Blickpunkt.hu

TrachtTag.hu

Bibliothek.hu

Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár

HomeFőhírEmlékeztünk, de nem szomorkodtunk

Emlékeztünk, de nem szomorkodtunk

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Június 12-én, a halálának  huszadik évfordulója után pár nappal, emlékestet szervezett az elhunyt Wolfart János (1951-2004) tiszteletére a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár Budapest Főváros XIII. Kerületi Német Önkormányzatának közreműködésével. A Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat estjének a Magyarországi Németek Háza adott otthont.

Wolfart János 1951-ben született Görcsönydobokán. Pécsett tanult közgazdaságtant, újságírást és pedagógiát, majd a Magyar Rádió német nemzetiségi műsorának szerkesztője lett. 1978-ban ő indította útjára a Magyar Televízió Unser Bildschirm című német nemzetiségi műsorát. 1984 és 1990 között a Magyarországi Németek Szövetsége titkára volt, majd kormányfőtanácsos lett, államtitkárként vezette a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt. Ezt követően kezdődött diplomáciai szolgálata: követként a magyar nagykövetség berlini, majd bonni hivatalának vezetője volt. Kinevezték a Berlinben létrehozott Collegium Hungaricum miniszteri biztosává, újjáépítési megbízatása 2002 őszén indult. Nemzetiségekért végzett munkásságát, a nemzetiségi jogi környezet és intézményrendszer kidolgozásában vállalt központi szerepét, valamint a német nemzetiségi közösségben betöltött helyét, illetve kisebbségpolitikai tevékenységét a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével és a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjével ismerték el. 2004. június 7-én Berlin közelében autóbalesetben vesztette életét.

Az emlékest első mozzanataként az özvegy, Wolfart Mária köszöntötte a megjelent barátokat, volt kollégákat és az érdeklődő közönséget, majd ismertette a levetítésre kerülő dokumentumfilm háttértörténetét. Wolfart János 1983-as, „Hát annak születtem (Szatmári svábok)” című alkotása, melynek egyszemélyben szerkesztője és rendezője, valamint a bemutatott interjúk riportere is volt, csak egy a sok általa készített film közül.

A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetésen vehettünk részt, melyet Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője moderált. A vidám nosztalgikus visszaemlékezésben részt vett Stangl Márta, Gerner Éva, Hetényi Árpád és Prőhle Gergely, akik valaha mind az elhunyt munkatársai és barátai voltak. Stangl Márta először a Magyar Rádióban, majd a Magyar Televízióban dolgozott együtt Wolfart Jánossal és úgy emlékezik vissza rá, hogy ő volt az egyik legkreatívabb és legszorgalmasabb ember, akivel valaha együtt dolgozhatott. Sok közös vonás volt bennük: származásuk, az otthonról hozott nyelv és identitás megőrzése és azok továbbadásának fontossága. János mindig lelkesítő volt és csapatjátékos, valamint borzasztóan kíváncsi természet, így hamar megtalálta a közös hangot a fiatalokkal is. Német klubot alapított a fiatalság számára, ahol Gerner Éva is többször megfordult egyetemi évei alatt, és azóta történetesen az általa létrehozott Unser Bildschirm televíziós műsornak a szerkesztője.

Hetényi Árpád, a Magyar Rádió nemzetiségi adásainak egykori munkatársa számára Wolfart János mindig is példaértékű volt. Tele volt ötletekkel, hatalmas megvalósító erővel rendelkezett és nyitottságának köszönhetően az ifjabb generációkban kereste és meglátta a lehetőséget. Ezért rengeteg ifjúsági találkozót és tábort rendeztek, hogy az ország minden településéről összeismerkedhessenek a gyerekek, fiatalok és megismerjék egymás kultúráját. Fontos volt számára az irodalmi nevelés, a színházlátogatás, de mindezek mellett a sportok csapatépítő hatásának is engedett és mind nagyon élvezték ezeket az alkalmakat. Később, már politikusként, sem felejtkezett meg ezeknek az összejöveteleknek a fontosságáról, és ahogy tudta, támogatta a létrejöttüket. Prőhle Gergely, volt berlini nagykövet, már diplomataként ismerhette meg Wolfart Jánost, akit szakmai elismerései mellett barátsága és humora miatt  is nagyra tartott. 

A magyar-német kapcsolatokért végzett úttörő munkája a mai napig megmutatkozik minden testvérvárosi kapcsolatban, faluközösségben, a nemzetiségi életben. Így azok számára, akik tudatában vannak, hogy mindez neki köszönhető, nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnának rá.

Elekes Fanni

További képek >>>
Fotók: Grund Lajos

〰〰〰〰〰

Szervezők:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum)
Budapest XIII. kerületi Német Önkormányzattal

Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül (NKUL-KP-1-2024/3-000590)

Audi Hungaria Iskolaközpont Győr: Búcsú a 2024/25-ös ballagó évfolyamtól

Andreas Gering főigazgató: „Az élet nem futószalag – hanem kaland!”

Az MNÁMK Ifjúsági Tánccsoportja Athénban – egy különleges táncprojekt élményei

A bajai MNÁMK tizenegy táncos diákja három pedagógus kíséretében egy nemzetközi táncprojekt keretében Görögország fővárosába, Athénba látogatott.

Franz Metz: Heinrich Weidt. Der Lebensweg eines deutschen Kapellmeisters im Europa des 19. Jahrhunderts

Egy könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a közép- és délkelet-európai zenei örökség, valamint a bánáti német közösség zenetörténete iránt.

A 2022. évi népszámlálás adatainak elemzése

A 2022. évi népszámlálás végleges adatai 2023 őszén jelentek meg, amelyek alapján elemzések készültek a magyarországi németek létszámáról és összetételéről különböző szempontok szerint.

Franz Metz: Heinrich Weidt. Der Lebensweg eines deutschen Kapellmeisters im Europa des 19. Jahrhunderts

Egy könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a közép- és délkelet-európai zenei örökség, valamint a bánáti német közösség zenetörténete iránt.

Dr. Erdős Ferenc: Mór története

Az itt bemutatott 2002-ben megjelent kétnyelvű kiadvány nem pusztán egy helytörténeti monográfia, hanem méltó tisztelgés Mór múltja, értékei és közössége előtt.

Simányi Frigyes: Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei

Egy kötet mindazok számára, akik szeretnék felfedezni, hogyan éltek elődeink a falusi mindennapokban és hogyan őrzik ezt a tudást ma a baranyai tájházak.