{"id":18591,"date":"2015-06-19T10:18:09","date_gmt":"2015-06-19T08:18:09","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=18591"},"modified":"2015-07-23T13:31:51","modified_gmt":"2015-07-23T11:31:51","slug":"a-nemet-magyar-kapcsolatok-1100-eve-3-resz-az-erdelyi-szaszok-megtelepedese-es-az-andreanum","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2015\/06\/a-nemet-magyar-kapcsolatok-1100-eve-3-resz-az-erdelyi-szaszok-megtelepedese-es-az-andreanum\/","title":{"rendered":"Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok megteleped\u00e9se \u00e9s az Andreanum"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013> Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

A n\u00e9met-magyar kapcsolatok 1100 \u00e9ve 3. r\u00e9sz: az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok megteleped\u00e9se \u00e9s az Andreanum<\/strong><\/p>\n

Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n mindig sok n\u00e9pcsoportnak adott otthont. A sz\u00e9kelyek egyes v\u00e9leked\u00e9sek szerint m\u00e1r a honfoglal\u00e1s el\u0151tt a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben \u00e9ltek, sok rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9t egyenesen Dacia provincia lak\u00f3it\u00f3l sz\u00e1rmaztatja. Az t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 biztosnak l\u00e1tszik, hogy n\u00e9metek a 12. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve telepedtek meg a ter\u00fcleten.<\/p>\n

\"800px-Feheregyhaza2\"<\/a><\/p>\n

B\u00e1r egykor\u00fa dokumentum nem tan\u00fas\u00edtja, a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny mai \u00e1ll\u00e1sa szerint a n\u00e9metek erd\u00e9lyi beteleped\u00e9se II. G\u00e9za uralkod\u00e1sa idej\u00e9n vette kezdet\u00e9t. Mint sok m\u00e1s korszakban, ekkort\u00e1jt is sok konfliktus terhelte a magyar-n\u00e9met viszonyt, III. Konr\u00e1d n\u00e9met kir\u00e1ly p\u00e9ld\u00e1ul G\u00e9za helyett K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n eltasz\u00edtott feles\u00e9g\u00e9nek fi\u00e1t, Boriszt l\u00e1tta volna sz\u00edvesen a magyar tr\u00f3non. Nem is habozott a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151t fegyveresen is t\u00e1mogatni. 1146-ban a magyar kir\u00e1lynak el\u0151bb Pozsonyt kellett elh\u00f3d\u00edtania Boriszt\u00f3l, majd a Lajta menti csat\u00e1ban egy osztr\u00e1k-bajor sereget legy\u0151znie.<\/p>\n

\"iigeza\"<\/a><\/p>\n

1147-ben n\u00e9met hadak \u00e9rkeztek Magyarorsz\u00e1gra – szerencs\u00e9re csak \u00e1tutaz\u00f3ban. Kezdet\u00e9t vette a m\u00e1sodik keresztes hadj\u00e1rat, amelyen Konr\u00e1d is r\u00e9szt vett. Mintegy 1 milli\u00f3 keresztes vonult \u00e1t az orsz\u00e1gon, v\u00e9g\u00fcl s\u00falyosabb incidensek n\u00e9lk\u00fcl siker\u00fclt kereszt\u00fclhaladniuk a magyar f\u00f6ld\u00f6n. A sereget elk\u00eds\u00e9rte az egyik legismertebb k\u00f6z\u00e9pkori t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3, Freisingi Ott\u00f3 is, aki m\u0171v\u00e9ben ellentmond\u00e1sos k\u00e9pet fest az orsz\u00e1gr\u00f3l. A p\u00fcsp\u00f6k el van ragadtatva Magyarorsz\u00e1g paradicsomi t\u00e1jait\u00f3l, ugyanakkor m\u00e9lyen fel van h\u00e1borodva azon, hogy ilyen \u201eemberi sz\u00f6rnyetegek\u201d birtokolj\u00e1k.<\/p>\n

\"Otto_of_freising\"<\/a><\/p>\n

A keresztes hadj\u00e1rat egyik eredm\u00e9nyek\u00e9pp a nyugati vil\u00e1g jobban megismerte Magyarorsz\u00e1got. Ahogy az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00e9pkorban, haz\u00e1nk ekkor is vend\u00e9gszeret\u0151 \u00e1llamnak sz\u00e1m\u00edtott, az udvar a hospitalitas<\/em> jegy\u00e9ben kimondottan b\u00e1tor\u00edtotta a telepesek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt feltehet\u0151en falusi n\u00e9pess\u00e9g \u00e9rkezett Erd\u00e9lybe. Etnikailag vegyes n\u00e9pcsoportr\u00f3l volt sz\u00f3: voltak k\u00f6zt\u00fck flamandok, vallonok \u00e9s olaszok, ahogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyugati n\u00e9met ter\u00fcletekr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3k is. Sz\u00e1szok nem tartoztak ezek k\u00f6z\u00e9, eredetileg a Flandrenses<\/em> n\u00e9vvel illett\u00e9k \u0151ket. A sz\u00e1sz elnevez\u00e9s el\u0151sz\u00f6r egy 1206-os oklev\u00e9lben szerepel, tal\u00e1n onnan eredhet, hogy a k\u00e9s\u0151bbi erd\u00e9lyi telepesek a keresztes hadj\u00e1ratb\u00f3l ki\u00e1br\u00e1ndulva egy ideig az Elba vid\u00e9k\u00e9n tart\u00f3zkodhattak.<\/p>\n

