Zentrum.hu

Ritter Imre felszólalt a Parlamentben

grundlajos

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152-es számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan június 22-én, 23-án és 24-én is felszólalt az Országgyűlés ülésén a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága képviseletében élve a Házszabály nyújtotta lehetőséggel, miszerint három egymást követő napon 20-20 perc hosszúságú nemzetiségi felszólalásra van lehetőség.

〰〰〰〰〰

2022. 06. 22.

Sehr geehrter Herr Vorsitzender!
Sehr geehrtes Parlament!

Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/152. über den ungarischen Haushalt für Jahr 2023 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen erörtere.

Wie es schon gewöhnt ist, wenn es gesagt werden kann, fange ich wieder meinen Diskussionsbeitrag mit einem Zitat von Johann Wolfgang von Goethe an. Er hat gesagt: „Toleranz sollte eigentlich nur eine vorübergehende Gesinnung sein: sie muss zur Anerkennung führen. Dulden heißt beleidigen.”

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ház!

Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2023. évi központi költségvetésről szóló T/152. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatban. 

Hozzászólásomat a költségvetésitörvény-javaslathoz – ha lehet azt mondani, most már hagyományosan – Johann Wolfgang von Goethe idézetével kezdtem ismét, amely magyarul így hangzik: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell, hogy vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.”

Az elfogadás tehát nem elég; csak az elfogadás önmagában sértés. Többet szeretnénk, többet várunk: elismerést. Az elismerésre őseink élete elégséges alapot adott, mi még dolgozunk érte. Az elismerés feltétele, alapja pedig a megismerés.

Ezért engedjék meg, hogy a 2023. évi központi költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatos hozzászólásomat az elmúlt 8 évre, az elmúlt két ciklusra történő visszatekintéssel kezdjem. Teszem mindezt azért is, mert az új Országgyűlésben vannak olyan frakciók és képviselők, akik a korábbi ciklusokban nem vettek részt a Parlament munkájában ezért fontosnak tartom, hogy kapjanak egy átfogó tájékoztatást a Magyarországon őshonos 13 nemzetiségről. Tehát, tekintsünk vissza, hogy az első „nemzetiségi parlamenti ciklus” elején, azaz 2014. évben milyen helyzetben voltak a Magyarországon élő nemzetiségek; az előző nyolc évben miben és hogyan tudtunk előrelépni; hol tartunk ma, milyen céljaink vannak, ezek eléréséhez milyen megoldandó feladatok állnak előttünk? Mindezek kellő mértékű áttekintése és ismerete nélkül sem az elmúlt éveket, sem a 2023. évi központi költségvetéssel kapcsolatos nemzetiségi igényeket nem lehet reálisan értékelni, a helyükön kezelni, a megfelelő kormányzati és parlamenti döntéseket meghozni. 

Több, mint nyolc évvel ezelőtt, a 2013. évi központi költségvetés zárszámadásánál azzal kezdtem a hozzászólásomat, hogy ennek az első nemzetiségi parlamenti hozzászólásnak már több mint bő 20 évvel korábban kellett volna megtörténnie itt, a magyar parlamentben, így több évtized mulasztását kell minden szempontból minél hamarabb felszámoljuk. 

Majd ezt követően perceken keresztül lehetett és kellett sorolni, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek évtizedekig milyen méltatlan állapotok között voltak kénytelenek élni és működni. 

Csak példaként és emlékeztetésül: 

Először: a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatására, a nemzetiségi kulturális programok támogatására rendelkezésre álló úgynevezett NEMZ-keretek 2002-től 2014-ig  tehát 12 éven keresztül  nem változtak, és a beérkező igények töredékére, 10-15 százalékára nyújtottak csak fedezetet. 

Másodszor: az anyanyelvi diáktáborokra akkor rendelkezésre álló évi 30 millió forint keretösszeg az igényekhez képest olyan alacsony volt, hogy gyakorlatilag nem volt értelme pályázni. Egy nemzetiségi gyerekre vetítve az akkori keret napi két gombóc fagylaltra volt elegendő. 

Harmadszor: a települési nemzetiségi önkormányzatok éves szintű működési támogatása átlagosan bruttó 222 ezer forint volt, mely havi nettó 14 500 forintnak felelt meg. 

Negyedszer: az országos nemzetiségi önkormányzatoknál az államháztartási jogszabályok változásával, a különböző törvényi előírásokkal folyamatosan emelkedtek a gazdasági, pénzügyi, adminisztrációs költségek, a támogatások emelése nélkül. 

Összefoglalóan azt kell mondani, hogy 2013-ig a Magyarországon élő nemzetiségek támogatása siralmas állapotban volt, és ez még igen finom megfogalmazása az akkori tényleges helyzetnek.
Ugyanakkor 2013. évtől már voltak reménykeltő, nagyon pozitív változások:
Egyrészt a 2013-as év nemzetiségi szempontból kétségkívül legnagyobb jelentőségű és pozitív változása volt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények esetében jelentősen emelkedett és normatívvá vált a támogatás.
Másrészt a helyi nemzetiségi önkormányzatok intézményátvételi és -alapítási lehetőségének biztosításával megnyíltak a jogszabályi lehetőségek a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia kiépítéséhez. 

A 2014. évi parlamenti választással a 13 magyarországi nemzetiség részére biztosítva lett a parlamenti képviselet, ami új lehetőségeket, új időszakot nyitott meg számunkra. A parlamenti képviselet első komoly eredménye lett, hogy a 2015. évi központi költségvetési törvénynél áttörést tudtunk elérni azzal, hogy a korábban kevesebb, mint 4 milliárd forint és már másfél évtized óta változatlan támogatási keretet 2 milliárd forinttal, több mint 50 százalékkal meg tudtuk emelni. 

Az elmúlt nyolc évben (annak ellenére, hogy 2021. évben, a pandémia okozta válsághelyzetben nem került sor támogatásemelésre) a következő területeken tudtunk lényeges, érdemi javulást elérni:

1.)  A nemzetiségi civil szervezetek működési és kulturális támogatási pályázati keretét az egyaránt 110-110 millió forintról 500, illetve 700 millió forintra, azaz mintegy öt és félszeresére emeltük. 

2.) A nemzetiségi anyanyelvi diáktáborokra meglévő 2014-es 30 milliós keretet 400 millió forintra, azaz a 13-szorosára tudtuk emelni. Hozzáteszem, hogy a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborokat mindig, mindenhol és minden helyzetben első számú prioritásként kezeltük, és még ez a 13-szorosára emelt keret is – az objektív, reális igényeknek csak egy részére, még mindig csak mintegy 30-40 százalékára – ad fedezetet. 

3.) A helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatását a négyszeresére, az úgynevezett feladatalapú, differenciált támogatási keretét a két és félszeresére emeltük. 

4.) Az országos nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi média, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatását 2015-ben, 2017-ben, 2019-ben és 2022-ben tudtuk érdemben megemelni; ezzel a működés legégetőbb finanszírozási problémái kezelhetők lettek. 

5.) Több egyedi döntésű, nemzetiségi kiegészítő támogatási keretet tudtunk biztosítani olyan fontos területeken, mint például:

6.) Végül, de nem utolsó sorban: amit a nemzetiségi jövőnk szempontjából kiemelten fontosnak tartunk: a nemzetiségipedagógus-program eredményei.
Örömmel számolhatok be róla, hogy a 2016 őszén kidolgozott nemzetiségipedagógus-program:
Első pontjaként  a nemzetiségi pedagógusok jobb megbecsülése érdekében  a nemzetiségipedagógus-pótlékot:

Így két év alatt a négyszeresére emeltük azon nemzetiségi pedagógusok nemzetiségi pótlékát, akik a lekötött idejük legalább 50 százalékában nemzetiségi nyelven oktatnak, nevelnek. Egyidejűleg 2020. január 1-jével bevezettünk két alacsonyabb mértékű  (most már, a négyszeri emelés után alacsonyabb mértékű), 25 százalékos, illetve 10 százalékos pótlékkategóriát azok részére, akik korábban nem részesültek nemzetiségi pótlékban, így ma már minden nemzetiségi pedagógus részesül nemzetiségi pótlékban, ráadásul differenciáltan, a nemzetiségi nyelven történő oktatással-neveléssel töltött munkájával arányosan.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a nemzetiségi pótlékot fenntartótól függetlenül, minden nemzetiség, minden nemzetiségi pedagógusa megkapja, és a fenntartóknak a nemzetiségipótlék-emelés bérfedezetét nem más keret terhére kellett úgymond kigazdálkodni, hanem minden évben megkapták költségvetési többletként, és meg fogják kapni a jövőben is. A nemzetiségipótlék-emelés így mintegy négyezer nemzetiségi pedagógus részére 2021-ben már közel 3,5 milliárd forint többletjövedelmet biztosított és fog biztosítani a továbbiakban is minden évben. 

A nemzetiségipedagógus-program második nagyon fontos pontjaként beindítottuk a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjat: 

Ráadásul a hét érintett nemzetiség részére az ösztöndíjak teljes lebonyolítását, elszámolását a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ végzi, így ezzel nem terheljük az állami apparátust. 

Harmadik pontként, mindezzel párhuzamosan komoly erőfeszítéseket tettünk, teszünk a képző egyetemek és főiskolák felé annak érdekében, hogy ne csak a nemzetiségi hallgatók számát tudjuk növelni, hanem a nemzetiségipedagógus-képzés minőségét, elsősorban a nemzetiségi nyelvi kompetenciák jelentős fejlesztését is. Ennek a munkának a java azonban még előttünk van, erről majd pénteken kívánok még részletesebben beszélni. 

Már a 2017. évi központi költségvetési törvény általános vitája során is és azóta minden évben ezen a ponton a hozzászólásomat azzal folytattam, hogy mindezen rendkívül örömteli, régóta várt pozitív változások után azt gondoljuk, hogy ez egy olyan pillanat, amikor (minden, kétségtelenül továbbra is meglévő gondot, feladatot, feszültséget félretéve) fenntartás nélkül köszönetet kell mondjunk és ezt teszem most is. A Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség nevében ismételten megköszönöm elsősorban természetesen a kormánynak, de az egész magyar parlamentnek, minden egyes korábbi és mai parlamenti képviselőnek az elmúlt nyolc évben nyújtott nemzetiségi támogatást, mellyel a kevesebb, mint 4 milliárd forint támogatás 2022. évre közel 24 milliárd forintra, azaz hatszorosára emeltük. 

Külön is köszönöm, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek ügyeit, előterjesztéseit – egyfajta íratlan szabályként – kivették a napi parlamenti politikai csatározásokból, és az elmúlt nyolc évben minden nemzetiségi előterjesztést lényegében egyhangúlag fogadott el a Parlament. Hálásan köszönjük, Isten tartsa meg ezt a jó szokásukat a jövőben is! 

Ugyanakkor ezen eredményeket, támogatásemeléseket a konkrét számokon túl a magyarországi nemzetiségek helyzetének teljes körű áttekintésével a helyükön kell kezelni és értékelni.

Egyrészt, aki az elmúlt évek nagyon pozitív nemzetiségi támogatás változásait, pusztán a számokat és a százalékokat nézi, és csak ezeket ismeri, látja, az teljes joggal vetheti fel, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek az elmúlt években kiemelt támogatásemelést kaptak a költségvetés általános növekedéséhez képest, és ebből a szempontból vitathatatlanul igazuk is van. Ezt én is csak megerősíteni tudom.

Másrészt viszont, aki átfogóan látja, történelmi mélységében ismeri a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek helyzetét; a teljes folyamatot; a számok mögött lévő tartalmat; hogy milyen mélyről indultunk; hogy anyanyelvünk, identitásunk, hagyományaink megőrzése, gyerekeink részére történő át- vagy ma már sokkal inkább visszaadása terén milyen nagyságrendű feladataink vannak; mennyire az utolsó órában vagyunk; milyen durva asszimiláció zajlott 7-8 évtizeden át, az azt is tudja, hogy az elmúlt nyolc év még csak arra volt elég, hogy megkapaszkodjunk, újra hitet kapjunk, és új lendülettel elinduljunk azon az úton, elindítsuk azokat a hosszú távú programokat, amelyek – reményeink szerint – a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek túlélését, nemzetiségi létünk fennmaradását biztosíthatják. Hét-nyolc évtized súlyos mulasztásait, bűneit, annak következményeit nem lehet 7-8 év mégoly szép eredményeivel sem jóvátenni! Ehhez több évtized kell!

Ennek a két nézőpontnak, véleménynek az egyeztetése, kölcsönös megismerése, a megfelelő konszenzus kialakítása volt a jellemzője már a 2019-es, a 2020-as, a 2022-es és a mostani, 2023-as központi költségvetésitörvény-javaslatokkal kapcsolatos nemzetiségi igények egyeztetési folyamatának is. 

A nemzetiségi támogatások értelmezése, időbeni összehasonlíthatósága érdekében fontos megemlítenem, hogy míg a 2014-2019-es években a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet tartalmazta a 13 nemzetiség támogatását, a 2020. évi központi költségvetési törvényben a roma támogatások átkerültek a XIV. Belügyminisztérium fejezetbe, a többi 12 nemzetiség pedig azóta a XI. Miniszterelnökség fejezetben szerepelt. Ezért bár természetesen továbbra is mind a 13 nemzetiség a Magyarországi nemzetiségek bizottságához tartozik, de mégis külön kell beszélni a romákról,
és máshol találjuk a költségvetésben is az adataikat. 

A 2021 és 2022-es központi költségvetési törvényben még az is „bonyolította” az áttekinthetőséget, hogy a 12 nemzetiség támogatásának egy jelentős része átkerült a XLVII. (47-es) fejezet Gazdaságvédelmi Alap 2.1.7. Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrész címrendbe, amely viszont a T/152. számú, Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban már ki, illetve visszavezetésre került.

Közvetlenül a 2023. évi központi költségvetésről szóló, T-152. számú törvényjavaslatról, az ezzel kapcsolatos nemzetiségi módosítási igényekről azonban majd a holnapi felszólalásomban fogok részletesebben beszélni. 

Addig is köszönöm, hogy meghallgattak.
Danke für Ihre Aufmerksamkeit!

〰〰〰〰〰

2022. 06. 23.

Sehr geehrter Herr Vorsitzender!
Sehr geehrtes Parlament! 

Erlauben Sie mir bitte, dass ich heute im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine gestrige, 20-minütige Rede bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/152 über den ungarischen Haushalt 2023 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen fortsetze. 

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ház!
Tisztelt Államtitkár Úr!

Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a mai napon folytassam a tegnapi nap – már húsz percben megkezdett – hozzászólásomat a 2023. évi központi költségvetésitörvény-javaslattal, annak nemzetiségi részeivel kapcsolatban.

A T/152. számú, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslat a 2022. évi elfogadott, eredeti költségvetési törvényhez képest az alábbi nemzetiségi módosításokat tartalmazza: 

I) A 12 nemzetiség esetében:

  1. a XI. fejezet / 30. 1. 31. 1. „Nemzetiségi szakmai támogatások” működési kiadás előirányzata a 2022. évi 3 milliárd 299,5 millió forintról 3 milliárd 149,4 millió forintra, azaz 151,1 millió forinttal csökkent. 
  2. A XLVII (47-es) fejezet „Gazdaságvédelmi alap” 2.1.7 „Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” rovat működési kiadása – 295,1 millió forint változatlan összegben – visszakerült a XI. fejezet 30. 1. 31. 4 „Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” működési kiadás sorra.  – Ez RENDBEN van!
  3. Úgyszintén a XLVII (47-es) fejezet „Gazdaságvédelmi alap” 2.1.7 rovat felhalmozási kiadás 2022. évi 2.703,7 millió forint összege:
    a) Egyrészt csökkentésre került 700 millió forinttal, ami indokolt volt, mert az 1049/2021 (II. 12.) számú, az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet templomának felújításával kapcsolatos intézkedésekről szóló Kormányhatározat 4. pontja szerint ezzel azonos összegben a 2022. évi költségvetési javaslatban ez a keret egyszeri jelleggel ezen összeggel megemelésre került. – Ez is RENDBEN van!
    b) Másrészt az így 700 millió forinttal csökkentett maradvány 2.003,7 millió forintból 1.654,9 millió forint visszavezetésre került a XI. 30. 1.  31. 4. „Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” felhalmozás kiadás sorára, a 348,8 millió forint különbözettel azonban ez az előirányzat szintén csökkent!

Mindezek alapján megállapítható, hogy a 1.) pont szerinti 151,1 millió forint, valamint a 3/b pont szerinti 348,8 millió forinttal, tehát összesen 499,9 millió forinttal csökkentve lett a 12 nemzetiség támogatása a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban a 2022. évi központi költségvetéshez képest, melynek a konkrét indokát egyelőre nem ismerem, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával erre vonatkozó egyeztetés nem volt, erre vonatkozó tájékoztatást sem kaptunk!

II) A roma nemzetiséget érintően: 

  1. A 2022. évi központi költségvetési törvény szerinti XIV. fejezet 20. 5. 1. „roma nemzetiségi szakmai és beruházási szakmai támogatások” felhalmozási kiadás 411,2 millió forintját a 2023- évi költségvetési-javaslatban ugyanezen rovat működési kiadás sorába tették át.
  2. Ugyanezen rovat működési kiadás sora a 2023. évi költségvetési-javaslatban további 135,8 millió forinttal megemelésre került.

Sem az átcsoportosításról, sem a működési kiadás emeléséről, ennek okairól információm nincsen, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával erre vonatkozó egyeztetésre nem került sor, erre vonatkozó tájékoztatást sem kaptunk! 

Összefoglalóan:
A 13 nemzetiségre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy a 12 nemzetiségre vonatkozó 499,9 milló forint csökkentés valamint a roma nemzetiségre vonatkozó 135,8 millió növelés együttes hatásaként a költségvetési kiadások összege 364,1 millió forinttal csökkentésre került, melynek indokait – amint azt a korábbiakban említettem – nem ismerem. 

Most pedig rátérek a T/152. számú, törvényjavaslat Magyarország 2023. évi központi költségvetése módosításával kapcsolatos nemzetiségi igényekre, indítványokra, melyeket alapvetően két részre bontanék:

A) Azon módosítási igények, melyeknek van költségvetési többletigénye.
B) Azok a módosítási igények, melyeknek nincsen költségvetési többletigénye, 

Előbb az utóbbiakról beszélnék, mert gondolom Államtitkár Úr is ezeket hallgatja szívesebben: 

B.)/1.  A 10. számú melléklet 2. 2. „A feladatalapú támogatás fajlagos összegének meghatározása” fejezetben javasolt módosításnak az indokolása: az elmúlt két évben a koronavírus okozta veszélyhelyzet korlátozásai miatt a tételes feladatalapú értékelési rend helyett – átmeneti szabályozásként – a 2018. év és 2020. év között kapott pontszámok átlagát kapták a HNÖ-k. A 2023. évi törvényjavaslat már visszaállítaná a korábbi tételes értékelési rendszert.
Véleményünk szerint ez egyrészt korai (hiszen 2022 első 4 hónapjában még számtalan korlátozás érvényben volt) másrészt késői (visszamenőleges hatályú rendelkezés lenne 2022. 01. 01-től indulóan, ami negatív kihatású lehet számtalan HNÖ-re.). Ezért azt javasoljuk, hogy 2023. évben még tartsuk fent a 3 év átlagpontszáma alapján történő értékelést és a korábbi tételes értékelést, – vagy annak egy hatékonyabb, átláthatóbb pontszám-meghatározását, ami már elő van készítve -, csak 2024. évtől állítsuk vissza, amennyiben 2023-ban már nem lesznek érdemi, veszélyhelyzeti korlátozások.

B.)/2.  A 10. melléklet I. Előirányzatok és támogatások fejezet arab kettes pontját ki kell egészíteni egy új ponttal:
„2.2.1 pont: A feladatalapú támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.”
Indokolás: A működési támogatás megállapításának és folyósításának szabályozásánál szerepel, hogy: „1.2.1 pont A működési támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.”
Ezzel a módosítással ugyanezt érvényesítjük a feladatalapú támogatásra vonatkozóan is.

B.)/3.  Annak érdekében, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok a média támogatásukat szélesebb körben tudják felhasználni és elszámolni,az elektronikus médiára is, az alábbiak szerinti 3.4.2 pont kiegészítését javasoljuk a 2023. évi költségvetési törvény 10. mellékletében:

„3.4.2. Az országos nemzetiségi önkormányzat, valamint a nemzetiségi média a 3.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és a Nek. tv. 117-119. §-ában és 121-122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 12. § (3) bekezdése alá tartozó alkotásokhoz kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el.”

Mindezen módosításokat a Miniszterelnökség Egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős Államtitkárságával, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével és természetesen a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával leegyeztettük, minden ellenzéki frakciónak is megküldtük és a jövő héten a NEB részéről be kívánjuk nyújtani. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy ennek a három módosításnak semmilyen költségvetési többletigénye nincs, „csak” az eddigi támogatás megállapításának megkönnyítése, a hatékonyabb felhasználás elősegítése és az egyértelmű törvényi szabályozás a célja. 

Ezek után rátérnék a költségvetési többletigénnyel bíró nemzetiségi kezdeményezésekre: 

A.) 1. Szeretnénk választ kapni arra, hogy a mai hozzászólásom elején vázolt összesen 364,1 millió forint csökkentést mi indokolta, miért került rá sor a költségvetésitörvény-javaslatban és ha ennek nincs konkrét, egyértelmű oka, akkor tisztelettel kérjük ennek a visszahelyezését a 2023. évi költségvetési törvényben, hiszen feladataink nem csökkentek.

A.) 2. A 10. számú melléklet a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásait tartalmazó I. Előirányzatok és támogatások táblázatot javasoljuk kiegészíteni az alábbi 5. sorszámú új ponttal:
„1.1.1.2 A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a települési nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi köznevelési intézmény vagy nemzetiségi kulturális intézmény fenntartója. Fajlagos összeg: 4.160.000.- Ft / év”

Jelenleg 60 települési nemzetiségi önkormányzat tartozik az intézményfenntartói körbe, így ennek éves költségvetési vonzata (60 HNÖ x 3.120.000.-  Ft /HNÖ /év =) 187 millió 200 ezer forint. Ennek alapján az 1.1.1 jogcímszámon A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcím jelenlegi 2 milliárd 155,9 millió forint előirányzata 187,2 millió forinttal 2 milliárd 343,1 millió forintra növekedne.
A fajlagos összeg emelésének indokolása:
Az elmúlt évek folyamatos törvénymódosításainak eredményeként már 60 települési nemzetiségi önkormányzat összesen több, minit 80 nemzetiségi köznevelési és / vagy nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói jogait, vagyonkezelési jogait, valamint a köznevelési intézményeknél az építmény és épület, valamint az ingóságok tulajdonjogait is átvette a korábbi fenntartóktól, tulajdonosoktól. A fenntartói és tulajdonosi jogok átvétele rendkívüli többletmunkát és többlet költséget jelent az intézményfenntartó HNÖ-knek, mely maximálisan indokolja a működési támogatásuk összegének megemelését. 

Ez tehát a 60 intézményfenntartó HNÖ-t érinti, a további nem intézményfenntartó 2.105 települési nemzetiségi önkormányzatnál a működési támogatás összegét most nem kívánjuk módosítani. 

A.) 3. A harmadik téma a települési és területi önkormányzatok, valamint a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatából fakad.

A nemzetiségi önkormányzati rendszert életre hívó „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 1993. évi LXXVII. (77-es) törvény megalkotása óta (és ezen nem változtatott a 2011. évi CLXXIX. (179-es) „A nemzetiségek jogairól szóló” törvény sem) a törvény betűje szerint a települési önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok egyenrangú felek, nincs közöttük alá-fölé rendeltségi viszony. Ez azonban sajnos csak a törvény betűje szerint van így, de a valóságban nem. 

Az egyik legjelentősebb feszültség és probléma rendszerszintű forrása a települési önkormányzatok és a települési nemzetiségi önkormányzatok között, hogy a törvény a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi, számviteli, adóügyi, belsőellenőrzési, egyéb feladatainak elvégzését a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok hivatalának feladatává teszi, ugyanakkor ezek elvégzésére az önálló hivatallal rendelkezők esetében egyáltalán nem biztosít támogatást. A közös hivatalok esetében pedig egy minimális szorzóval, immáron elavult és több, mint minimum egy évtizede nem módosított fajlagos támogatást biztosít csak. Ezért nagyon sok esetben a települési önkormányzatok hivatalai csak nyűgnek tekintik a települési nemzetiségi önkormányzatokat. A települési nemzetiségi önkormányzatok pedig a törvény foglyai, mert nincs más választás, csak a települési önkormányzatok hivatala. Ha esetleg valaki azt gondolná, hogy érintettként ebben a kérdéskörben akár a legkisebb elfogultság is lenne bennem, akkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok ez irányú kiszolgáltatottságát az Állami Számvevőszék is egyértelműen megállapította és leszögezte több száz, települési önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat vizsgálata során. Úgyszintén visszakereshető az ÁSZ összefoglaló jelentéséből, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatoknál végzett vizsgálataik során tett megállapításainak közel 75%-ban a települési önkormányzat volt az elmarasztalt, vagyis a települési önkormányzat nem végezte el a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban a törvény által előírt kötelezettségeit.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy semmiképpen sem szeretnénk a NEB részéről semmilyen módon belefolyni vagy állást foglalni abban a szakmai és politikai vitában, hogy a települési önkormányzatok részére biztosított különböző támogatások és saját bevételek összességében elegendők-e vagy sem és mire.

Azt is szeretném kinyilatkoztatni, hogy nem tudom milyen módon, milyen számítások alapján, mikor és milyen törvényalkotói szándékkal került a közös hivatalok részére a számított alaplétszám esetében a közös hivatalt fenntartó településeken működő települési nemzetiségi önkormányzatok száma alapján egy minimális elismert létszám korrekciós tényező meghatározásra és bevezetésre. Én 2013-ig visszanéztem a költségvetési törvényeket és azt biztosan állítom, hogy azóta a korrekciós szorzók nem lettek módosítva. Mindössze egyszer, az elmúlt évi költségvetési törvényben került két új kategória beállításra, nevezetesen a korábbi 1-3 települési nemzetiségi önkormányzatból (ahol 0,04-es szorzó volt) ki lett véve a 0-1 települési nemzetiségi önkormányzat esete (nulla szorzóval), valamint a 4-nél több települési nemzetiségi önkormányzat esetén (0,07-es szorzó) csoportból a 9, vagy több települési nemzetiségi önkormányzat lett kivéve (0,1-es szorzóval). Ez volt az egyetlen, minimálisan pozitív változás. 

Magyarországon az elsők között lettem adótanácsadó, majd adószakértő és mint költségvetési kiegészítő minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló mondom, higgyék el: otthon vagyok ezen a területen. Anélkül, hogy részletes indokolásba és számításokba kezdenék teljesen nyilvánvaló, hogy a közös hivataloknál a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátásának finanszírozására a minimum egy évtizede megállapított szorzók ma már teljesen irreálisak – még akkor is, ha ezek 10 éve abszolút reálisak lettek volna! Merthogy amint tegnapi hozzászólásomban részleteztem a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai az elmúlt 8 évben mintegy hatszorosára nőttek, ennek következtében természetesen – ha nem is lineárisan -, de többszörösére nőttek a pénzügyi, számvitelei, belsőellenőrzési, és egyéb tevékenység ellátásával kapcsolatos feladatok is. 

A feladat egyértelmű: minden – akár önálló, akár közös hivatallal rendelkező település – amelynek van egy, vagy több települési nemzetiségi önkormányzata kapjon egy – a települési nemzetiségi önkormányzatok száma alapján differenciált – reális direkt támogatást a nemzetiségi önkormányzatok részére végzett, a törvény által előírt feladatai teljesítésére függetlenül attól,  hogy egyébként erre bármilyen más forrásból biztosított-e vagy biztosítható-e az önkormányzati fedezet.
Ez az egyetlen módja annak, hogy ezt a közel három évtizede fennálló függőségi, alárendelt, kiszolgáltatott, sokszor a nemzetiségekre nézve megalázó helyzetet, ennek objektív törvényi, pénzügyi alapját felszámoljuk. 

Hogy miként kellene ehhez a számított létszámot változtatni, mennyi lenne ennek a fajlagos költsége, éves szinten mennyi támogatásigénye lenne, erről majd holnap fogok beszélni. Addig legalább a számok nem zavarnak senkit abban, hogy ezt az alaphelyzetet és feloldását Mindenki zavartalanul átgondolhassa!

Köszönöm, hogy meghallgattak.
Danke für Ihre Aufmerksamkeit! 

〰〰〰〰〰

2022. 06. 24.

Sehr geehrte Frau Vorsitzende!
Sehr geehrtes Parlament! 

Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine vorgestrige und gestrige, 20-minütigen Reden bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/152 über den ungarischen Haushalt 2023 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf zu Ende führe. 

Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Ház!
Tisztelt Államtitkár Úr!

Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében a mai napon befejezzem a tegnapelőtti és tegnapi 20-20 perces hozzászólásaimat, a 2023. évi központi költségvetésitörvény-javaslat nemzetiségi igényei kapcsán. 

A tegnapi napon a hozzászólásom második felében a települési és területi önkormányzatok valamint a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok – a továbbiakban HNÖ-k- kapcsolatában lévő rendszerszintű problémával foglalkoztam, nevezetesen: a „Nemzetiségek jogairól” szóló törvény a HNÖ-k pénzügyi, számviteli, adóügyi, belsőellenőrzési és egyéb feladatainak elvégzését a települési és megyei önkormányzatok hivatalának feladatává teszi, ugyanakkor ezek elvégzésére az önálló hivatallal rendelkező önkormányzatok esetében nem biztosít normatívát, a közös hivatalok esetében pedig egy minimális létszámszorzóval, immáron elavult és minimum egy évtizede nem módosított létszámtámogatást biztosít csak.
Szeretném most is és újra kihangsúlyozni, hogy a törvényi szabályozás és a finanszírozási technika okozta ezen rendszerszintű probléma akkor is fennállna, ha a települési és megyei önkormányzatok bevételi főösszege a mainak háromszorosa lenne, vagy ellenkezőleg: a mainak az egyharmada lenne. Ezért tisztelettel kérem, hogy senki ne próbálja ezt politikai célra felhasználni.

A tegnapi hozzászólásomat azzal zártam, hogy a települési és megyei önkormányzatok részére mi lenne a reális, a tényleges feladatnak megfelelő közvetlen, direkt elfogadott létszámkorrekció, mennyi lenne ennek a fajlagos költsége különböző kategóriákban, éves szinten ennek mennyi támogatási igénye lenne, hogy erről majd ma fogok beszélni és kértem mindenkit, hogy a köztes egy napot az alaphelyzet átgondolására és ennek a problémának a feloldására, lehetséges megoldására fordítsa. 

Ma a kérdést rövidre zárhatjuk ugyanis:

  1. Van teljeskörű adatállományunk a 2.165 HNÖ-ről.
  2. Van teljeskörű adatállományunk a 711 közös önkormányzati hivatalról és az 529 önálló önkormányzati hivatalról.

Nincs viszont olyan adatbázisunk, bármelyik minisztériumnál lekérdezési lehetőségünk, amelyből megállapítható lennem, hogy: 

a) A közös önkormányzati hivatalokból jelenleg hány tartozik a különböző kategóriákba és hány HNÖ-vel.
b) Nincs adatunk arról, hogy az 529 önálló önkormányzati hivatalból hányhoz és hány HNÖ kapcsolódik.

Ez nem meglepő helyzet, mert minden olyan nemzetiségi területen, mellyel részleteiben először foglalkozunk általában azzal találkozunk, hogy nincsenek célzott nemzetiségi lekérdezési lehetőségek a rendszerekben. 

Mi végeztünk konkrét felméréseket önálló és közös hivataloknál is a munka mennyiségéről, a szükséges létszámról vannak konkrét adataink a szükséges elfogadható létszám vagy közvetlen fajlagos pénzügyi összegre vonatkozóan. Amennyiben ezekhez a hiányzó adatokat bármelyik minisztériumtól jövő hét csütörtökig meg tudjuk kapni, úgy jövő hét pénteken be fogjuk nyújtani a konkrét számszaki módosító javaslatunkat.
Amennyiben nem kapunk országos adatokat, akkor ezt a kérdést ősszel is napirenden fogjuk tartani, a szükséges lekérdezéseket az illetékes tárcáknál szorgalmazni fogjuk és a szükséges adatok birtokában törvénymódosító javaslatot fogunk benyújtani ősszel a most júliusban elfogadásra kerülő 2023. évi központi költségvetési törvényhez. 

Egy biztos. Amíg ezt az anomáliát nem tudjuk feloldani, megoldani addig napirenden fogjuk tartani, mert azt gondolom, hogy közel 30 év után ideje, hogy ez a kezdettől fogva meglévő, alapvető probléma legalább részlegesen megoldásra kerüljön.
De: bízom benne, hogy jövő hét péntekig tudunk konkrét módosító javaslatot benyújtani. 

Ugyanakkor van több olyan témakör, ahol érzékeljük már most is, hogy komoly nehézségeink vannak, lesznek, ezeket már most szeretném jelezni azzal, hogy az őszi ülésszak folyamán bizonyosan megoldást kell, hogy találjunk ezekre. 

Ezek a fontosabb területek a következők:

  1. Nemzetiségi köznevelési intézmények étkezési költségei.
    Már eddig is voltak nehézségeink a HNÖ-k által fenntartott köznevelési intézmények gyermekétkeztetésének és ingyenes étkeztetésének forráshiányával. Többek között ennek az idézőjelbe tett „normál hiányállapotnak” a kezelésére ragaszkodtunk a 2022. évi költségvetés elfogadásakor egy 350 millió forintos HNÖ-k által fenntartott köznevelési intézmények kiegészítő működési támogatási keretének létrehozásához.
    Ugyanakkor, nagy valószínűséggel, a mai háborús és inflációs helyzetben ez a kiegészítő támogatás nem lesz elegendő a problémák kezelésére. Tudomásom van róla, hogy a Kormány intenzíven foglalkozik és átfogó intézkedéseket tervez ennek a területnek a kezelésére, ezért most nem kívánunk ilyen irányú módosítási igényt benyújtani, de ősszel erre vissza kell térni.
  2. Az energiaárak kordában tartására tett intézkedések ellenére kijelenthető, hogy a nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények döntő többségénél a mai támogatási rendszer mellett, a jelenlegi normatívákból a 2023-as év nem lesz megoldható.
    Ahogy az étkeztetésnél, itt is úgy gondoljuk, hogy nincs értelme becslésekbe bocsátkozva már most többletigényeket előterjeszteni. Megvárjuk, hogyan zajlik le a 2022-es év. Ugyanakkor ennek kapcsán is szeretném ismételten kihangsúlyozni és mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és kulturális intézmények esetében a nemzetiségi önkormányzatoknak – mivel nincsen saját bevételük – a nem várt problémák kezelésére kizárólag az állami támogatás rugalmas kiegészítése, korrigálása nyújthat csak fedezetet. A korábbiakban ennek nem volt gyakorlata. De ezek az államtól átvett feladatok, így az állam kötelessége ezeknek a forrását biztosítani, ezért közösen kell, hogy megtaláljuk azt a megoldást, mellyel ezt hatékonyan és rugalmasan kezelni tudjuk.

Nyilván egy normális, kiszámítható működési feltételek között ez nem okozna külön problémát, de a pandémia, a háború, az energiaválság és minden más mellett ezt most meg kell, hogy oldjuk. 

Ehhez kérem most és a későbbiekben is mindenkitől a segítséget, a közös gondolkodást, hiszen mintegy 15 ezer nemzetiségi gyermek sorsa van a kezünkben.

Hozzászólásom hátralévő részében a mostani költségvetésitörvény-javaslaton túllépve a nemzetiségi pedagógusképzés helyzetéről szeretnék néhány gondolatot elmondani, ahogy ezt szerdai hozzászólásomban már jeleztem. 

Ekkor elmondtam, hogy számunkra komoly eredményeket tudtunk elérni: 

  1. A nemzetiségi pedagógusok megtartása, megbecsülésük érdekében a nemzetiségi pedagógus pótlék négyszeresére történő emelésével és differenciálásával.
  2. A nemzetiségi pedagógus utánpótlás elősegítése érdekében a nemzetiségi pedagógusösztöndíj rendszerének kidolgozásával és bevezetésével, melynek hatására már közel 500 nemzetiségi pedagógushallgatóval van szerződésünk. 
  3. Ugyanakkor már szerdán is jeleztem, hogy a nemzetiségi pedagógusképzés színvonalának érdemi javítása miatt tett erőfeszítéseink és főleg ezek eredménye tekintetében – részben a pandémiás helyzet miatt mondhatni kiesett két év miatt – még a munka elején járunk.

A törvényi háttér javítása, biztosítása terén az elmúlt évben már sikerült komoly előrelépéseket tenni, amennyiben:
egyrészt a felsőoktatási intézmények tavaly tavasszal történt fenntartóváltásai kapcsán került felszínre, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. (204-es) törvény 73. §-a már 2013 óta előírja az illetékes miniszternek, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntései tekintetében be kell szerezze az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ezzel mindössze az volt a probléma, hogy erről az illetékes miniszter sem tudott, így a véleménybeszerzés sem történt meg. Mindenesetre a modellváltás során benyújtottam 2021. 04. 12-én a T/15728/2 számú képviselői módosítómat, melyet az országgyűlés elfogadott. Ebben a miniszter mellett minden fenntartóra ki lett terjesztve a véleményezési kötelezettség, a nemzetiségi vélemények bekérése. 

Ezért ezúton is felhívom mind a felsőoktatásért felelős új miniszter figyelmét, (Csák János miniszter úr a kinevezése előtti NEB bizottsági meghallgatáson ezekre az egyeztetésekre kifejezetten ígéretet is tett), tehát  mind a miniszter, mind a fenntartó közalapítványi kuratóriumoknak és a fenntartó egyházaknak figyelmét arra, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseikhez előzetesen be kell szerezzék az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ilyen döntések természetszerűen a nemzetiségi pedagógusképzés költségvetésére vonatkozó döntések is. 

Egy – sajnos jellemző – esetet had’ hozzak fel: 

A Pécsi Tudományegyetemen a Német Alapítványi Tanszék támogatása, a PTE költségvetésében mindig célzottan, külön soron szerepelt. Három évvel ezelőtt – mondván, a költségvetés könnyebb áttekinthetősége érdekében – ezt a nevesített sort kihagyták és párhuzamosan jelentősen megemelték a PTE költségvetését. A PTE ezt ennek ellenére úgy tekintette, hogy a minisztérium nem támogatja tovább a Német Alapítványi Tanszéket és meg akarta szüntetni. Több éves munkába került a tanszék megmentése, de menetközben sajnos a tanszékvezetőt már nem tudtuk megtartani.
Szeretném hangsúlyozni, hogy mindössze 15 millió forintról beszéltünk egy cikk-millárdos költségvetéssel működő, nagy egyetem esetében. 

A párhuzam a korábbi települési önkormányzatok kontra nemzetiségi önkormányzatok helyzethez kísértetiesen hasonló: Hiába emelik az egyetem költségvetését 50-100 vagy akár 150 százalékkal is, ha a nemzetiségi képzésre nincs célzottan beállított keret, akkor megszűntetik, vagy leépítik a nemzetiségi tanszéket, a nemzetiségi képzést. 

Ezért kérjük itt is, mint ahogy az önkormányzati rendszerben is, hogy a nemzetiségi feladatok ellátására biztosított támogatás mindig célzottan, egyértelműen, külön soron szerepeljen, ne az úgy mond „nagykalapban”.

A másik lényeges törvénymódosítás a Kormány 63/2021. (XII. 29.) számú rendelete volt, mely a német nemzetiségi pedagógusképzésben előírta, hogy minimum 50 százalékban német nyelven kell történjen a képzés (az eddigi mindössze 15-20 százalék helyett), valamint 2022. szeptember 1-től be fog indulni a német nemzetiségi csecsemő- és gyermekgondozói képzés. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek rövidtávon történő biztosításához ezekben a napokban biztosítunk (a nemzetiségi pályázati keretek maradványösszegéből) 50 millió forint célzott támogatást a meghatározó 6 képzőhelynek. Szeptembertől a kulturális minisztériummal közösen le fogunk ülni minden nemzetiségi képzést végző  egyetemmel és főiskolával, és megpróbáljuk egyértelműen tisztázni, hogy a jelentősen megemelt támogatásokból milyen mértékű és összegű támogatásban részesülnek a nemzetiségi pedagógusképzések. 

Hiszen a képzés minőségének emelése elsősorban a nemzetiségi nyelvi kompetencia érdemi javítása egy sor jelentős módosítást tesz szükségessé:
– a felvételnél objektív nyelvi mérés kell és akik nincsenek megfelelő szinten a nemzetiségi képzéshez, azoknak „nulladik”, nyelvi képzésre koncentráló évfolyamot kell csinálni. 

Bízom benne, hogy az Országos Nemzetiségi Tanáccsal és a kultuszminisztériummal együtt ezek a képzőhelyekkel történő tárgyalások sikeresek lesznek és megoldhatóak az egyetemek jelenlegi és jövőbeni költségvetési kereteiből, ezért erre vonatkozóan most költségvetési módosító indítványt nem teszünk.

Összefoglalva és zárásként Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága – módosító javaslataink kedvező figyelembevétele esetén – a törvényjavaslatot támogatja és javasolja a Tisztelt Háznak a T/152. számú, Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló – törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak.
Danke für Ihre Aufmerksamkeit! 

Exit mobile version