Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
2019. augusztus 22., csütörtök – 27 izgatott táncos és zenész, két busz, számos családtag és barát. A Saarer Tanzgruppe ismét egy nagy, kéthetes utazás előtt állt. De hogyan is jutottunk el idáig?
Először 2011-ben adatott meg a lehetőség tánccsoportunknak, hogy Amerikában, különböző Duna-menti sváb klubokban bemutatkozhasson, aminek eredménye egy hosszútávú barátság lett. Így történhetett, hogy az ezt követő években kis falunk többször is vendégül látott Amerikából érkező csoportokat. Utoljára 2016-ban látogatott el hozzánk a Duna-menti Svábok Világszövetségének delegációja, amikor is a küldöttség tagjai részesei lehettek a hagyományos Szári Esküvőnek. Ezen jól sikerült rendezvény után kaptunk bizalmat a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsától, attól a szervezettől, mely lehetővé tette és támogatta tánccsoportunkat az idei turnéján.
Az idén megtartott XXI. Táncbemutató után elindult a felkészülés a nyárra. Hétről-hétre elevenítettük fel, gyakoroltuk a táncokat és ezzel egy időben lassan a turné részletei is kikristályosodtak. A folklórprogramba a hagyományos magyarországi német mellett erdélyi és rábaközi magyar táncok, illetve egy cigány koreográfia is helyet kapott. Így történhetett tehát, hogy augusztus végén Csoltói József és felesége, Csoltóiné Szalai Mária, Tóth Tamás, Wenczl József, Stock Szabolcs és Schweininger Péter táncai elevenedtek meg Philadelphia, Cleveland, Detroit, Chicago és Milwaukee Duna-menti sváb klubjainak színpadain.
Egy másfél órás táncprogram összeállításához precíz munkára és a tánclépések, a zene, az ének, a viseletek és a kellékek egyidejű koordinációjára van szükség. A jó munkamegosztásnak köszönhetően az előkészületek zökkenőmentesen zajlottak, így hát augusztus 22-én útnak indult a csoport a Liszt Ferenc reptérre, hogy egy közvetlen járattal Philadelphiába repüljön.
A vízumügyintézés után utazásunk egyik legfontosabb emberével találkoztunk, turnébuszunk sofőrével, Rick „kapitánnyal”. Nélküle és az ő megbízhatósága és precizitása nélkül ez a kaland nem lett volna ugyanaz. Első vendéglátóink a philadelphiai United German Hungarians klub volt, tagjai már első nap az amerikai konyha legkülönfélébb finomságait szolgálták fel nekünk. Egy fantasztikus városnézés után, amit Philadelphia történelmi belvárosában és a modern városrészben tettünk, következett az első fellépés. Már a műsor kezdete előtt keveredett a beszélgetésekben a német, az angol és a magyar nyelv és ez az est előrehaladtával csak még intenzívebb lett. A vendéglátó klub táncosainak műsora segített minket abban, hogy még jobban megismerjük egyesületüket.
A szép élmények után következett a kéthetes turné leghosszabb buszútja Philadelphiából Clevelandbe. A jókedvű csoport augusztus 24-én késő délután érkezett meg a Lenau Park-ba, ahol a helyi klub elnöksége és több tagja is várt már a csoportunkra. Egy gyors ismerkedős vacsora után egy tipikus amerikai iskolabusz jelent meg a klubház parkolójában, ami a városnéző alkalmatosságágunk lett egy estére. Ez az élmény csodás kiegészítése volt annak, hogy a várost a naplementében, illetve éjszakai fényekben pompázva is megtekinthettük. Másnap bemutattuk műsorunkat a Lenau Park közönségének. A terem csillogó arcokkal volt tele, akik már nagyon várták a Saarer Tanzgruppe érkezését. Délután néhány vendéglátónk kíséretében ellátogattunk az Erie-tóhoz, ahol egy kellemes estét töltöttünk el.
Másnap már várták minket Detroitban, a Carpathia Club-ban. A színpadbejárást követően a viseletek előkészítése következett. Az este során bemutattuk magyarországi német, magyar és cigány táncainkat, amiket a közönség nagy lelkesedéssel fogadott. Ezen a napon is találkoztunk többekkel, akik Magyarországról vagy a környező országokból származnak, és akik nagyon örültek a látogatásunknak. A következő napon csoportunk a Schwable család vendégszeretetét élvezte és megtapasztalhatott mindent, amit „tipikus amerikainak” neveznénk.
Augusztus 28-án már Chicagóban volt jelenésünk, így reggel búcsút vettünk detroiti vendéglátóinktól és útnak indultunk. A nagyvárosban nagyon hamar ismerős arcokra bukkantunk, de nem csak emiatt volt emlékezetes ez a fellépés. Ebben a városban ugyanis élnek még olyanok, akik Szárról származnak, de el kellett hagyniuk hazájukat. Megható volt velük együtt a színpadon állni. Egy kései ebéd után a belváros felé vettük az irányt, úti célunk a Navy Pier volt. Az itt található óriáskerékről fantasztikus látvány tárult elénk. Később a felhőkarcolókat testközelből is megcsodálhattuk, amikor a hajókázás során elhaladtunk mellettük. A kaland másnap tovább folytatódott, mert meghívást kaptunk a Chicagói Hofbräuhausba. Ezen az estén kétszer állhatott a Saarer Tanzgruppe a Saarer Musikanten zenekar kíséretében a színpadon, amivel sikerült jó hangulatot teremteni.
Utazásunk csúcspontját az amerikai kontinens legnagyobb Duna-menti sváb fesztiválja, a Tag der Donauschwaben jelentette, aminek idén Milwaukee adott otthont. Már nagyon vártuk ezt a hétvégét, hiszen itt nemcsak korábbi vendéglátó családokkal és csoportokkal, hanem még több amerikai és kanadai fiatallal találkozhattunk. Ezen a hétvégén vendéglátó családok nélkül voltunk, de nem gondoskodás nélkül, mert a helyi egyesület egész hétvégén támogatott és ellátott minket. Leírhatatlan érzés volt a fesztiválmenetben megközelítőleg 2000 táncossal együtt vonulni. A kétnapos gálaprogram alatt megtekintettük számos klub műsorát és természetesen itt is bemutattuk táncainkat. Nagyon köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a rendezvénynek, mert az a szeretet, amit a három nap és egész utunk alatt kaptunk, nagyon sok energiát és inspirációt adott a jövőbeni munkánkhoz.
Fájó szívvel búcsúztunk szeptember 2-án minden új és régi barátunktól. Akkor azonban még nem tudtuk, hogy a légitársaságnak „köszönhetően” utazásunkat két nappal meghosszabbítjuk majd. Ezek a plusz nap azonban megmutatta, hogy csoportunk milyen fegyelmezett, valamint a hosszú várakozási időnek köszönhetően volt időnk átgondolni és megbeszélni a két hét eseményeit.
Ezúton szeretnénk mindenkinek megköszönni, hogy lehetővé tették számunkra az utazást és reméljük, hogy hamarosan Európában vagy Amerikában újra találkozunk.
Nagy Viktória