Egy zarándokhely mint konfliktusok helyszíne

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Március 8-án Máriaremete zarándokhely történetéről szóló előadásra invitálta az érdeklődőket a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár a Magyarországi Németek Házába.

A Zentrum-Programme im HdU programsorozat keretein belül igyekszünk teret biztosítani kutatóknak és tudósoknak, hogy bemutathassák a közönségnek magyarországi német tematikájú kutatásaikat. Ezúttal dr. Bednárik Jánost hívtuk meg, akit Falusi plébános a polgári korban. Egyház és helyi társadalom a 19. század második felében a Buda környéki falvakban című monográfiájáért 2022-ben Heinek Ottó-díjjal tüntették ki, hogy az érdeklődőknek ízelítőt adjon a kutatási eredményeiből. Wallfahrtsort als Konfliktfeld. Laienfrömmigkeit und unfromme Spannungen in Maria Einsiedel im 19. Jahrhundert (A zarándokhely mint konfliktusok helyszíne. Laikus vallásosság és áldatlan feszültségek Máriaremetén a 19. században) című előadásának segítségével a hallgatóság betekintést nyerhetett a máriaremetei zarándokhely miliőjébe a XIX. század második felében, illetve abba, hogyan fejlődött ez a városrész a budai hegyvidék egyik legfontosabb zarándokhelyévé. Az említett monográfiából kiválasztott történet, mely az est folyamán bemutatásra került, a helyi plébános és egy zarándokasszony különös konfliktusát meséli el 1874-ből.

Dr. Bednárik János a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Német nyelv és irodalom, illetve Néprajz szakán tanult, 2018-ban ugyanott Európai etnológiából summa cum laude minősítéssel doktorált. Az ELKH Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa. Kutatási területe a vallás, a laikus vallásosság, az alsópapság és a helyi társadalmak a XIX. század második felében, a magyarországi németség története és kultúrája, a történeti néprajz elmélete és módszerei.

Előadónk szerda estére nem egy tudományos előadással készült, hanem a disszertációjából mesélt nekünk, mégpedig Szobovits Alajos, Máriaremete plébánosának történetéről, amelyről többek között monográfiája is szól. Megtudtuk, hogy a hidegkúti (ma Pesthidegkút) zarándokhely már a XIX. században is nagyon híres és látogatott volt. Itt egy fogadó is működött, ahol nemcsak a zarándokokat, hanem a kirándulókat is szívesen látták. Évről évre zarándokok ezrei fordultak meg ezen a helyen, ez azonban konfliktusokat is okozott az ottani egyházi élet és a kirándulók eltérő szokásai között. Az első jelentősebb botrány 1874. július 9-én történt. Egy házaspár elzarándokolt Máriaremetére, és a mise után az asszony meg akarta áldatni Tóbiás-áldás nevű imádságos füzetét, de a plébános, Szobovits Alajos, széttépte ezt. Arra hivatkozott, hogy ezeket az áldásokat tiltottak és nem összeegyeztethetők az egyház tanításával. A férj ezen nagyon felháborodott, mire a pap felpofozta őt.

A pap és az alispán, valamint a püspök közötti ezt követő levelezésből, valamint a Neues Pester Journal cikkeiből nyomon követhetjük a következményeket. Valóban érdemes többet tudni ennek a zarándokhelynek a történetéről, mert nem ez volt az egyetlen említésre méltó és nem szokványos esemény.

Elekes Fanni