Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Megszületett a döntés: Dunabogdányban, Mohácson és Pécsváradon létesülhetnek a legújabb magyarországi német tanösvények. A szép számmal beérkezett, rendkívül igényes pályázatok közül végül e három település koncepciója bizonyult a legsikeresebbnek. A sorban a 10., 11. és 12. tematikus német sétautaknak még idén el kell készülniük, ami vélhetően nem ütközik majd akadályba, hiszen mindhárom pályázatot gondosan kidolgozottan nyújtották be.
A 2015-ben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által kezdeményezett és a Németországi Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma támogatásával megvalósuló projekt keretében eddig összesen nyolc német nemzetiségi tanösvény készülhetett el településeinken (Sombereken, Pilisszentivánon, Tarjánban, Fekeden, Mecseknádasdon, Bándon, Bátaszéken és Csolnokon), valamint egy országos német tanösvény is létesült Baján. Habár a hat éve indított kezdeményezés annak idején teljesen ismeretlen terepnek számított, mára már sokszorosan is bebizonyosodott: a néhány száz méter hosszú tematikus utak nagy népszerűségnek örvendenek. Eközben egyre több magyarországi német település vállalja a helyi értékek, különlegességek bemutatását, melyek aztán a tanösvénytáblákon, interaktív elemeken és kísérőfüzetek lapjain elevenednek meg. Az említett projektek az adott faluban, illetve városban működő intézmények és civil szervezetek összefogása, valamint önkéntesek munkája révén valósulnak meg.
Az idei három nyertes település a pályázati anyagaikból kiemelt idézetekkel kerülnek bemutatásra:
Kőbe vésett örökség
„Dunabogdányt a távolról ide érkező látogatók elősorban gyönyörű környezetben fekvő, takaros magyarországi német településként tartják számon, e jó hírnevet azonban nem árt időről időre felfrissítenünk. Kezdeményezésünk célja, hogy mindazt, amit a helyi magyarországi németség elért és létrehozott, mind a helyi lakosokkal, mind pedig a hozzánk látogatókkal megismertethessük. Készülő tanösvényünk méltó emléket állít majd mindazoknak, akik az elmúlt évszázadokban, vagy akár a jelenben is szabadidőt és energiát nem kímélve fáradoztak, fáradoznak a helyi német identitás megőrzésén. Az elmúlt évtizedek során megtanultuk, hogy értékeinket a szó legszorosabb értelmében kőbe kell vésnünk, hogy azok rövid és hosszú távon is fennmaradhassanak. Német tanösvényünk központi motívumaként ezért a követ választottuk.”
Népcsoport – közösség – ember
„A történelmi jelentőséggel is bíró kisváros, Mohács ’sváb’ arculata sokak számára talán ismeretlen lehet, habár a helyi németség jelentős múlttal rendelkezik, és napjainkban is aktív nemzetiségi élet zajlik a településen. A mohácsi németség jellegzetességei különböznek a környező sváb településekéitől. A népcsoport életében meghatározó szerepet játszott a Duna közelsége, emellett pedig a környező német falvak hagyományainak ötvözete adja a helyi németség sajátosságait. A mohácsi német tanösvény alapgondolatául éppen ezt az egyediséget, a város német hagyományainak a többi ’sváb’ településétől való különbözőségét választottuk. A tematikus sétaút állomásai az elképzelések szerint három szintet jelenítenek majd meg: az első szint egy, a teljes magyarországi németségre jellemző általános jellemvonást, a második szint azt, hogy ez a jellegzetesség hogyan jelenik meg helyben, a harmadik szint pedig Mohács egy-egy ismert személyiségét mutatja majd be, mintegy megszemélyesítve az adott sajátosságot.”
Egy vidéki kisváros
„Pécsvárad 1000 éve a Zengő-vidék központja. A tervek szerint ezzel a mondattal kezdődik a Pécsváradra megálmodott magyarországi német tanösvény első állomása. Ebből az állításból ugyanis levezethető mindaz, ami a baranyai kisváros történelmét meghatározza és német lakosságának jellegzetességeit megmagyarázza. Pécsvárad különleges ismertetőjegye például, hogy a helyi németség nem homogén, hiszen immár több mint 800 éve létezik, és újra és újra hatással voltak rá az újonnan betelepültek. Emellett jellemző, hogy a helyi németség nyelvjárásai, viseletei, hagyományai nem egységesek; hogy a helyi élet meghatározó szereplői voltak a kézművesek és a hivatalnokok; hogy Pécsvárad kistérségi központként mindig is jelentős hatással volt a környező falvakra, miközben azok is folyamatosan alakították magát a kisvárost. A tanösvény tematikáját az említett jellegzetességek adják: olyan okokat kerestünk, melyek a mai napig vonzzák az ide költözőket és az idelátogatókat – ahogy évszázadokkal ezelőtt, úgy napjainkban is.”