Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.
Talán kevesen tudják Magyarországon, hogy a titói Jugoszlávia területén, így a mai Szerbia vajdasági területein is szinte azonnal, a Tito partizánjai és a szovjet hadsereg általi 1944-es „felszabadulást” követően munka- és haláltáborokat hoztak létre az ott élő Duna-menti svábok számára. Ugyanakkor ezt a témát már jóval előbb feldolgozták, mint a magyarországi németek malenkij robottal kapcsolatos történetét. A Duna-menti németek tragikus háború utáni életéről azonban nem csak a történelmi szakirodalom révén olvashatunk. A táborok 1947-es felszámolását követően túlélők százezrei szöktek át Magyarországon keresztül Ausztriába, illetve Németország nyugati felébe, így történetük számos regény és egyéb prózai mű alapjául szolgált.
Ez a 2016-ban kiadott, Gabriele Vasak osztrák írónő tollából származó regény a vajdasági Duna-menti svábok tragikus háború utáni történetét dolgozza fel. Az írónő mégis különleges nézőpontból indul ki.
A történetben a 80 éves Duna-menti sváb származású Marlenét kísérhetjük végig lánya, Klara társaságában Ausztriából indulva a legutóbbi háború nyomait is magán viselő mai Szerbiába. A Vajdaságba való utazás okául a főszereplő gyermekkori szerb barátnőjének, Jelenának a levele szolgál. Az út során Marlenében nemcsak a hódsági gyermekkor pillanatai, hanem a gádori haláltáborban megélt, valamint az Ausztriába való menekülés emlékei is felelevenednek. Az elmesélt múlt a regény során végig az utazás jelenével keveredik, bizonyos történetek Klara és Jelena perspektívájából is feltárulnak az olvasó előtt. Így az is kiderül, hogyan folyt tovább az élet Ausztriában és a Vajdaságban a menekülést követően. Az egykor olyan pompázatos, ma már romos állapotban levő Duna-menti sváb házak és utcák látványa ráébreszti Marlenét, hogy itt már semmi sem olyan, mint egykor. Mégis több minden olyan ismerős és közeli, ezért elevenedik fel újra a sok benne szunnyadó emlék.
Fel lehet-e dolgozni a múltat, és ha igen, akkor hogyan? Létrejöhet-e a tettesek és az áldozatok között egyfajta megbékélés? Jól sikerül-e a viszontlátás Jelenával? Egyáltalán mi értelme egy ilyen utazásnak? Az olvasó mindezen kérdésekre választ kaphat ebből a kitalált, mégis igen különleges, valósághű történetből.
A művet mindazoknak ajánljuk, akik az egykori titói Jugoszlávia Duna-menti svábok számára létrehozott haláltáborainak világát és a népcsoport háború utáni történetét szeretnék megismerni.
Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot
(A harmadiknak a kenyér)
Wien : Septime, 2016.
141.o.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu