Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az egyik legsokoldalúbb magyarországi német képzőművész emlékére szeptember 23-án kiállítás nyílt a Magyarországi Németek Házában. Az eseményt a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (VUdAK), valamint a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) szervezte. A tárlat apropóját a 2004-ben Munkácsy-díjjal kitüntetett Wagner János (1936–2022) képzőművész születésének 90. évfordulója adta.
A Heinek Ottó-terem megtelt érdeklődőkkel, akik között Wagner özvegye, Judit is jelen volt. A megjelenteket a Zentrum igazgatója, Erdélyi-Pfiszterer Angelika, valamint a VUdAK 1. elnöke és a Neue Zeitung hetilap főszerkesztője, Schuth János köszöntötte, majd Wolfart János művészeti szakértő tartott bevezetőt.
Beszédében Wolfart az „Ars longa, vita brevis” mondatot állította középpontba, amely magyarul annyit tesz: „A művészet örök, az élet rövid”. Wagner 2021-ben ezzel az idézettel zárta a „Wagner 85” című kiállítását is. A mondat találóan összegzi életművének lényegét, hiszen Wagner művészete időtálló: nem az állandóan változó divatokat követte, hanem saját belső iránytűjét. Öt évvel ezelőtt a művész még maga válogatta össze a kiállítás anyagát, elsősorban újabb munkákat, a mostani tárlat azonban életművének egészét felölelő válogatást mutat be.
A kiállítás legkorábbi alkotása az 1967-ben készült „Ketten” című festmény. A mű Wagnert és feleségét, Juditot ábrázolja arc nélkül. Wolfart szerint ez a kép jól érzékelteti a művész karakterét is. Wagner visszahúzódó ember volt, nem kereste a figyelmet, ugyanakkor kész volt felelősséget vállalni, erre példa, hogy 1995 és 2005 között a VUdAK művészeti szekciójának vezetője volt.
A nagyméretű „Találkozás az angyallal” című festmény az absztrakció és a figurális ábrázolás határán helyezkedik el. A képen Wagner lánya, Melinda látható, aki az 1980-as évek végén tragikusan fiatalon hunyt el. Ez a személyes tragédia vezette el Wagnert az absztrakció felé.
Wolfart Wagner művészetének két sajátos vonását emelte ki. Egyrészt az olajfesték, az akvarell és a tus mellett számos alternatív anyagot is alkalmazott, többek között gipszet, cementet, fóliát, fűrészport, homokot, köveket, fát, kátrányt és zsineget. A „Enyészet”, a „Hullámok”, az „Gomolygás”, valamint a „Csillagösvény 1” és a „Csillagösvény 2” című alkotások esetében ezek az anyagok plasztikus felületet hoznak létre, amely túlmutat a klasszikus táblaképen. Az 1990-es évek elején készült „Korpusz” eredetileg egy triptichon része volt, a hagyatékban azonban már csak ez az egyetlen darab maradt fenn.
Wagner emellett kiváló kolorista is volt. Az 1980-as évek végének és az 1990-es évek elejének sötét tónusú alkotásai után ismét a színek felé fordult. Wolfart a „Délidő Lisszabonban” című festményt a kolorista festészet remekművének nevezte. Az alkotás ezen a kiállításon először látható a nagyközönség számára. Wolfart felhívta a figyelmet a „Színmező VII” és a „Színmező II” című művekre is, amelyek 2003-ban Wagner düsseldorfi Gerhart-Hauptmann-Hausban rendezett önálló kiállításán szerepeltek.
Wolfart János, beszédét ugyanazokkal a szavakkal zárta, amelyekkel megnyitotta: „Ars longa, vita brevis!”
A rendezvényt Valentin István (hegedű) és Fehér Ernő (zongora) zenei közreműködése tette teljessé. A művészek Gottfried Heinrich Stölzer, Bartók Béla és Wolfgang Amadeus Mozart műveiből adtak elő.
Lilly Rudin
Magyarra fordította: Schulteisz Anna
Fotók és videó: Grund Lajos/Zentrum.hu
További képek >>>
(A videófelvételen Mozart „Dalla sua pace” című műve hallható.)
〰〰〰〰〰
A kiállítás november 15-ig, előzetes e-mailes (info@zentrum.hu) bejelentkezést követően tekinthető meg a Magyarországi Németek Házában (1062 Budapest, Lendvay u. 22.).
〰〰〰〰〰
Szervezők:
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár
Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége
Támogatók:
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
A Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül (NKUL-KP-1-2026/3-000224)
