Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A németek letelepítése Magyarországon a XVIII. századi európai történelem egyik legnagyobb vállalkozása volt. A történészek a telepesek létszámát körülbelül 400.000 főre becsülik. A német telepesek számottevő létszáma nagyban hozzájárult az ország rohamos fejlődéséhez és ahhoz, hogy a török uralmat, a Thököly-, illetve Rákóczi-szabadságharcokat követően a XVIII. század végére a lakosság létszáma megduplázódott. De miért, honnan, mikor, hogyan és hová érkeztek pontosan ezek az emberek? Hogy vált érkezésük helyszíne új hazájukká, melyet olyan gyorsan felvirágoztattak? Szerencsére mára számos olyan történelmi szakkönyv, illetve családkönyv is létezik, melyek adatok és tények segítségével tárják fel előttünk az összefüggéseket. Az érdeklődők nagy örömére az utóbbi időkben megjelentek azonban olyan regények is, melyek irodalmi eszközök segítségével varázsolják elénk a telepítés korszakát.
Pichler Anita amatőr szerző itt ajánlott, 2020-ban megjelent könyve is az utóbbiakhoz sorolható, habár azt mindenképpen érdemes kihangsúlyozni, hogy a mű kapcsán ne várjon az olvasó se mélyebb szintű szépirodalmat, se pontosabb adatokat vagy tényeket tartalmazó történelmi regényt. A műben a pécsváradi, illetve az apátság környékén fekvő baranyai falvak németekkel való betelepítéséről esik szó. A regény 86 rövid fejezetből áll, több párhuzamosan futó eseményszálat feldolgozva. Habár a cselekmény kronológiai sorrendben zajlik, a helyszíneket tekintve térben mégis viszonylag nagy ugrások történnek, így a mű szerkezete olyan hatást kelt, mint amikor egy filmben gyors váltással, egymástól túlzottan eltérő témájú jelenetek követik egymást.
A regény elején megismerhetjünk egy Lotharingiához közeli vidék német földműveseinek nehéz életkörülményeit. Itt egy gonosz gróf uralkodik, aki a fiával együtt az összes alattvalóval szemben visszaél a hatalmával. A főszereplők egyike Thomas, az elárvult ácstanonc, aki a gróf fiával történt konfliktust követően bujkálni, majd menekülni kényszerül a környékről. Ezt követően különféle telepes családokat ismerünk meg, akik az ulmi dereglyéken úton vannak Magyarország felé, végül Bajánál szállnak ki. Majd másokkal együtt nemcsak Pécsváradot, hanem más falvakat, Kisújbányát és Erdősmecskét is benépesítik. Az akkori élet keménysége olyan sorscsapások, mint a pestisjárványok, a feleségek elvesztése vagy a nők zaklatása, megerőszakolása, továbbá egy rablóbanda ténykedései az óhazában szintén ábrázolásra kerülnek. A műben nemcsak bánattal és szenvedéssel, hanem az egyes szereplők reményeivel, örömeivel és tettvágyával is megismerkedhetünk. Ezen túl földművesekről és olyan férfiakról is szó esik, akiknek a kézműipari tudásukra van szükség az egyházi építkezéseknél, vagy olyanokról, akik az üvegkészítés titkait az üveghutákban tanulják meg. A német nők szorgalma és munkabírása mellett a korszak trendjeivel ellentétes tanulási vágya is megjelenik a történetben.
Ezt a könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének az ún. Sváb-Törökország magyarországi németeinek egyik legfontosabb történelmi eseményéről különleges formában olvasni.
Pichler Anita: Svábok. Honnan indultunk?
Budapest : Könyv Guru, 2020.
160.o.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu