{"id":51471,"date":"2019-11-22T16:21:04","date_gmt":"2019-11-22T15:21:04","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=51471"},"modified":"2019-11-22T16:25:52","modified_gmt":"2019-11-22T15:25:52","slug":"frank-bauer-vorstellungen-von-deutschtum-in-ungarn-in-reiseberichten-des-19-jahrhunderts","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2019\/11\/frank-bauer-vorstellungen-von-deutschtum-in-ungarn-in-reiseberichten-des-19-jahrhunderts\/","title":{"rendered":"Frank Bauer: Vorstellungen von \u201eDeutschtum\u201c in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013>\u00a0Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

Az \u00fati besz\u00e1mol\u00f3k saj\u00e1ts\u00e1ga, hogy legt\u00f6bbsz\u00f6r az utaz\u00f3k szubjekt\u00edv szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00edr\u00f3dnak. Hab\u00e1r nem is mindig egy sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, vagy a nyilv\u00e1noss\u00e1gnak sz\u00e1nj\u00e1k \u0151ket, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tudom\u00e1ny\u00e1gak kutat\u00f3inak fontos forr\u00e1sanyagait jelenthetik. Az \u00fati besz\u00e1mol\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az idegen utaz\u00f3k megl\u00e1t\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az olvas\u00f3ban gyakran \u00faj perspekt\u00edv\u00e1k, l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dok bontakoznak ki az \u00fatle\u00edr\u00e1sban szerepl\u0151 t\u00e1jak lak\u00f3ival, n\u00e9peivel kapcsolatban.<\/p>\n

\"Vorstellungen<\/a><\/p>\n

Ez a k\u00f6nyv t\u00f6bb szempontb\u00f3l is k\u00fcl\u00f6nleges. Egyr\u00e9szt egy disszert\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, melyet Frank Bauer \u00edrt, aki munk\u00e1j\u00e1nak forr\u00e1sak\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9met kutat\u00f3k olyan 19. sz\u00e1zadi \u00fati besz\u00e1mol\u00f3it vette alapul, melyeket egy sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, a nyilv\u00e1noss\u00e1gnak sz\u00e1ntak. M\u00e1sr\u00e9szt Bauer kutat\u00e1s\u00e1ban ezen korabeli besz\u00e1mol\u00f3k alapj\u00e1n t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 n\u00e9metekre, illetve azok helyzet\u00e9re helyezte a hangs\u00falyt. A kutat\u00f3 korabeli \u00fajs\u00e1gokat is felhaszn\u00e1lt, munk\u00e1j\u00e1nak f\u0151 forr\u00e1sak\u00e9nt azonban n\u00e9gy, 1842 \u00e9s 1888 k\u00f6z\u00f6tt \u00edrt \u00fati besz\u00e1mol\u00f3 szolg\u00e1lt.<\/p>\n

