Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Február 7-én a Magyarországi Németek Házába egy különleges irodalmi estre invitálta az érdeklődőket a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár csapata.
A program a Leben zwischen den Sprachen elnevezésű kutatási projekthez kapcsolódó első rendezvény volt. A kutatás koncepcióját dr. Silvia Petzoldt és dr. Klein Judit dolgozták ki: interjúkat készítettek magyarországi német írókkal, amelyek során elsősorban a német nyelvhez fűződő kapcsolatukról és nyelvhasználatukról kérdezték őket. A Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében pedig első alkalommal beszélgettek szerzőkkel közönség előtt.
A beszélgetés előtt dr. Klein Judit, aki elsősorban a magyarországi német kisebbségi média történetét kutatja, röviden bemutatta a projektet. A két meghívott kortárs szerző – Korb Angéla és Bradean-Ebinger Nelu – beszélgetőpartnere dr. Silvia Petzoldt volt, akinek kutatási területe az erdélyi német nyelvű irodalom.
Korb Angéla és Bradean-Ebinger Nelu felváltva meséltek származásukról, gyermekéveikről és az akkor őket ért hatásokról, az irodalomhoz fűződő viszonyukról, inspirációikról és alkotási folyamataikról. Korb Angéla Pécsett született 1982-ben és a Baranya megyei Hetvehely településen nőtt fel. Magyarországi német identitástudata gyermekkora óta formálódott, hiszen nagymamája a helyi tájszólásban kommunikált vele, ami később döntő szerepet játszott gimnáziumi és egyetemi évei alatt, majd alkotói pályafutása során is. Bradean-Ebinger Nelu 1952-ben Aradon látta meg a napvilágot egy sváb család gyermekeként. Egyetemi évei alatt tanult Bukarestben, Helsinkiben és Budapesten is, végül 45 éve Budaörsön telepedett le.
Az est folyamán megtudhattuk, hogy mindkettejüket az egyetemi évek alatt irodalomprofesszoruk inspirálta arra, hogy tollat ragadjanak és papírra vessék érzéseiket, gondolataikat. A beszélgetésen egyre behatóbban ismerhettük meg mindkét író múltját, családi hátterét. Mindezt az akkortájt keletkezett versek felolvasásával tették még érzékletesebbé. Többek között szóba került az is, hogy miért inkább németül írnak és nem a családból, szülőföldről ismert dialektusban fogalmazzák meg verseiket. A válasz kézenfekvő: a magyarországi német nyelvjárások a beszélt nyelvben élnek, helyesírásuk problémás, mivel nincs hozzájuk egy egységes szabályzat. Az irodalom, a költészet viszont teret adnak az identitás megőrzésének és továbbadásának, még akkor is, ha nyelvezetük már alkalmazkodott a kor elvárásaihoz.
Elekes Fanni
További rendezvényképek >>>
Fotó: Grund Lajos
〰〰〰〰〰
Szervező:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökségen keresztül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – (NKUL-KP-1-2023/3-000370)
Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézete (fia)