Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Ha az ember táborba megy, nem tudhatja, mire számíthat. Ha pontos elképzelései vannak, azok is hamar változhatnak, ahogy ez az én esetemben is történt. Azt gondoltam, hogy az egész hét csak a táncról szól majd, de ennél jóval több minden történt velünk. Az egész úgy indult, hogy mi, vagyis a 40 gyerek (7-16 évesek), a 4 kísérőnk és a tábor vezetője, Simon István augusztus 5-én megérkeztünk Tarjánba. Így kezdődött a tábori életünk, amely a Mezőfalvi Német Önkormányzat és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával valósulhatott meg.
A hét során számos kulturális programon vehettünk részt, mint például a ,,falurally”-n, mely során a nemzetiségi tanösvényen a település történetéről tanultunk, valamint a tájházban a svábok szokásairól hallhattunk beszámolót. A témáról jómagam is tartottam előadást a táborozóknak, melyben Bogár-Szabó András rövidfilmje, a „Johann’s Weg” nagy segítségemre volt, ami jól szemlélteti a dunai svábok letelepedését. A tatai Német Nemzetiségi Múzeumban és Kuny Domokos Múzeumban tett látogatásunk során rengeteget tanulhattunk a svábokról, valamint a páneurópai piknikről és a régi malomról is. Ezek után bejártuk a lapidáriumot, a vár felsőbb szintjeit, sőt, még a dinoszauruszokról és a repülő őshüllőkről is tanulhattunk, láthattuk maradványaikat, a leendő régészek számára még egy homokozó is rendelkezésre állt gyakorlás céljából. De nem csak az elmélet számított, gyakorlatban is sok mindent kipróbálhattunk: tánc, ének, korongozás, sütés és kékfestés várt az érdeklődőkre. Ne feledkezzünk el arról sem, mennyi gyerek volt itt, akikkel hatalmas élmény volt együtt focizni, kártyázni, túrázni, kvízkérdésekre válaszolni és a „Ki mit tud?”-on részt venni. A kedves szakácsunknak és szakácsnőnknek köszönhetően mindig bőségesen volt mit ennünk, ezért itt is szeretnénk nekik köszönetet mondani. A tatabányai Gyémántfürdő, ahol mind lehűlhettünk a perzselő meleg után, igazi élmény volt. Sokan lecsúsztak az óriáscsúszdákon, mások az örvény- és hullámfürdőben mártóztak meg, voltak, akik a napon süttették a hasukat.
Tánctábor vagy fesztivál? Mindkettőben részünk volt, mikor ellátogattunk a Tarjáni Zenei Fesztiválra, ahol a kisebbek a Z’Zi Laborral egy színpadon táncoltak. Számunkra a tábor felejthetetlen volt, de mit vittünk haza? Jobbnál jobb emlékeket, az összetartozás élményét és a tudást, hogy a magyarországi németségre büszkének kell lennünk, fenn kell tartanunk múltját, jelenét és jövőjét is.
Garancsi Ábris