Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

„Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod.” Efelől senkinek nem lehetett kétsége, ha a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanács (Landesrat) Volkstanzwoche szakmai hetének valamely napján a pécsváradi vár termeibe bepillantott, még ha csak az új egynapos képzések egyikére érkezett is, ugyanis a lelkes, tanulni vágyó táncosok figyelemmel hallgatták az előadókat, vagy éppen szorgosan gyakorolták az új koreográfiákat.

Az augusztus első hetében megrendezett idei tánctáborban húsz településről közel ötvenen fordultak meg a szakmailag kiváló és elhivatott témavezetők előadásain, gyakorlati foglalkozásain. 

Ha csak a növekvő létszámot és a jó hangulatú foglalkozásokat, esti csapatépítő közös beszélgetéseket nézzük és eltekintünk a résztvevők pozitív véleményeitől, már elmondható, hogy a Volkstanzwoche tavaly megálmodott új képzési koncepciója egy sikertörténet. 

Mindenképp kiemelendő Szabó Julianna, a táncszekció elnökének kreativitása, hosszútávú gondolkodása és a szekció táncszakmai kapcsolatai, melyek segítségével ilyen színvonalas képzést sikerült összeállítani.

A tavalyi témák körét bővítve, az azóta felmerült újabb kérdésekre választ keresve, határozták meg az előadások és a gyakorlati foglalkozások témáit. A legfontosabb szakmai célok között szerepelt, hogy a tánccsoportok vezetőinek, táncosoknak segítséget nyújthassanak a mindennapi táncos életük szervezéséhez mind tudásanyagban mind pedig módszertanilag.

A lebonyolítás a szervezőket is kihívások elé állította, ugyanis az egynapos szemináriumi rendszer miatt rugalmas tematikát kellett kidolgozniuk úgy, hogy az egyes szakmai blokkok önállóan is megállják a helyüket, mivel nem feltétlenül ugyanazok a táncosok vettek részt az adott szemináriumokon, egymást követő napokon. A szakmai anyag finomhangolására késztette őket a résztvevők különböző tudásszintje is. Fontos szempont volt, hogyha a résztvevők csak alaptudással rendelkeznek, akkor is profitálhassanak a táborból, és hasznos tudást vihessenek haza magukkal. 

A hét fő vezérfonala az volt, hogy a szellemi és táncos kultúránk hogyan éljen tovább, hogyan adjuk át ezeket az utánunk jövőknek, illetve az, hogy feltérképezzük, milyen feladataink vannak még ezen a területen. Egy dolog bizonyossá vált:  a magyarországi német tánckultúra megőrzése érdekében az első és legfontosabb lépés, hogy megfelelő rálátásunk legyen arra, hogy mi az, ami rendelkezésünkre áll. Fel kell fedezni a meglévő anyagokat, gyűjtéseket, forrásokat. Ehhez látni kell az archívumokban, kiadványokban fellelhető táncanyag mellett, hogy milyen archív és helyi anyagok várnak még feldolgozásra. Ezután pedig szeretnénk, ha ezek a felhasználók felé is megfelelő formátumban hozzáférhetők lehetnének.

A szakmai hét során igyekeztek a környékbeli településekről helyi táncokat megismerni, ehhez kértek fel gyakorló táncoktatókat.

A hetet az úgynevezett alaptáncokkal indították, melyek közül a figurális táncok különböző településeken élő változatait ismertette a mórágyi táncoktató és koreográfus Nagy László. Fontos cél, hogy ezek a táncok ne csak gyermektáncokként éljenek tovább, hanem visszatanítással újra a táncos alkalmak elemeivé váljanak, mint volt ez a régmúltban. A nap során ezután Wölfling Anett babarci táncokat ismertetett meg a résztvevőkkel és ötletet adott ezek fűzéséhez. Szerdán este a mecseknádasdi táncosok Herneszné Hajdú Zsuzsanna vezetésével hásságyi táncok motívumait mutatták és tanították be. Csütörtökön Köhlerné Koch Ilona a Cikói gyermekfarsang című koreográfiájának gyermektáncait hozta magával. 

