Mindenszentek és halottak napja alkalmából Michelisz József magyarországi német költő Allerseelentag című versével emlékezünk meg elhunyt szeretteinkről.

Allerseelentag

Den Friedhof ziert nicht Schleh allein
in Farben glänzen Brocken,
als ob kokette Herbstfeelein
den Frühling möchten locken.

Die Gräber prangen übervoll
von Blumen, Sträußen, Kränzen,
Duftwolken streichen, weich wie Woll’,
in unendlichen Grenzen.

Die Wachsgedüfte zieh’n durchs Feld,
bleich flimmern Kerzenflammen,
im Zwielicht ruht die Schollenwelt,
bewacht durch dunkle Tannen.

Die Blätter fall’n von jedem Ast,
kein Stamm wird ewig grünen,
mal werden auch als neuer Gast
für dich Feldblumen blühen.

Michelisz József 1955-ben született a baranyai Sombereken. 1976 óta ír irodalmi műveket, első kötete, a Zauberhut 1991-ben jelent meg.  A Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége Irodalmi Szekciójának tagja. Számos kitüntetés – köztük a Baden-Württemberg Tartomány Duna-menti Svábok Kulturális Alapítványának irodalmi díja és a Kisebbségekért Díj – mellett a Magyarországi Németségért Arany Dísztű birtokosa is.

Fotó: Baracs Dénes: Temető a hárs alat. Véménd.
A kép a Blickpunkt 2015 versenyben szerepelt.