Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Megnyílt Békés vármegye és a keleti országrész
első német nemzetiségi tanösvénye
Október 27-én ünnepélyesen átadták az eleki német nemzetiségi tanösvényt. A rendezvényre a Békés megyei kisváros központi, Harruckern terén került sor. Az eseményt az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Eleki Németek Egyesülete szervezte, mégpedig a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata azon országos kezdeményezésének részeként, melynek keretében az elmúlt egy évtizedben immár 16 hasonló, egy-egy német nemzetiségi település múltját és jelenét középpontba állító tematikus út jöhetett létre. A hálózat 17. tanösvénye hét állomás mentén enged betekintést a helyi németség több évszázados történelmébe, a közösség hétköznapjaiba és ünnepeibe.
Az átadóünnepségen megjelenteket Wittmann László üdvözölte. „Elek 300” – ez a jelmondata a Békés megyei város idei esztendejének, amelynek fókuszában a helyi németek elődeinek 300 évvel ezelőtti Magyarországra települése és az arra való emlékezés áll – emelte ki köszöntőjében a helyi német önkormányzat elnöke, aki elmondta, ebbe a kontextusba illeszkedik az új tanösvény is, amelynek mottója: „Amikor az épületek mesélnek”: – Tudjuk, hogy egy ilyen tanösvény nem tud teljes képet alkotni rólunk – fogalmazott az elnök. – A tematikus utunk megalkotásakor éppen az tűnt a legnehezebb kihívásnak, hogy a sok érdekesség közül kiválasszuk azt, amit mindenképpen érdemes megmutatnunk magunkból. Úgy gondolom, hogy a mai nap fontos állomás, a jubileumi év egyik csúcspontja. Az egész esztendő és a mai program legfontosabb célja megegyezik: emlékművet állítani az elődöknek. Remélem és hiszem, hogy ezt a célt elértük.
Szelezsán György, Elek város polgármestere páratlan gyöngyszemnek nevezte az új létesítményt: – Ez a tanösvény nemcsak látványosság, hanem kapu is a múltunk és a kulturális örökségünk megértéséhez. Olyan lehetőséget teremtettünk vele, amely a fiatalabb generációk számára is színes és közvetlen ismeretszerzést tesz lehetővé.
Englenderné Hock Ibolya, az országos német önkormányzat elnöke a magyarországi német tanösvénymozgalom hátterébe engedett betekintést: – A magyarországi német identitás tartós erősítése az elsődleges célja annak az országosan egyedülálló kezdeményezésnek, amelyet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata az oktatási stratégiája részeként 2014 novemberében kezdett megvalósítani. A szándékunk már akkor is az volt, hogy a helyi közösségi életet egy konkrét projekt segítségével felpezsdítsük, miközben valami értékeset és kézzelfoghatót hozunk létre. A sok ötlet közül a választás magyarországi német településeken kialakítandó interaktív tanösvények kialakítására esett, amelyek a falvaink és városaink múltjáról, helyi épületekről, szokásokról és a helyi német közösség fontos személyiségeiről mesélnek.
Az ünnepség alkalmából Németországból Elekre utazott a Magyarországról Származó Németek Szövetségének szövetségi elnöke is. Joschi Ament a tanösvény létrejöttét szakértőként követte nyomon. A békési kisvárosra második otthonaként tekint; ő maga már Németországban született, de a nagyszüleit Elekről űzték el a második világháború után. Joschi Ament életében kitüntetett helyet foglal el a család eleki kötődése: – Ennek a tanösvénynek az átadásával mi, magyarországi németek – és főleg mi, az Eleken maradtak, illetve az Elekről elűzöttek unokái – egy újabb látható jelét adjuk összetartozásunknak még úgy is, hogy több mint ezer kilométer választ el bennünket egymástól.
A beszédeket kulturális műsor színesítette: fellépett az Elek Táncegyüttes Niedermayer Attila zenei kíséretével, és a nézők a helyi német nemzetiségi óvodásoknak is tapsolhatott. Az új tematikus utat Fazakas Gusztáv plébános áldotta meg.
Az ünnepség után Klemm Tamás, az Eleki Németek Egyesületének egyik tagja mutatta be a tanösvény állomásait.
Az első állomás a Harruckern téren található, és az egykori német telepesek új életének kezdetére emlékeztet. Az egykori, középkori eredetű település a török uralom után néptelenedett el, a 18. század elején Harruckern János György német családokkal telepítette be. Az új lakosok kemény munkával virágzó közösséget hoztak létre, amely a 19–20. század fordulóján élte aranykorát. A tanösvénytábla mellett egy artézi kút áll, amely egykor a közösségi élet központja volt és izgalmas történetek őrzője.
A második állomás annak a kultúrháznak a közelében található, amely Reibel Mihály plébános kezdeményezésére épült 1924-ben, a németek betelepítésének 200. évfordulóján. Az épület sokáig a helyi közösségi és kulturális élet központja volt, egyebek mellett itt alakult meg az Eleki Németek Egyesülete 1992-ben.
A harmadik stáció mellett elterülő Hősök kertjét az első világháború után alakították ki, emléket állítva az elesett eleki katonáknak, de kert fái és szobrai a háborúk valamennyi helyi áldozata előtt tisztelegnek. A kert környezete az Elekre egykor jellemző polgári élet emlékeit idézi fel.
A negyedik állomás A tudás otthonai címet viseli. Elek lakói mindig is nagy hangsúlyt fektettek a színvonalas oktatásra – erre utalnak a helyi intézmények sokéves és gazdag hagyományai. Az első iskola a telepesek érkezésekor nyitotta meg kapuit, a német nyelvű oktatás évtizedeken keresztül jellemző volt. Dr. Mester György, a jelenlegi általános iskola névadója nagy szerepet játszott az eleki német népszokások dokumentálásában.
Az ötödik stáció a polgári lét színtereiről mesél. A város központjában található nagyvonalú épületek a 20. század elejének polgárosodott életét tükrözik. A ma a román nemzetiségi általános iskolának otthont adó épület például egykor szálloda- és étteremként működött, a helyi közösségi élet fontos helyszíne volt. Az utcanevek és az épületek időutazásra invitálnak, amely során egyebek mellett megismerhetjük az eleki német családok mindennapi életét, sőt ragadványneveiket is.
A hatodik állomás az egykori Strifler család otthona előtt található. Az épület jelenleg az eleki németek közösségi házaként működik és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont: a kiállítás az eleki németek mindennapi életének tárgyi emlékeit mutatja be. Az épület helyi ünnepségek és közösségi rendezvények helyszíne, ahol a német kultúra megőrzése és átörökítése a cél.
A tanösvény utolsó állomása az eleki római katolikus templomnál található. Az istenháza 1796-ban épült, a 20. század elején oldalhajókkal bővült. A templom harangjait egykori német családok adományozták, és az épület ma is a vallásos élet központja Eleken. A templommal szemben látható az 1946-os elűzetés emlékműve, amely megrendítő módon emlékezik meg az eleki német közösség történelmi sorsfordulóiról.
Forrás: MNOÖ-sajtó