Kedden Mausz Mihály és lánya Mausz Judit, Mausz Mihály véméndi táncokból készített teljes koreográfiáját tanították meg a résztvevőknek, továbbá Mihály előadást is tartott a magyarországi német táncok történetéről és rendszeréről. A hét közepén a táncok megismerését követte az elméleti tánckoreografálás, a szöveges táncleírás és -olvasás.

Szerdán Huszák Gézáné és szigetújfalusi segítői irányításával a szöveges táncleírás és -olvasást ismerhették meg egy konkrét koreográfia leírás alapján a jelenlévők. Ennek célja, hogy a már lejegyzett koreográfiák ne merüljenek feledésbe. A képzés lényege, hogy megfelelő segítséget kapjanak az alkotók és a gyűjtők ahhoz, hogy a tánckincsünk megőrzése érdekében megtörténjen a művek lejegyzése.

Korom Alexandra szegedi tánckutató, doktorandusz táncantropológus, már második alkalommal vett részt a szakmai tánchéten és a nemrég publikált tanulmánya alapján a tánckutatás módszertanával ismertette meg a táncosokat, valamint felhívta a figyelmüket a forrásokkal való kritikus bánásmódra. Külön workshop formájában megosztotta a hajósi kutatói munkája során felmerült buktatókat.

A budaörsi Winhardt Ildikó munkássága során, illetve annak eredményeként, több település Kurt Petermann által gyűjtött archív felvételt dolgozott már fel. Előadásában most saját gyakorlatát mutatta be, valamint a feldolgozott táncokat élőzenei kísérettel is betanította. 

Az autentikus magyarországi német táncok táncolásához hozzátartozik és elengedhetetlen a megfelelő viselet, a megfelelő zeneválasztás és a dalkincs. Ennek érdekében Villányról érkezett Tengler Johanna, aki a helyi viseletről végzett kutatásáról számolt be, illetve adott tanácsot, hogyan is kutassuk fel és vizsgáljuk településünk régi öltözködési kultúráját. A Vecsésről érkező Fazekasné Gombár Mónika pedig a település dalkincsének feljegyzése érdekében végzett munkájáról és annak módszertanáról, valamint a munka eredményeként kiadott daloskönyvről tartott előadást, és tanított dalokat a gyűjteményből vecsési dialektusban.

Kaszás Sándor karmester és a Landesrat zenekari szekciójának elnöke a magyarországi német népzene jellegzetességeiről beszélt és gyakorlati példákon keresztül szemléltette, hogy a zeneanyag kiválasztásánál mire kell figyelemmel lennünk a tárgyi tévedések elkerülése érdekében.

Gyakran kerülnek a csoportvezetők olyan helyzetbe, hogy egy táncház megtartására kérik fel őket, de ennak is megvan a módszertana. A Leányvárról érkező Gölcz Mira gyakorlati foglalkozáson mutatta be a saját jól bevált módszereit.

Szabó Julianna előadásában ismertette a Landesrat – Verlag projekthez táncos oldalról való csatlakozás lehetőségeit. Létre szeretnénk hozni egy digitális tárhelyet, amelyet olyan tartalommal töltenénk fel, melyek segítik a felhasználókat a magyarországi német tánckincshez való hozzáférésben. Továbbá lehetőséget kínálnánk azoknak az alkotóknak, akik szellemi alkotásaikat szívesen közkinccsé tennék. Mindehhez természetesen a szerzői jogvédelem alkalmazása és a felhasználók jogtudatos magatartása elengedhetetlen. Ehhez szükséges a partnerek megfelelő edukálása.

A megfelelő képzési rendszer kialakítása, a gyermekcsoportokkal dolgozó táncoktatók szakmai segítése, az intézményi táncoktatás kérdése, a táncoktatók további képzése is felmerültek további megoldandó feladatokként. Ennek megoldására ötleteken, kezdeményezéseken gondolkodunk a továbbiakban.

Összességében elmondható, hogy a Volkstanzwoche a korábbiakhoz hasonlóan idén is nagyon tartalmas, számos fejlődési lehetőséget kínáló képzésnek bizonyult, mely megtestesíti a Landesrat minőség iránti elkötelezettségét és alátámasztja magas színvonalú képzési rendszerét.

A képzés a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ), Magyarország Kormánya és a Pécsváradi Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával valósult meg.

Szabó Julianna és LandesratForum
Fotó: Székely Attila