Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Megújult a Lenau Ház:
hivatalosan is átadták a dél-dunántúli német kulturális központot
Ünnepélyes keretek között, október 3-án tartották az újjáépített Lenau Ház hivatalos átadását. A magyarországi németek dél-dunántúli kulturális központja kormányzati és németországi támogatás segítségével újulhatott meg. A Pécs belvárosában található egykori lakóház a 20. század végén került a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület tulajdonába, és immár több mint három évtizede tölti be jelenlegi funkcióját. A már régóta esedékes felújítás révén megújult a homlokzat és az udvar, a belső terek pedig nemcsak szebbek, de jobban kihasználhatóbbak is lettek.
Az átadóünnepségen megjelenteket a Lenau Ház felújításába beruházó, és az épületet nemrég óta tulajdonló Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke köszöntötte. Englenderné Hock Ibolya megköszönte a 750 millió forintos kormányzati, valamint a Német Szövetségi Belügyminisztérium által nyújtott támogatást. Elmondta: az országos német önkormányzat már régóta tárgyal a Lenau Egyesülettel a kulturális központ jövőjéről, egyetértve a két intézmény közötti együttműködés fontosságában és szükségességében. – Itt volt az ideje annak, hogy az egyesület és a ház is megújuljon. A helyzetünk megváltozott, törekednünk kell arra, hogy megértsük az új kor üzenetét, és annak megfelelően cselekedjünk. Fontos feladatunk van a származásunk tudatosításában, az anyanyelvünk használatában, valamint a fiataljaink nevelésében annak érdekében, hogy legyen, aki továbbviszi azt, amiért a felmenőink küzdöttek. A Lenau Egyesület pedig sokat tehet e tekintetben. A célhoz vezető első lépés, mégpedig az épület felújítása megtörtént. Most az a feladatunk, hogy azt újra megtöltsük élettel.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár ünnepi beszédében a magyarországi németek jelentőségét hangsúlyozta. Egyebek mellett kiemelte: hazánk elmúlt évszázada tele volt tragédiákkal, pusztításokkal, ideológiákkal és szenvedéssel, a német közösséget pedig – amely Magyarország jelentős és értékes részét képezte – igazságtalanul bűnbakként kezelték. Elmondta: hazánk a németek elűzetésével az egyik legkitartóbb, legszorgalmasabb és számos dologban követendő részét vesztette el. Kiemelte továbbá az elűzött és az itthon maradt németek kapcsolatának fontosságát is: – Annak a nemzedéknek, amelyet elűztek, emlékei vannak az óhazáról, az itteni közösségről, a katolikus és az evangélikus hitről és sok minden másról. Ez a nemzedék azonban sajnos lassan kihal, ezzel együtt pedig megszűnik az az erős kapocs, amely az elmúlt évtizedekben megvolt: a rendszeres találkozás az elűzött rokonokkal és barátokkal. Ők pedig sokat segítettek. Gazdasági kapcsolatokat köszönhetünk nekik, továbbá sok templom, közösségi ház, és adott esetben közösség megújulását.
Az ünnepségen dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő és kormánybiztos is felszólalt. Egyebek mellett elismerését fejezte ki az ünnepi műsor részeként fellépő gyermekek – a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont óvodásainak – rendkívül színvonalas tánca, valamint a fiatal zenészek – Kramm András, Haraszti Marcell és Brückner Bálint – előadása kapcsán: – Vannak még családok, akiknek a felmenői teljes mértékben a német kultúrát ápolták. Még én magam is emlékszem számos baranyai településen azokra a gyönyörű rakott szoknyás nénikre, akik törték a magyar nyelvet, és akik számára magától értetődő volt a „sváb” anyanyelv. Mára ez már nem jelen idejű valóság, de a leszármazottaikban ott van a dédszülők, nagyszülők öröksége. Jól látszik, hogy ez egy mély gyökérzet, amely beléjük plántáltatott, és amelyet visznek tovább.
Az ünnepség utolsó szónoka a Lenau Házat működtető Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület elnöke volt, aki a Lenau Ház méltó továbbéltetésére szólított fel. – Számos kezdeményezés, mely a mai magyarországi németség számára már a mindennapok részévé vált, e ház falai között fogalmazódott meg és terjed el az egész országban – fogalmazott Flódung János. – Nem volt és nincs olyan elnöke a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, aki ne tekinthetné a Lenau Házat és az itteni szellemiséget későbbi sikereinek egyik első, inspiráló tényezőjeként.
Kiemelte: Az egyesület a ház átépítése során is végezte ugyan a tevékenységét, ám az az építkezés miatt elmaradt rendezvények miatt kevésbé volt érzékelhető. – Idén ősszel azonban egy új korszak veheti kezdetét – fogalmazott Flódung János –, hiszen egy, a XXI. század előírásainak megfelelő, korszerű Lenau Ház falai között folytathatja az egyesület tevékenységét. Ahhoz, hogy az elkövetkező négy évtized sikeres lehessen, összefogásra és együttgondolkodásra invitálunk minden egyesületi tagot. Óriási szolgálatot tettek nekünk az elődeink azzal, hogy megvilágították azokat az értékeket, amelyek őseink mindennapjait jellemezték. Az őket követő generációk többnyire megelégedtek azzal, hogy csupán a fény által megvilágított dolgok árnyékképeit ismerjék meg. Legyen a Lenau Egyesület az a közösség, amely – Platón görög filozófus barlanghasonlatának értelmében – továbbmerészkedik, hogy megismerhesse az árnyékképek mögött rejlő dolgok eredeti mivoltát is.
Forrás: MNOÖ-sajtó