{"id":10766,"date":"2014-09-23T11:45:19","date_gmt":"2014-09-23T09:45:19","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=10766"},"modified":"2015-07-23T13:36:46","modified_gmt":"2015-07-23T11:36:46","slug":"etnikai-kerdesek-a-dualizmus-idejen-nemzetkozi-konferencia-az-andrassy-egyetemen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2014\/09\/etnikai-kerdesek-a-dualizmus-idejen-nemzetkozi-konferencia-az-andrassy-egyetemen\/","title":{"rendered":"Etnikai k\u00e9rd\u00e9sek a dualizmus idej\u00e9n: nemzetk\u00f6zi konferencia az Andr\u00e1ssy Egyetemen"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013> Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

Szeptember 18. \u00e9s 20. k\u00f6z\u00f6tt a budapesti Andr\u00e1ssy Gyula Budapesti N\u00e9met Nyelv\u0171 Egyetem adott otthont a Nemzet\u00e1llam \u00e9s etnikai homogeniz\u00e1l\u00e1s Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9ben (1867-1914)<\/em> c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1nak. A rendezv\u00e9ny a D\u00e9lkelet-Eur\u00f3pa N\u00e9met T\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9\u00e9rt \u00e9s Kult\u00far\u00e1j\u00e1\u00e9rt Bizotts\u00e1g (Kommission f\u00fcr Geschichte und Kultur der Deutschen in S\u00fcdosteuropa, KGKDS), a Duna Menti Sv\u00e1b T\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s Orsz\u00e1gismereti Int\u00e9zet (Institut f\u00fcr donauschw\u00e4bische Geschichte und Landeskunde, IdGL) \u00e9s az Andr\u00e1ssy Egyetem egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben val\u00f3sult meg. A konferenciafelel\u0151s\u00f6k Dr. Mathias Beer, a KGKDS eln\u00f6ke, Dr. Ellen Bos \u00e9s Dr. Gerhard Seewann voltak.<\/p>\n

\"58376186\"<\/a><\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1sok vizsg\u00e1lta korszak sz\u00e1mos v\u00e1ltoz\u00e1st hozott a kisebbs\u00e9gek tekintet\u00e9ben. A nacionalizmus el\u0151t\u00f6r\u00e9s\u00e9vel mind az etnikai csoportok identit\u00e1sa, mind az asszimil\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek meger\u0151s\u00f6dtek. M\u00e9gsem besz\u00e9lhet\u00fcnk a kisebbs\u00e9g \u00e9s a t\u00f6bbs\u00e9gi t\u00e1rsadalom egy\u00e9rtelm\u0171 szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A nyit\u00f3 el\u0151ad\u00e1sban cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n a kolozsv\u00e1ri P\u00e1l Judit a magyarok, a rom\u00e1nok \u00e9s a sz\u00e1szok egym\u00e1s k\u00f6zti viszony\u00e1t mutatta be a 19. sz\u00e1zad Erd\u00e9ly\u00e9ben. P\u00e9nteken, az \u00fcl\u00e9s m\u00e1sodik napj\u00e1n k\u00e9t panelt rendeztek. Az els\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a nemzetis\u00e9gpolitika volt. Egry G\u00e1bor v\u00e1zolta a korszak magyar nemzetis\u00e9gpolitik\u00e1j\u00e1t, Friedrich Gottas Salzburgb\u00f3l a szepesi sz\u00e1szok magyaros\u00edt\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9seivel foglalkozott. Balogh F. Andr\u00e1s, az ELTE munkat\u00e1rsa a korabeli utaz\u00e1si irodalom idegenk\u00e9p\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt. M\u00edg a megel\u0151z\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban t\u00f6bbnyire k\u00fclf\u00f6ldiek utazt\u00e1k be az orsz\u00e1got, a 19. sz\u00e1zad legt\u00f6bb \u00fatibesz\u00e1mol\u00f3ja helyi \u00e1llampolg\u00e1rokt\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ez a korszak egy\u00fattal a modern turizmus kezdete is, az \u00faj k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k, mint a g\u0151zhaj\u00f3 vagy a vonat is k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1v\u00e1 lettek. A \u201eb\u00e9dekker\u201d forma ebben az id\u0151ben sz\u00fcletett meg. Egyes szerz\u0151k a nemzetis\u00e9gek \u00e9rintkez\u00e9s\u00e9re helyezt\u00e9k a hangs\u00falyt. T\u00f6bb \u00edr\u00f3 eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fclt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Max Norden \u00e9s Adam M\u00fcller-Guttenbrunn, ut\u00f3bbin\u00e1l a magyaros\u00edt\u00e1s mot\u00edvum\u00e1n volt a s\u00falypont.<\/p>\n

