást valósíthattak meg, és – bár időnként problémákkal, váratlan helyzetekkel is meg kell birkózniuk – minden adott ahhoz, hogy az intézményben tovább erősítsék a nemzetiségi jelleget, sőt, az átlagosnál kedvezőbb feltételeket biztosítsanak a pedagógusoknak és a diákoknak. Győriné Meiszter Katalin, a Bólyi Német Önkormányzat elnöke és az átvett intézményegyüttes nyugalmazott tanára szerint a váltás óta sokkal gyorsabban intézhetők mindenfajta ügyek, és a költségvetés még saját pszichológus, gyógypedagógus foglalkoztatását is megengedi. Heltainé Panyik Erzsébet, a nemesnádudvari óvodát és általános iskolát működtető német önkormányzat elnöke kiemelte: esetükben az intézményátvétel célja a német identitás megőrzése, a gyermekek megtartása, és ezáltal gyakorlatilag a falu életben tartása volt. Szontág Nándor Róbert, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója arról a három évig húzódó kálváriáról számolt be, amelynek során komoly ellenállásba ütközve, kompromisszummal, de végül sikerült megvalósítani az iskolaátvételt. Elmondása szerint azóta azonban látványos eredményeket értek el: az iskola jobban felszerelt, a nemzetiségi jelleg pedig erősebb lett.
A számos hozzászólásból kiderült, általános gond az, hogy az iskolaépületek jellemzően felújításra, bővítésre szorulnak. A német önkormányzatok ezt a saját költségvetésükből nem tudják megoldani, és kevés vagy egyáltalán nincs e célra pályázati lehetőség.
Weigert József előadásában kiemelte, az általa vezetett Magyarországi Német Pedagógiai Intézettel együttműködő német nemzetiségi óvodákba, iskolákba országszerte összesen 67.500 gyermek, illetve tanuló jár, akikkel csaknem kétezer pedagógus foglalkozik. Az intézet – amely a Koch Valéria Iskolaközpont tagintézménye – nekik szervez továbbképzéseket, szaktanácsadásokat, biztosít duális képzéseket, őket látja el új tankönyvekkel. A tanácskozáson részt vevő intézményvezetők figyelmébe ajánlotta többek között azokat a külföldi előadók által tartott képzéseket, valamint mindazokat az izgalmas, rendhagyó és hasznos programokat, kezdeményezéseket, amelyeket a pedagógiai intézet a honlapján és a közösségi oldalán hirdet meg. Weigert József elégedetten számolt be továbbá arról, hogy az országos német önkormányzat által nemrég kiírt nemzetiségi óvodapedagógus tanulmányi ösztöndíjprogramra 86 érvényes pályázat érkezett be, és ezzel 70 német, 1 horvát, 5 cigány, 5 román és 5 szlovák óvodapedagógus-hallgató részesülhet a tanulmányai ideje alatt jelentős anyagi támogatásban.
– Az átvett intézményekben a megfelelő finanszírozás és a nagyobb szabadság mellett a magyarországi németség nyelvének, kultúrájának megtartása iránti elköteleződésnek is nagyobbnak kell lennie! Ennek első lépéseként a tudatunkat kell átformálnunk: erősítenünk kell a német nyelv használatát, különösen a mindennapi iskolai kommunikációban – emelte ki a nemzetiségi intézményekkel szemben támasztott szakmai elvárásokról szóló előadásában Englenderné Hock Ibolya. Számos gyakorlati példa segítségével hívta fel a figyelmet arra, hogy a különféle rendelkezések a kötöttségeken túl lehetőségeket is biztosítanak, amelyekkel az óvodáknak-iskoláknak maguknak kell élniük a pedagógiai programjuk kialakításakor. Azok tartalmához az MNOÖ stratégiájának német nemzetiségi oktatásra vonatkozó része ad világos útmutatást, az országos német önkormányzat pedig támogatja mindezt, megvédi az elért eredményeket és terjeszti a jó gyakorlatokat.