Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Magyar Néprajzi Lexikon két évvel későbbre datált információja ellenére Dr. Boross Marietta a Somogy megyei Szántódpusztán született 1920. augusztus 21-én Strobentz Gizella és Boross Jenő agrármérnök, a Tihanyi Apátság szántódpusztai intézőjének gyermekeként. Elemei iskoláit magántanulóként végezte, majd pedig a Sacré Cœur Sophianum Gimnázium növendéke lett. 1939-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára járt, végül 1950-ben szerzett a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen muzeológusi oklevelet néprajzból és újkori művészettörténetből. 1965-ben a Magyarországi kertkultúrák néprajza című disszertációja alapján az ELTE a bölcsészettudomány doktorává avatta.
Fő kutatási területe a paraszti szárazkertészeti zöldségtermelés volt. A „Tálasi-iskola” jeles tagjaként feldolgozta a Pest környéki paradicsomkultúrát, a csányi felesdinnyések termelési technikáját, a makói hagymatermesztés eszközanyagát, a Kecskemét környéki zöldségtermelők piacra termelő gyakorlatát, és alkalma volt Bulgáriában is tanulmányozni a bolgár kertészek termelési technikáját. 1950-től a Néprajzi Múzeumban helyezkedett el. Feladata volt a „Földművelés és gyűjtögetés” gyűjtemény vezetése, raktárainak gondozása, tárgyainak leltározása. 1957-től több mint 20 esztendőig volt tagja a Népi Iparművészeti Tanácsnak és a Népi Iparművészeti Zsűribizottságnak.
A tótkomlósi bútorkészítők és hartai bútorfestők tevékenységét sikerült országosan ismertté és elismertté tennie, összefoglaló munkája bilingvisen, Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta (A hartai festett bútorok) címen jelent meg 1999-ben a Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen 16. köteteként. Jelentős szerepe volt Himpelmann Péter Népművészet Mesterévé választásában, emellett nevéhez köthető a balatonendrédi csipkéről szóló első komplex monográfia összeállítása, valamint a népi szálasanyag felhasználásával foglalkozó kötet megírása. Több tanulmánya foglalkozott népi textíliákkal, melyek közül kiemelkednek a nagybörzsönyi német textíliák feliratait és motívumait feldolgozó szaktanulmányok (például: Textilien aus Deutschpilsen/Nagybörzsöny mit Texten und Buchstaben verziert. Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen 25. 11–75.p.). Mindemellett az Országos Műemléki Felügyelőség számára közel ötven település építészeti emlékeit dolgozta fel. Népi építészet irányú szakértelmét bizonyítja, hogy 1972-ben került a frissen önállósult Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, ahol a Kisalföld tájegység felelőse lett. Ebben az időszakban tagja volt a Néprajzi Lexikon szerzőgárdájának, ahová több szócikket is írt.
Munkásságában kiemelkednek a nemzetiségi kutatások, különösen a magyarországi németek körében végzett vizsgálatok. Hiánypótló köteteket alkotott Manherz Károllyal a magyarországi német népviselet és a kéziratos énekeskönyvek kutatásának területén: Volkstrachten der Ungarndeutschen (Budapest, 2000.) és Der Sankt-Johannes Kodex (Budapest, 1991.) címen. Ezzel párhuzamosan e témákkal 1992-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében óraadó oktatóként is foglalkozott.
Munkásságát több kitüntetéssel is jutalmazták, 1995-ben a szántódpusztai majorsági épületek helyreállításáért munkatársaival együtt Europa Nostra-díjjal tüntették ki, 2002-ben pedig megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Pro Etnographia Minoritatum-emlékérmét. A magyarországi kisebbségek körében végzett kutatásit emellett 2008-ban a Kisebbségekért Díjjal is méltatták, tudományos pályafutását pedig 2014-ben Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el.
Boross Marietta tevékenységét nehéz lenne ilyen rövid keretek között összefoglalni, hiszen a tudományos- és közéletnek napjainkig is aktív tagja, egyaránt segíti néprajzosok, germanisták és kézművesek munkáját.
Ezúton köszöntjük mindannyiunk nevében szeretettel születésnapján!
Ament-Kovács Bence