{"id":21988,"date":"2015-10-30T12:05:12","date_gmt":"2015-10-30T11:05:12","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=21988"},"modified":"2015-11-06T09:32:58","modified_gmt":"2015-11-06T08:32:58","slug":"a-reformacio-es-a-magyarorszagi-nemet-nemzetiseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2015\/10\/a-reformacio-es-a-magyarorszagi-nemet-nemzetiseg\/","title":{"rendered":"A reform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met nemzetis\u00e9g"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013>\u00a0Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

A n\u00e9met-magyar kapcsolatok 1100 \u00e9ve, 7. r\u00e9sz<\/span><\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Okt\u00f3ber 31-\u00e9r\u0151l tal\u00e1n sokaknak m\u00e1r csak a zajos halloween-partyk jutnak esz\u00e9be, pedig t\u00f6bb kereszt\u00e9ny felekezet is \u00fcnnepel ekkor. A katolikus egyh\u00e1z mindenszentek el\u0151est\u00e9j\u00e9t, m\u00edg a protest\u00e1ns egyh\u00e1zak ezen a napon tartj\u00e1k a reform\u00e1ci\u00f3 napj\u00e1t. Luther M\u00e1rton ugyanis 1517-ben ezen a napon t\u0171zte ki 95 t\u00e9zis\u00e9t a wittenbergi v\u00e1rtemplom kapuj\u00e1ra.<\/p>\n

A reform\u00e1ci\u00f3 f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a katolikus egyh\u00e1z megtiszt\u00edt\u00e1sa volt az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n r\u00e1rak\u00f3dott k\u00fcls\u0151s\u00e9gekt\u0151l. A reform\u00e1torok tiszt\u00e1bb, egyszer\u0171bb vall\u00e1soss\u00e1got szerettek volna megteremteni. Luther M\u00e1rton maga is papi v\u00e9gzetts\u00e9ggel rendelkezett. A kor viszonyaihoz k\u00e9pest k\u00e9s\u0151n, 22 \u00e9ves kor\u00e1ban d\u00f6nt\u00f6tt az egyh\u00e1zi p\u00e1lya mellett, amikor is bel\u00e9pett az \u00e1gostonos rendbe. Kezdetben nem gondolkodott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 felekezet alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, de radik\u00e1lis t\u00f6rekv\u00e9sei miatt gyorsan szembeker\u00fclt R\u00f3m\u00e1val. A lutheri tan\u00edt\u00e1sokat 1530-ra foglalt\u00e1k egys\u00e9ges rendszerbe, ez volt a 28 cikkelyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00e1gostai (augsburgi) hitvall\u00e1s.<\/p>\n

\"lutherwitt\"<\/a><\/p>\n

A n\u00e9met ter\u00fcleteken m\u00e1ig a lutheri reform\u00e1ci\u00f3nak a legnagyobb a hat\u00e1sa, de haz\u00e1nkban legal\u00e1bb olyan jelent\u0151s a K\u00e1lvin J\u00e1nos \u00e1ltal megalapozott reform\u00e1tus ir\u00e1nyzat. A francia sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa K\u00e1lvin P\u00e1rizsban saj\u00e1t\u00edtotta el a \u201eh\u00e9t szabad m\u0171v\u00e9szetet\u201d, majd jogi v\u00e9gzetts\u00e9get szerzett. Reform\u00e1tori munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t az 1530-as \u00e9vek elej\u00e9n kezdte meg, f\u0151 m\u0171ve, az Institutio Christianae Religionis<\/i> 1536-ban jelent meg. A k\u00e1lvini reform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zpontja Sv\u00e1jc, azon bel\u00fcl Genf v\u00e1rosa lett, ahol K\u00e1lvin \u00e9lete utols\u00f3 szakasz\u00e1ban teljhatalmat gyakorolt.<\/p>\n

A reform\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1sa felm\u00e9rhetetlen, \u00e9s t\u00e1volr\u00f3l sem csak a vall\u00e1si \u00e9letet \u00e9rinti. Luther egyik legfontosabb k\u00f6vetel\u00e9se az anyanyelvi istentisztelet volt az addigi latin mis\u00e9z\u00e9s helyett. Ehhez term\u00e9szetesen sz\u00fcks\u00e9ges volt a vall\u00e1si sz\u00f6vegek leford\u00edt\u00e1sa az egyes nemzetek nyelv\u00e9re. A Bibli\u00e1t maga Luther ford\u00edtotta le n\u00e9met nyelvre. A protest\u00e1ns tanok terjed\u00e9s\u00e9t seg\u00edtette a felfejl\u0151d\u0151ben l\u00e9v\u0151 k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s is. A teol\u00f3giai vit\u00e1knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fel\u00e9l\u00e9nk\u00fclt az egyetemi \u00e9let, Wittenberg, Heidelberg \u00e9s a t\u00f6bbi neves protest\u00e1ns egyetem a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai peregrinus di\u00e1koknak is kedvelt c\u00e9lpontja lett.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt a kir\u00e1lyi udvarban jelent meg a reform\u00e1ci\u00f3, de a protestantizmus fellegv\u00e1r\u00e1v\u00e1 Erd\u00e9ly v\u00e1lt. Ebben t\u00f6bb n\u00e9met polg\u00e1rnak is szerepe volt, nem kis r\u00e9szben \u00e9ppen a fent eml\u00edtett nyomd\u00e1szat ter\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1juk miatt. Egyik legjelent\u0151sebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck Johannes Honterus volt, akinek az ut\u00f3kor az \u201eErd\u00e9ly reform\u00e1tora\u201d jelz\u0151t adta. Brass\u00f3ban sz\u00fcletett, a b\u00e9csi egyetemen szerzett magisteri c\u00edmet. Megfordult Regensburgban, tan\u00edtott a krakk\u00f3i egyetemen, a nyomd\u00e1szatot \u00e9s a fametsz\u00e9st B\u00e1zelben saj\u00e1t\u00edtotta el. 1533-ban hazat\u00e9rt sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, ahol nyomd\u00e1t alap\u00edtott. A sokoldal\u00fa humanista reform\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett sokat tett az oktat\u00e1s \u00e9s a hazai jogtudom\u00e1ny fejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt is. Luther k\u00f6vet\u0151je volt, maga a wittenbergi reform\u00e1tor is elismer\u00e9ssel nyilatkozott az erd\u00e9lyi egyh\u00e1z megreform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra alkotott terveir\u0151l.<\/p>\n

Hasonl\u00f3, ha nem nagyobb jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt a magyar reform\u00e1ci\u00f3ban Heltai G\u00e1sp\u00e1r szerepe. \u0150 is sz\u00e1mos ter\u00fcleten tev\u00e9kenykedett: els\u0151sorban nyomd\u00e1szk\u00e9nt \u00e9s sz\u00e9p\u00edr\u00f3k\u00e9nt ismerj\u00fck, de m\u0171ford\u00edt\u00f3k\u00e9nt \u00e9s lelk\u00e9szk\u00e9nt is dolgozott. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, n\u00e9met anyanyelv\u0171 reform\u00e1tor 1510-ben, feltehet\u0151en wittenbergi tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n ismerkedett meg a lutheranizmussal.<\/p>\n

\"magyarkronika\"<\/a><\/p>\n

1550-ben alap\u00edtotta meg Kolozsv\u00e1rott nyomd\u00e1j\u00e1t, melyet kezdetben Hoffgreff Gy\u00f6rggyel k\u00f6z\u00f6sen m\u0171k\u00f6dtetett. A nyomda a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9netben kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a magyar nyelv elterjeszt\u00e9s\u00e9ben. Heltai ugyanis Honterusszal szemben csak kev\u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 m\u0171vet jelentetett meg. Legismertebb \u00edr\u00f3i m\u0171vei k\u00f6z\u00e9 tartozik az Aesopus m\u0171vein alapul\u00f3 Sz\u00e1z fabula<\/i> \u00e9s a Chronica az magyaroknak dolgair\u00f3l<\/i>. R\u00e9szt vett a Biblia magyarra ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban is. 1569-ben \u00e1tt\u00e9rt az unit\u00e1rius hitre. Kolozsv\u00e1ron halt meg 1574-ben.<\/p>\n

A luther\u00e1nus eszm\u00e9k a szepess\u00e9gi sz\u00e1szokat is el\u00e9rt\u00e9k. Legjelent\u0151sebb k\u00f6zvet\u00edt\u0151j\u00fck a b\u00e1rtfai Leonard St\u00f6ckel (1510-1560) volt. \u0150 is Wittenbergben v\u00e9gzett, Luther \u00e9s Melanchton tan\u00edtv\u00e1nya volt. Els\u0151sorban tan\u00e1rk\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, miut\u00e1n 1539-ben visszat\u00e9rt B\u00e1rtf\u00e1ra, rektork\u00e9nt \u00fajj\u00e1szervezte \u00e9s moderniz\u00e1lta a v\u00e1ros iskol\u00e1j\u00e1t. Siker\u00fclt olyan magas sz\u00ednvonalra fejlesztenie, hogy azt k\u00e9s\u0151bb \u201emagyar Wittenbergk\u00e9nt\u201d tartott\u00e1k sz\u00e1mon. 1546-ban \u00f6t Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1gi v\u00e1ros (Kassa, Eperjes, L\u0151cse, B\u00e1rtfa \u00e9s Kis-Szeben) \u00e1tt\u00e9rt az evang\u00e9likus hitre. Hitvall\u00e1sukat, a Confessio Pentapolitan\u00e1t St\u00f6ckel fogalmazta meg az \u00e1gostai hitvall\u00e1s mint\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\n

\"bartfavaroshaza\"<\/a><\/p>\n

Noha a reform\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1sa a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1gon is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, a budai \u00e9s pesti n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt megtartott\u00e1k katolikus hit\u00fcket, a kis sz\u00e1m\u00fa protest\u00e1ns gy\u00fclekezet Buda 1541-es megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n elhagyta a v\u00e1rost. A lutheri \u00e9s k\u00e1lvini tanok eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1gon n\u00e9pszer\u0171ek lettek. A Habsburg udvar sem maradt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s az \u00faj eszm\u00e9k ir\u00e1nt, de az uralkod\u00f3csal\u00e1d mindv\u00e9gig a katolikus egyh\u00e1z h\u00edve maradt. R\u00e9szben ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 az is, hogy a 18. sz\u00e1zadi nagy betelep\u00edt\u00e9sek idej\u00e9n els\u0151sorban a katolikus n\u00e9met ter\u00fcletekr\u0151l \u00e9rkez\u0151 emberekkel n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s ut\u00e1n \u00fcresen maradt ter\u00fcleteket. Sorozatunk k\u00e9s\u0151bbi r\u00e9szeiben term\u00e9szetesen ezzel a t\u00e9m\u00e1val is r\u00e9szletesen foglalkozni fogunk.<\/p>\n

Mayer Istv\u00e1n<\/i><\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi sorozatunk eddigi r\u00e9szei >>><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Okt\u00f3ber 31-\u00e9r\u0151l tal\u00e1n sokaknak m\u00e1r csak a zajos halloween-partyk jutnak esz\u00e9be, pedig t\u00f6bb kereszt\u00e9ny felekezet is \u00fcnnepel ekkor. A katolikus egyh\u00e1z mindenszentek el\u0151est\u00e9j\u00e9t, m\u00edg a protest\u00e1ns egyh\u00e1zak ezen a napon tartj\u00e1k a reform\u00e1ci\u00f3 napj\u00e1t. Luther M\u00e1rton ugyanis 1517-ben ezen a napon t\u0171zte ki 95 t\u00e9zis\u00e9t a wittenbergi v\u00e1rtemplom kapuj\u00e1ra.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":21999,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7,149,86,87],"tags":[1265,661,106,159,493],"class_list":{"0":"post-21988","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-alapertelmezett","8":"category-fohir","9":"category-hirfolyam","10":"category-zentrum-hirfolyam","11":"tag-a-nemet-magyar-kapcsolatok-1100-eve","12":"tag-egyhaz","13":"tag-nemetorszag","14":"tag-tortenelem","15":"tag-vallas"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21988","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21988"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21988\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":22113,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21988\/revisions\/22113"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/21999"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21988"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=21988"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=21988"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}