Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A második világháború végén több ezer magyarországi német menekült nyugatra a Vörös Hadsereg elől. 1946. január 19-ét követően mintegy 167.000 ember került Németország amerikai megszállási övezetébe és mintegy 50.000 magyarországi német az akkori szovjet övezetbe az elűzetések következtében. Ez utóbbiból az NDK, a brit, francia és amerikai megszállási övezetből pedig az NSZK létrejöttével a magyarországi német népcsoport – a csaknem teljes mértékben elűzött vagy elmenekült más közép-kelet-európai német népcsoportokhoz képest – igen különleges helyzetbe került. Mintegy felük Magyarországon maradt, a többiek pedig a megosztott Németország két államában voltak kénytelenek boldogulni. Szétszakított családtagok, rokonok, ismerősök kerültek így különböző államokba, esetenként azokon belül más-más régiókba. Az elűzetést követő helyzet a legtöbbjüknek különösen nehéz volt, nemcsak az újrakezdés, hanem a más államba kerültekkel vagy a Magyarországon maradottakkal való kapcsolattartás miatt is, ami sokáig csak levélváltás útján történhetett.
Dr. Gajdos-Frank Katalin Megfigyelve című könyve a magyarországi németek a kommunizmus alatti, túlnyomórészt az 1945-1956 közötti megfigyeléséről szól, benne kitér az 1956 utáni, az országban maradt és külföldre került rokonokhoz tett utazások megfigyelésének témájára is.
Az 1956 utáni megfigyelések tematikáját dr. Slachta Krisztina 2020-ban megjelent Rokonlátogatók című könyve taglalja igen nagy részletességgel. 1956 levert forradalmát követően 1958-tól a kommunista vezetés szigorának már bizonyos fokú enyhülése figyelhető meg az NSZK felől érkező és az oda tartó svábok utazásának engedélyezését illetően, hiszen az utazások évről-évre egyre nagyobb mértéket öltöttek. Az ilyen irányú turizmusban a kommunista államvédelmi szolgálatok potenciális veszélyt láttak. A megfigyelések jó része ennek értelmében célzottan a magyarországi németek rokoni látogatásaira terjedtek ki mind hazánkban mind az NSZK területén.
A szerző művének elkészítéséhez főként az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyagait vizsgálta. Mindemellett különféle intézeteket is felkeresett. Ilyen volt a müncheni Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas is, ahol a magyarországi német elűzöttek különféle szervezeteinek dokumentumait és sajtóarchívumi anyagait vizsgálta. A tübingeni Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde-ban pedig a magyarországi németek által írt képeslapokat, illetve a Volkskalender der Deutschen aus Ungarn című évenként kiadott kalendáriumot is elemezte.
Az 1950-es évek végén még csak csoportosan szervezett utazások keretében volt lehetőség hazánkba látogatni, az 1960-as években már engedélyezték az egyéni utazást is. Emellett a Magyarországon maradt magyarországi németek is meglátogathatták az akkori NSZK-ban élő rokonaikat. Így fordulhatott elő az is az 1960-as években, hogy több hónapig dolgozhattak Németország nyugati felén. Ezt követően pedig használt nyugatnémet autóval térhettek haza magyarországi német falujukba. Az sem volt ritka, hogy a nyugati rokonok ruhaneműt, háztartási gépeket, használt gépkocsit ajándékoztak a Magyarországon élőknek. A magyar állambiztonsági szervek az 1970-es évek elején teljes mértékben felhagytak a magyarországi németek kül- és belföldi megfigyelésével.
A könyv több szempontból tárja elénk a magyarországi németek megfigyelésének korszakát, illetve a népcsoport hazai és külföldi helyzetét a hidegháború ezen időszakából. A „Hogyan? Mikor? Miért?” kérdéseire pedig az olvasó a könyv végén található gazdag és részletes forrásanyagból is válaszokhoz juthat.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének egy igényesen összeállított történelmi szakkönyvet olvasni a magyarországi németek 1956 utáni kül- és belföldi állambiztonsági megfigyeléséről, illetve többet megtudni a népcsoport tagjainak ezen időszakbeli helyzetéről.
Slachta Krisztina: „Rokonlátogatók”. A magyarországi németek kapcsolatainak állambiztonsági ellenőrzése – egy ellenségkép története – Elemzés és források
Pécs-Budapest : Kronosz Kiadó. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2020.
324. o.,ill.
Nyelv: magyar, rövid német nyelvű összefoglalóval
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu