Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Június 17-én mutatták be a Magyarországi Németek Házában Dr. Tóth Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója (MTA TK KI) szerkesztésében a Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944-1953 című kötetet. E könyvbemutató volt a Magyarországi Német Kulturális és Információs és Könyvtár aktuális rendezvényévadának záróeseményeként.
– Ez a gyűjtemény egy, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete és a tübingeni Dunai Svábok Történeti és Földrajzi Intézete közötti több éves együttműködés eredménye. A terv két kötet kiadása, melyek a hazánkban és Németországban fellelhető, 1944-1953 közötti időszak archív anyagait tartalmazzák. A bemutatott könyv az első rész, ami a magyarországi forrásokat gyűjti egybe. A második – német forrásokat tartalmazó – kötet már előkészületben van – mondta Eiler Ferenc történész (MTA TK KI), amikor a kiadványt a közönségnek bemutatta.
Az összeállításnál nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy valamennyi dokumentumot német nyelven is összefoglaljanak. Dr. Tóth Ágnes részletes bevezetője összegzi a feldolgozott tíz év történeti hátterét.
– A rendszerváltozás után jelentkezett egy igény arra, hogy az addig titkos vagy elzárt dokumentumokba betekintést nyerjünk, ami véleményem szerint negatív hatással volt az akkori kiadványok minőségére. Mindenki igyekezett a lehető leghamarabb publikálni, miközben gyakran figyelmen kívül hagyták a szakmai kritériumokat. Egy ilyen jellegű kötet összeállításakor azonban elengedhetetlen a teljes anyag ismerete, mert kell egy vezérfonal, illetve körültekintéssel kell kiválasztani a prioritásokat és a nézőpontokat – mondta Dr. Tóth Ágnes. – A kötet széles közönséget céloz meg, nemcsak a történészeknek és kollégáknak, hanem a magyarországi német közösségnek is szól. Hogy az akkori történések sújtotta régiókat átfogóan vizsgálhassuk, elengedhetetlenek az ilyen gyűjtemények. Ahány falu és régió, annyi fajtája volt az elűzetésnek, és valójában mindegyik eset egyedi – hangsúlyozta a történész, aki már évtizedek óta kutatja ezt a korszakot.
Az egyes dokumentumokat német nyelvű összefoglalókkal és jegyzetekkel látták el, ezáltal a külföldi kutatók is tudják használni. A függelékben a dokumentumok, személyek, helységek jegyzéke mellett egy részletes bibliográfia is fellelhető, ami a mű hatékonyabb felhasználhatóságát segíti. A köteten Dr. Tóth Ágnes szerkesztő mellett Apró Erzsébet, Kőfalvi Tamás, Kőfalvi-Ónodi Márta, Márkus Beáta, Andreas Schmidt-Schweizer és Dieter Uesseler is dolgozott. A kiadványt a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Belügyminisztériuma, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, a Dunai Svábok Történeti és Földrajzi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, valamint a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéke támogatta.
A dokumentumkötet mindenképp ajánlott mű a magyarországi németek második világháborút követő történetének kutatásához, összeállítását tekintve pedig nemcsak szakembereknek, hanem az érdeklődő közönségnek is szól.
Sós Gabriella
Magyarra fordította: Ambach Mónika
Fotó: Grund Lajos
A kötet megvásárolható az Argumentum Kiadó webshopjában >>>
További képek a könyvbemutatóról >>>
〰〰〰〰〰
Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)
Partner:
PTE-BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Miniszterelnökség • Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
NEMZ-KUL-19-1047