A n\u00e9gy utaz\u00f3 \u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00fcl a maga kor\u00e1ban Johann Georg Kohl volt a legh\u00edresebb. Magyarorsz\u00e1gi utaz\u00e1s\u00e1t 1842-ben kezdte Sopronban, majd kereszt\u00fcl a Duna ment\u00e9n Pest-Bud\u00e1ig, ezt k\u00f6vet\u0151en kereszt\u00fclutazta Sv\u00e1b-T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1got, B\u00e1csk\u00e1t \u00e9s a Szer\u00e9ms\u00e9get, v\u00e9g\u00fcl a B\u00e1ns\u00e1got majd a d\u00e9li hat\u00e1rvid\u00e9ket. A m\u00e1sodik szerz\u0151 Ernst Anton Quitzmann foglalkoz\u00e1sa szerint katonaorvos volt, Kohlhoz hasonl\u00f3 utat j\u00e1rt be, de v\u00e9g\u00fcl a B\u00e1ns\u00e1gban, Temesv\u00e1ron \u00e1t Nagyszebenbe, majd Brass\u00f3ba utazott. Quitzmann \u00fatj\u00e1t feltehet\u0151leg 1846 tel\u00e9n vagy 1847 tavasz\u00e1n ejthette meg. A vizsg\u00e1latok forr\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 harmadik \u00fatle\u00edr\u00e1s Bernhard Wilhelm Schwarzt\u00f3l sz\u00e1rmazik, aki 1875-ben a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1got Boroszl\u00f3b\u00f3l a T\u00e1tr\u00e1n \u00e1tkelve a Felvid\u00e9ki megy\u00e9ken kereszt\u00fcl kezdte el beutazni. El\u0151deit\u0151l elt\u00e9r\u0151en m\u00e1r nem lovaskocsival, hanem kiz\u00e1r\u00f3lag vonattal utazott. Az \u00c9szak-Alf\u00f6ldet Debrecenen kereszt\u00fcl elhagyva Erd\u00e9lyben v\u00e9g\u00fcl szint\u00e9n Nagyszebent \u00e9s Brass\u00f3t vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1. Rudolf Bergner, a negyedik szerz\u0151 k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy \u00e9lete sor\u00e1n \u00fati besz\u00e1mol\u00f3it illet\u0151en kiz\u00e1r\u00f3lag Magyarorsz\u00e1ggal \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1val foglalkozott. 1883 \u00e9s 1885 k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szletes \u00edr\u00e1ssal sz\u00e1molt be felvid\u00e9ki, erd\u00e9lyi illetve m\u00e1ramarosi \u00fatj\u00e1r\u00f3l.
\nBauer munk\u00e1j\u00e1nak tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy t\u00f6bb mint 60 oldalon kereszt\u00fcl a k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n a magyar, szlov\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n n\u00e9pess\u00e9g korabeli helyzet\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9t is olvashatjuk.<\/p>\n

A k\u00f6nyvet mindazoknak aj\u00e1nljuk, akik szeretn\u00e9nek egy olyan tudom\u00e1nyos munk\u00e1t olvasni, ami n\u00e9met \u00fati besz\u00e1mol\u00f3kat forr\u00e1sul v\u00e9ve a 19. sz\u00e1zadi Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lt n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa emberek helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lja.<\/p>\n

Frank Bauer: Vorstellungen von \u201eDeutschtum\u201c in Ungarn\u00a0in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts
\nAuf der Suche nach dem Eigenen in der Fremde.
\n(Elk\u00e9pzel\u00e9sek a \u201en\u00e9mets\u00e9gr\u0151l\u201d Magyarorsz\u00e1gon\u00a019. sz\u00e1zadi \u00fati besz\u00e1mol\u00f3k alapj\u00e1n.\u00a0\u00d6nmagunk keres\u00e9se idegenben)
\nKiel : Solivagus Praeteritum Verlag, 2018.
\n370 o., ill.
\nNyelv: magyar<\/p>\n

Az aj\u00e1nl\u00f3inkban szerepl\u0151 k\u00f6nyvek megtal\u00e1lhat\u00f3k a Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek K\u00f6nyvt\u00e1ra gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3:\u00a0info@bibliothek.hu<\/a><\/em><\/p>\n

Honlap:\u00a0www.bibliothek.hu<\/a><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ez a tudom\u00e1nyos munka \u00fati besz\u00e1mol\u00f3k alapj\u00e1n vizsg\u00e1lja a 19. sz\u00e1zadi Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lt n\u00e9mets\u00e9g helyzet\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":51474,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"aside","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7,90,302],"tags":[136,246,301,648,179,281,159,161,704],"class_list":{"0":"post-51471","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-aside","5":"has-post-thumbnail","7":"category-alapertelmezett","8":"category-bibliothek-hirfolyam","9":"category-konyvajanlo-hu","10":"tag-bemutato","11":"tag-konyv","12":"tag-konyvajanlo","13":"tag-konyvtar","14":"tag-kutatas","15":"tag-magyarorszagi-nemetek-konyvtara","16":"tag-tortenelem","17":"tag-utazas","18":"tag-utibeszamolo","19":"post_format-post-format-aside"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51471","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=51471"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51471\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":51481,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51471\/revisions\/51481"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/51474"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=51471"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=51471"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=51471"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}