Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A zene, a ritmus és a dalszövegek, akár csak szájhagyomány útján terjedve, hidat képeznek múlt és jelen között.
Bíztató, előremutató folyamat indult el a hazai német nemzetiségi zenész családokban, melyet a november 22-én, a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (Landesrat) által Városlődön megrendezett XVI. Családi Zenekarok Országos Találkozóján is megfigyelhettünk.
A kedvtelésből, az idősektől hallás után átvett dallamokat a fiatalok is szívesen megtanulják, zeneiskolai tanulmányaik révén pedig új szintre emelik. A helyi dallamokat képzett füllel és tudatosan gyűjtik a családok, majd le is jegyzik azokat az utókor számára. A fiatalok tanult zenei tudása és szüleik ösztönösen elsajátított népzenei öröksége minőségi szintre emeli a hagyományőrzést és segíti a zenei kultúrkincs hiteles, írott formában történő továbbadását. Ennek a nemes kezdeményezésnek lehettünk fültanúi az idei találkozón is. A családon belüli zenélés különleges kapocsként köti össze az idősebb családtagokat a fiatalokkal. Érdekes volt átélni miként támogatja szeretetteljes tisztelettel két generáció egymást a színpadon.
Ennek élő testamentuma, hogy hogyan tanult meg a Wehring családban az édesapa, Gábor harmonikázni hat évvel később, mint fia, Mátyás, hogy együtt tudjanak zenélni és közösen őrizzék őseik dallamait. Vagy épp mi motiválta a szálkai Pappert Annát, hogy hatévesen édesapjával színpadra lépjen. Bár ma már magas szinten harmonikázik, ám amikor kislányként elkezdett zenélni, a zene szeretetén kívül azért léptek fel közösen, hogy édesapja ne legyen egyedül a színpadon. Azóta is örömmel vesz részt az apa-lánya páros több Landesrat-rendezvényen.
A találkozó első fellépő zenekaraként a Wehring-duót hallhattuk Bólyból. Céljuk, hogy nemzetiségi identitásukat ne csak a német nyelv által, hanem a népzenén keresztül is megéljék és családi körben megőrizhessék felmenőik dallamait.
Őket követte a Hermann-Galambosi család Dunaszekcsőről, akik már szinte állandó fellépői a találkozónak. A két család összefonódásából álló zenekar immáron húsz éves jó barátságból alakult, Hermann József, vagy ahogy mindenki ismeri „Szepi” és Galambosi László „Laci” kezdeményezésére. A két muzsikus korábban külön utakon járt, azonban az újjáalakult Dunaszekcsői Fúvószenekar összekovácsolta őket és innen ered a ma is tartó több évtizedes kapcsolat.
Harmadik fellépőként a Bauernhuber családot hallhattuk Herendről. Bauernhuber József és két fia, Andor és Ákos célja a német nemzetiségi tradicionális fúvós- és népzene ápolása és feldolgozása: repertoárjukba polkák, keringők, marsok és mazurkák, valamint saját népdalfeldolgozásaik tartoznak. A mostani találkozóra egy herendi népdalokból összeállított gyűjtést hoztak magukkal. Andor egy felkérésre népdalokat jegyzett le, melyekkel a család repertoárját is bővítették. Majd egy gannai dalcsokorral folytatták műsorukat. Különleges zeneszámként egy menyasszonytáncot hoztak, melyet Magasházi Jánostól tanultak és jegyeztek le Márkón, aki anno gombosharmonikán játszott.
Ezt követően a Pappert-duót hallhattuk. Az édesapa, Gábor, elmondta, számára nagyon fontos, hogy lányának meg tudja mutatni azt, ami őt vonzza a zenében és meg tudja élni nemzetiségét. Gombos és billentyűs harmonikán is gyönyörűen játszottak együtt.
A rendezvényt megelőzően a hagyományokhoz híven német nyelvű szentmisén gyűltek össze az érdeklődők és a családok a városlődi katolikus templomban, melyet Tóth András Sándor, érseki bírósági helynök, Herend plébánosa celebrált.
A találkozót megtisztelte jelenlétével Schell Tamás, Városlőd polgármestere és dr. Ádám Renáta, a település jegyzője.
Kreisz László, a Landesrat elnöke a rendezvény jelképével, egy kristályharanggal köszönte meg a családoknak az élményt és hogy megosztották a közönséggel az ismert és kevésbé ismert, egyedi gyűjtésű darabjaikat.
A rendezvény a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ), Magyarország Kormánya, és a Városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
LandesratForum
Fotó: Székely Attila