Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
November 25-én Pécsett, a Szovjetunióba elhurcoltak emlékművénél tisztelegtek a magyarországi németek 81 éve megkezdődött kényszermunkára deportálásának áldozatai előtt. A megemlékezést a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre szervezte, amely ezúttal Englenderné Hock Ibolyát kérte fel az emlékbeszéd megtartására.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke megrendítő és egyben felemelő szónoklatában hangsúlyozta: a magyarországi németek elűzetése és elhurcolása olyan történelmi seb, amelyet talán lehet megbékéléssel enyhíteni, de elfeledni nem lehet és nem is szabad. Felidézte, hogy 81 évvel ezelőtt indultak el azok a szerelvények, amelyek ártatlan embereket vittek kényszermunkára a Szovjetunióba – olyan vonatok, amelyek máig a megtorlás és az igazságtalan szenvedés szimbólumai.
Beszédében kiemelte: a múlt borzalmait – a lágerélet kegyetlenségét, a nélkülözést, a betegségeket, a családok szétszakítását – nemzedékekkel később kötelességünk kimondani, hiszen a túlélők hosszú évtizedekig nem mertek beszélni róluk. Hozzátette: fontos, hogy az emlékezés ne csupán ünnepi alkalmakon történjék, hanem abban is megnyilvánuljon, ahogyan az utódok megélik és felvállalják németségüket.
Rámutatott: a magyarországi német identitás ma már nem magától értetődő örökség, hanem tudatos döntés, amelynek ápolásáért a családoknak, az intézményeknek és a közösségeknek egyaránt felelősséget kell vállalniuk. Kiemelte, hogy tartozunk elődeinknek mindazért, amit származásuk miatt elszenvedtek – és ezt a tartozást csak úgy róhatjuk le, ha bátran és következetesen kiállunk közösségünk nyelve, kultúrája és értékei mellett.
A koszorúzással egybekötött megemlékezés méltóságát emelte a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatának diákjai által előadott műsor; a tanulók versekkel és korabeli dokumentumok felolvasásával járultak hozzá az esemény emelkedettségéhez.
Forrás: MNOÖ-sajtó