\"szaszbetelepules\"<\/a><\/p>\n

A betelep\u00fcl\u0151k szervezett csoportokban, lok\u00e1tor<\/em>oknak nevezett v\u00e1llalkoz\u00f3k vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9rkeztek \u00faj haz\u00e1jukba. A k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9ster\u00fcletet nyugat fel\u0151l kezdt\u00e9k ben\u00e9pes\u00edteni, els\u0151 sz\u00e1ll\u00e1shely\u00fck Sz\u00e1szv\u00e1ros k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n lehetett. III. B\u00e9la idej\u00e9re m\u00e1r ben\u00e9pes\u00edtett\u00e9k Nagyszeben k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t is, err\u0151l egy 1191-es oklev\u00e9l is tan\u00faskodik, mely azt Ecclesia Theutonicorum Ultrasilvanorum<\/em>k\u00e9nt eml\u00edti. Ebben az iratban, amely els\u0151 \u00edzben nevezi meg Nagyszebent, a sz\u00e1szok \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pr\u00e9posts\u00e1g\u00e1nak megalap\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l rendelkeznek. Az \u00fajonnan letelepedettek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbs\u00e9gben voltak a f\u00f6ldm\u0171vesek \u00e9s az iparosok, de \u00e9rkeztek nemesek \u00e9s papok is. A vezet\u0151 r\u00e9teget az \u00fan. ger\u00e9b<\/em>ek alkott\u00e1k, akiknek az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1sban \u00e9s az \u00e1llamhatalommal val\u00f3 kapcsolattart\u00e1sban is volt szerep\u00fck. M\u00e9g a XIII. sz\u00e1zadban nagyobb sz\u00e1mban \u00e9rkeztek n\u00e9met b\u00e1ny\u00e1szok is Erd\u00e9lybe, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Beszterce \u00e9s Radna vid\u00e9k\u00e9re.<\/p>\n

A sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9sek kezdett\u0151l fogva rendelkeztek bizonyos \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1ggal, jogaik egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9re azonban csak az 1224-ben kiadott Andreanumban ker\u00fclt sor. Az \u201earany szabads\u00e1glev\u00e9l\u201d-k\u00e9nt is ismert okirat eredetije nem maradt fenn, de int\u00e9zked\u00e9seit az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n t\u00f6bb alkalommal meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, els\u0151 \u00edzben 1317-ben. A dokumentum jog\u00e9rv\u00e9nye Szeben provinci\u00e1ra, azaz a Sz\u00e1szv\u00e1ros \u00e9s Bar\u00f3t k\u00f6zti ter\u00fcletre terjed ki, ezen bel\u00fcl sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edt az itt \u00e9l\u0151knek. A sz\u00e1szok maguk v\u00e1laszthatt\u00e1k meg b\u00edr\u00e1ikat, papjaikat, s\u0151t, Szeben gr\u00f3fj\u00e1t is. R\u00f6gz\u00edtett\u00e9k az ad\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, \u00e9s a katonai szolg\u00e1latot. Szabad v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si \u00e9s kereskedelmi jogot kaptak, a f\u00f6ldeket \u00e9s az erd\u0151ket egyar\u00e1nt szabadon haszn\u00e1lhatt\u00e1k. A kiv\u00e1lts\u00e1glev\u00e9l a korabeli Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, hasonl\u00f3an r\u00e9szletes telepesjogi dokumentumot nem ismer\u00fcnk a t\u00e9rs\u00e9gb\u0151l.<\/p>\n

Mayer Istv\u00e1n<\/em><\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi sorozatunk eddigi r\u00e9szei >>><\/a><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A soknemzetis\u00e9g\u0171 Erd\u00e9lyben a 12. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve telepedtek meg n\u00e9metek. <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":18597,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[1265,614,278,159,485],"class_list":{"0":"post-18591","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-alapertelmezett","8":"tag-a-nemet-magyar-kapcsolatok-1100-eve","9":"tag-betelepites","10":"tag-magyarorszagi-nemetek","11":"tag-tortenelem","12":"tag-tudomany"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18591","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=18591"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18591\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":19129,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18591\/revisions\/19129"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/18597"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=18591"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=18591"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=18591"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}