A m\u00e1sodik panel c\u00edme \u201eKisebbs\u00e9g\u201d volt. D\u00e1cz Enik\u00f3 h\u00e1rom erd\u00e9lyi \u00fajs\u00e1got hasonl\u00edtott \u00f6ssze a kisebbs\u00e9gi probl\u00e9mafelvet\u00e9st illet\u0151en: a kolozsv\u00e1ri Ellenz\u00e9ket, a nagyszebeni Telegraful Rom\u00e2nt \u00e9s a brass\u00f3i Kronst\u00e4dter Zeitungot. D\u00e1cz elemezte a periodik\u00e1k tematikus \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, a nemzetis\u00e9gi t\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t ill. hogy hogyan viseltettek a t\u00f6bbi nemzetis\u00e9g ir\u00e1nt. Az Ellenz\u00e9k eset\u00e9ben a politika \u00e9s az egyh\u00e1z\u00fcgy volt els\u0151dleges, a m\u00e1sik kett\u0151 t\u00f6bb figyelmet szentelt a kult\u00far\u00e1nak. Mindh\u00e1rom foly\u00f3irat hasonl\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1t k\u00f6vetett azonban az etnikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket illet\u0151en, de a brass\u00f3i volt a legnyitottabb a t\u00f6bbi kisebbs\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ban.<\/p>\n

A vars\u00f3i Agnieszka Barszczewska a k\u00e1rp\u00e1t-medencei ruszin \u00e9s cs\u00e1ng\u00f3 kisebbs\u00e9ggel foglalkozott. A k\u00e9t n\u00e9pcsoport etnikailag \u00e9s vall\u00e1silag elt\u00e9r\u0151ek ugyan, m\u00e9gis vannak hasonl\u00f3s\u00e1gaik, p\u00e9ld\u00e1ul hogy \u00e9pp e k\u00e9t tekintetben \u201eszigeteket\u201d alkotnak.<\/p>\n

Kar\u00e1dy Viktor angol nyelv\u0171 prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a magyarok, n\u00e9metek \u00e9s zsid\u00f3k oktat\u00e1sbeli reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lta. A hallgat\u00f3s\u00e1g megtudhatta, mely tant\u00e1rgyakban teljes\u00edtettek a legjobban az \u00e9retts\u00e9gin \u00e9s mely fels\u0151oktat\u00e1si szakokat r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k el\u0151nyben. Egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1tszott, hogy vannak szakok, ahol egyik vagy m\u00e1sik n\u00e9pcsoport fel\u00fcl volt reprezent\u00e1lva. Egy nemzetis\u00e9g tagjain bel\u00fcl is megfigyelhet\u0151k voltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek az elt\u00e9r\u0151 vall\u00e1si h\u00e1tt\u00e9r alapj\u00e1n. Mindennek okak\u00e9nt Kar\u00e1dy t\u00f6bbek k\u00f6zt az urbaniz\u00e1ci\u00f3 elt\u00e9r\u0151 fok\u00e1t adta meg.<\/p>\n

Elena Mannov\u00e1 a pozsonyi egyetemr\u0151l a polg\u00e1ri egyes\u00fcletek etnikai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l tartott el\u0151ad\u00e1st. Elmondta, hogy ezekben nem volt els\u0151dleges szerepe a nemzetis\u00e9gi hovatartoz\u00e1snak. L\u00e9nyegesen t\u00f6bb egyes\u00fclet m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mint amennyi a statisztik\u00e1kban szerepel, de eset\u00fckben nem besz\u00e9lhet\u00fcnk etnikai homogenit\u00e1sr\u00f3l, m\u00e9g a magyar n\u00e9pm\u0171vel\u0151 egyletekn\u00e9l sem. M\u00e9g nem magyar tagok is sokszor magyar jelk\u00e9peket alkalmaztak, p\u00e9ld\u00e1ul magyaros ruh\u00e1t \u00f6lt\u00f6ttek. Sok esetben a magyar volt a vezet\u0151s\u00e9gi nyelv. Az orsz\u00e1g keverts\u00e9g\u00e9t mutatta, hogy 1900-ban Budapest sz\u00e1m\u00edtott a legnagyobb szlov\u00e1k v\u00e1rosnak. A heterogenit\u00e1st ugyan nem tartott\u00e1k pozit\u00edv dologk\u00e9nt sz\u00e1mon, de jellemz\u0151 volt.<\/p>\n

A h\u00e1rmas panel ut\u00e1n a KGKDS taggy\u0171l\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor, melyet k\u00f6z\u00f6s vacsora k\u00f6vetett az \u00c9p\u00edt\u00e9sz Pinc\u00e9ben. A konferencia z\u00e1r\u00f3 napj\u00e1n k\u00e9t tov\u00e1bbi el\u0151ad\u00e1st tartottak. Imre Zolt\u00e1n (Budapest) \u00e9s Ursula Wittstock (Nagyszeben) a sz\u00ednh\u00e1zat, mint az etnikai homogeniz\u00e1l\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9t elemezt\u00e9k.<\/p>\n

A konferencia egy h\u00e1rom r\u00e9szes sorozat nyit\u00e1nya volt, amely egyazon problematik\u00e1t vizsg\u00e1l h\u00e1rom egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakaszban.
\n
\nMayer Istv\u00e1n<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szeptember 18. \u00e9s 20. k\u00f6z\u00f6tt a budapesti Andr\u00e1ssy Gyula Budapesti N\u00e9met Nyelv\u0171 Egyetem adott otthont a Nemzet\u00e1llam \u00e9s etnikai homogeniz\u00e1l\u00e1s Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9ben (1867-1914) c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1nak.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":10780,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[149,86],"tags":[1282,210,159],"class_list":{"0":"post-10766","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-fohir","8":"category-hirfolyam","9":"tag-kisebbsegkutatas","10":"tag-konferencia","11":"tag-tortenelem"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10766","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10766"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10766\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10781,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10766\/revisions\/10781"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10780"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10766"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10766"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10766"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}