Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A mindennapokban szinte sosem gondolunk arra, hogy egy jogállamban – mint a mienk is – a lehetőségeink kereteit a polgári társadalomban a mindenkori jogszabályok határozzák meg. A jog képviselőivel is többnyire csak szerződéskötések és adásvételek esetén találkozunk. Egy jogterület megemlítésekor pedig inkább jut eszünkbe a büntető-, mint a közlekedési, a gazdasági vagy éppen az építési jog. Ha jobban belegondolunk, életünk minden területén a kereteket törvények alkotják. Ugyanez érvényes népcsoportunkat illetően is, hiszen a mindenkori kisebbségi törvények alkotják minden területre vonatkozóan a korlátokat és a lehetőségeket is, elég csak a helyi és országos önkormányzatok alapítására, a nemzetiségi intézmények és sajtó működésére gondolni. Sőt a nyelvhasználatra is hatással lehetnek, nemcsak magán, hanem helyi, regionális és országos szinten is.
Dr. Dr. Arndt Künnecke professzor állam- és jogtudományt, valamint politológiát tanít a brühli Szövetségi Közigazgatási Főiskolán. Fő kutatási területei közé tartozik a kisebbségi jog is, ebben a 2017-ben kiadott tanulmánykötetben pedig a 2011-es magyarországi nemzetiségi törvényt vizsgálja. Az olvasó azonban nem csak a törvénnyel kapcsolatban bővítheti ismereteit. A könyvben az első 30 oldalon történelmi áttekintést kapunk a magyarországi kisebbségvédelem fejlődését illetően a Magyar Királyság megalapításától – az I. világháborút követő időszakokat részletesebben taglalva – korunk köztársasági Magyarországáig. A kisebbség fogalmi meghatározását a 2011-es Alaptörvény alapján a rákövetkező fejezet taglalja. Bizonyos feltételek alapján Magyarországon 13 népcsoportot (köztük a magyarországi németekét) sorolnak az állam által elismert kisebbségek közé, melyeket külön-külön további fejezetek ismertetnek mai állapotukat illetően. Így olvashatunk a magyarországi németek szervezeteiről, sajtóorgánumairól, intézményeiről, köztük említve a Magyarországi Németek Könyvtárát is. A kötetben a multilaterális és bilaterális államközi szerződések, melyeket Magyarország a kisebbségek anyaországaival az 1990-es években kötött – köztük a Németországgal kötött 1992-es együttműködési szerződéssel – megtalálhatóak egy további fejezetben.
Végezetül a tanulmánykötet a kisebbségvédelmet az Alaptörvényben és az egyszerű törvényekben megtalálható szabályozások szerint egy-egy fejezetben veszi górcső alá. A jogokat a kisebbségek egyéni, kollektív, valamint autonómiát illető jogai szerint taglalja. A kötetet egy a kisebbségvédelmet illető összefoglaló elemzés zárja. A kisebbségvédelem alapját a 2011-es nemzetiségi törvény adja, amely kapcsán a szerző az aktuális kisebbségi politikát liberálisnak és előremutatónak tartja.
A tanulmánykötetet mindazoknak ajánljuk, akik ennek révén szeretnének a kisebbségvédelemről egy történelmi áttekintést kapni, illetve ismereteiket a kisebbségeket érintő törvényi keretekkel kapcsolatban bővíteni.
Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011
(A magyarországi kisebbségvédelem a 2011-es nemzetiségi törvény alapján)
Hamburg : Verlag Dr. Kovač, 2017.
156 o.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu