Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Augusztus 25-én került sor a 2024-es központi ünnepségre a „Haza napja” alkalmából a Rajna-vidék-Pfalz tartományban található Speyer városában. Az eseményen részt vett Tobias Meyer, a Kitelepítettek Szövetségének tartományi elnöke, valamint Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Az esemény kulturális programját a mosbachi Dunai Svábok Kórusa, a speyeri Dunai Németek Szövetségének Tánccsoportja, valamint a kaiserslauterni „Laut(r)er Perlen” oroszországi német tánccsoport biztosította.
Tobias Meyer felszólalásában hangsúlyozta: a kulturális örökség és az emlékezés fontosságát a jövő nemzedékeiben is tudatosítani kell, és ez politikusok számára is kihívást jelent: – Erősebb emlékezetkultúrára van szükségünk, valamint több pénzügyi forrásra, hogy eleget tudjunk tenni a feladatainknak – egyebek mellett annak, hogy az elűzöttek és az úgynevezett kései áttelepülők témáját szilárdan beépítjük az iskolai tantervbe.
Englenderné Hock Ibolya ünnepi beszédében a magyarországi németek második világháború utáni elűzetését szemléltető családi emlékeiről mesélt, és ő is kiemelte az emlékezés és az identitás megőrzésének fontosságát. Elmondta: a családok központi szerepet játszanak az összetartozás érzésének megőrzésében, ahogy abban is, hogy ez a fiatalabb generációk számára is fontos maradjon.
Beszédében ismertette a magyarországi német önkormányzati rendszer felépítését, és kiemelte a nemzetiségi önkormányzatok jelentőségét az oktatás, az anyanyelv és a kulturális hagyományok megőrzésében.
Végezetül hangsúlyozta: a magyarországi németek identitástudatának megőrzése érdekében a közösségi és családi kötelékek a legfontosabbak: – A beszédeimben mindig azt szoktam kiemelni, ami számomra a leglényegesebb, és most is ez lesz a zárszó: Rendkívül fontosnak tartom a családok szintjét, hiszen az egyéni sorsok mindig egy egész közösség sorsát tükrözik; és épp a „közösség” kell, hogy legyen a vezérelvünk: a családi közösség, a faluközösség, a nyelvi közösség, a vallási közösség stb. Ezek adnak támaszt és erőt a magyarországi németek jövőért folytatott küzdelmünkhöz. 300 éven át őriztük nyelvünket, kultúránkat, hitünket egy idegen országban, amely fokozatosan a hazánkká vált, sokszor üldöztetés és megaláztatás közepette. Most, hogy megnyílt előttünk az út, nem veszíthetjük el ezeket!
Englenderné Hock Ibolya teljes (német nyelvű) beszédét itt olvashatják >>>
Forrás: MNOÖ