{"id":52228,"date":"2020-01-13T10:00:50","date_gmt":"2020-01-13T09:00:50","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=52228"},"modified":"2020-01-15T10:52:45","modified_gmt":"2020-01-15T09:52:45","slug":"englenderne-hock-ibolya-az-a-legfontosabb-hogy-osszetartsunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2020\/01\/englenderne-hock-ibolya-az-a-legfontosabb-hogy-osszetartsunk\/","title":{"rendered":"Englendern\u00e9 Hock Ibolya: \u201eAz a legfontosabb, hogy \u00f6sszetartsunk\u201d"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013> Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

24. orsz\u00e1gos g\u00e1la a Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9met \u00d6nkorm\u00e1nyzatok Napj\u00e1n<\/strong><\/p>\n

Imm\u00e1r 24. alkalommal ker\u00fclt sor a Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9met \u00d6nkorm\u00e1nyzatok Napj\u00e1ra, melyet minden \u00e9vben janu\u00e1r m\u00e1sodik szombatj\u00e1n \u2013 az els\u0151 \u00edzben 1994 december\u00e9ben megv\u00e1lasztott kisebbs\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok megalakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n \u2013 \u00fcnnepel\u00fcnk. A Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek Orsz\u00e1gos \u00d6nkorm\u00e1nyzata (MNO\u00d6) ez alkalomb\u00f3l 2020. janu\u00e1r 11-\u00e9n a p\u00e9csi Kod\u00e1ly K\u00f6zpontban g\u00e1lam\u0171sort rendezett.<\/p>\n

\"Produktion_1\"<\/a><\/p>\n

Az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szegleteib\u0151l \u00e9rkezett vend\u00e9geket az MNO\u00d6 eln\u00f6ke k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte. \u2013 25 esztendeje annak, hogy Magyarorsz\u00e1gon megalakultak a nemzetis\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok. Annak idej\u00e9n nagy rem\u00e9nyekkel tekintett\u00fcnk a politikai \u00e9s kultur\u00e1lis auton\u00f3mi\u00e1nk kibontakoz\u00e1sa el\u00e9be \u2013 hangs\u00falyozta besz\u00e9d\u00e9ben Englendern\u00e9 Hock Ibolya<\/em>. \u2013 A 24 \u00e9vvel ezel\u0151tt megrendezett els\u0151 g\u00e1lam\u0171sorunk leg\u00fajabb kori t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk egyik \u00e9rzelmi cs\u00facspontja volt, amellyel orsz\u00e1g-vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra azt \u00fczent\u00fck, tov\u00e1bb szeretn\u00e9nk l\u00e9tezni. Az \u00f6nkorm\u00e1nyzati rendszer k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl er\u0151s\u00edtette a jelenl\u00e9t\u00fcnket \u00e9s lend\u00fcletet adott a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnknek.<\/p>\n

\"Ibolya_Hock-Englender\"<\/a><\/p>\n

Az MNO\u00d6 eln\u00f6ke k\u00f6sz\u00f6nt\u0151besz\u00e9d\u00e9ben utalt a tavalyi nemzetis\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzati v\u00e1laszt\u00e1sok eredm\u00e9nyeire, majd \u00f6sszefoglalta az MNO\u00d6 2020-ra kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9ljait: \u2013 M\u00e9g t\u00f6bb seg\u00edts\u00e9get szeretn\u00e9nk adni a telep\u00fcl\u00e9si n\u00e9met \u00f6nkorm\u00e1nyzatok \u00e1ltal fenntartott int\u00e9zm\u00e9nyeknek, folytatjuk a pedag\u00f3gus-\u00f6szt\u00f6nd\u00edj programunkat, az oktat\u00e1si ter\u00fcleten pedig \u00faj tantervek k\u00e9sz\u00fclnek. Azt tervezz\u00fck, hogy m\u00e9g intenz\u00edvebben t\u00e1mogatjuk az ifj\u00fas\u00e1gi munk\u00e1t, az egyes\u00fcleteink, kult\u00farcsoportjaink pedig tov\u00e1bbra is sz\u00e1m\u00edthatnak a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre. Lehets\u00e9ges, hogy nem minden terv\u00fcnk val\u00f3sul majd meg, vagy hogy az er\u0151fesz\u00edt\u00e9seink ellen\u00e9re n\u00e9ha-n\u00e9ha kudarcot vallunk, \u00e1m azt gondolom, az a legfontosabb, hogy \u00f6sszetartsunk, hogy mindenkiben \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a tenni akar\u00e1st, \u00e9s mindny\u00e1jan ennek szellem\u00e9ben dolgozzunk.<\/p>\n

\"Publikum\"<\/a><\/p>\n

\u2013 Az eff\u00e9le \u00fcnneps\u00e9gek a munk\u00e1m legkellemesebb r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik \u2013 kezdte \u00fcnnepi besz\u00e9d\u00e9t Ausztria magyarorsz\u00e1gi nagyk\u00f6vete. Elisabeth Ellison-Kramer<\/em> a legfrissebb gazdas\u00e1gi mutat\u00f3k t\u00fckr\u00e9ben kiemelte, az osztr\u00e1k-magyar k\u00e9toldal\u00fa kapcsolatok kedvez\u0151ek, f\u0151k\u00e9nt a kereskedelem, a turizmus, valamint a kult\u00fara \u00e9s a politika ter\u00fclet\u00e9n. Besz\u00e9d\u00e9t a kisebbs\u00e9gek v\u00e9delm\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1val folytatta: \u2013 A kisebbs\u00e9gek a maguk kult\u00far\u00e1j\u00e1val az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalom kult\u00far\u00e1j\u00e1t gazdag\u00edtj\u00e1k, az adott n\u00e9pet nyitottabb\u00e1, toler\u00e1nsabb\u00e1, sz\u00ednesebb\u00e9 teszik. A Magyarorsz\u00e1gon \u00e9l\u0151 n\u00e9met n\u00e9pcsoport tagjai \u2013 k\u00f6lt\u0151k, polg\u00e1rok, iparosok, \u00e9rtelmis\u00e9giek, f\u00f6ldm\u0171vesek \u2013 az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s \u00f3ta jelent\u0151s hat\u00e1ssal voltak az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re, kult\u00far\u00e1j\u00e1ra. A Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek Orsz\u00e1gos \u00d6nkorm\u00e1nyzata ezen \u00f6r\u00f6ks\u00e9g tov\u00e1bbvitel\u00e9ben telep\u00fcl\u00e9si \u00f6nkorm\u00e1nyzatok, egyes\u00fcletek, kultur\u00e1lis csoportok sz\u00e1zainak erny\u0151szervezetek\u00e9nt rendk\u00edv\u00fcl fontos szerepet j\u00e1tszik. E hely\u00fctt k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m meg a sz\u00ednvonalas munk\u00e1t \u00e9s a kimondottan j\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. Az \u00d6n\u00f6k munk\u00e1ja Magyarorsz\u00e1g kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge tekintet\u00e9ben hihetetlen jelent\u0151s\u00e9g\u0171!<\/p>\n

\"Mag._iur._Elisabeth_Ellison-Kramer\"<\/a><\/p>\n

A magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Eur\u00f3pa n\u00e9met kisebbs\u00e9gei sz\u00e1m\u00e1ra megb\u00edzhat\u00f3 \u00e9s sz\u00e1mottev\u0151 partner \u2013 hangs\u00falyozta besz\u00e9d\u00e9ben az Eur\u00f3pai Nemzetis\u00e9gek F\u00f6der\u00e1lis Uni\u00f3j\u00e1nak (FUEN) eln\u00f6ke. Vincze Lor\u00e1nt<\/em> elmondta, hogy az MNO\u00d6 egykori eln\u00f6ke, Heinek Ott\u00f3<\/em> rendk\u00edv\u00fcl sokat tett az\u00e9rt, hogy a FUEN-en bel\u00fcl l\u00e9trej\u00f6hetett a N\u00e9met Kisebbs\u00e9gek Munkacsoportja. Utalt arra, hogy haz\u00e1nkban p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 a nemzetis\u00e9gek helyzete, majd kiemelte, fontos, hogy e n\u00e9pcsoportok meg\u0151rizz\u00e9k, \u00e1polj\u00e1k \u00f6nazonoss\u00e1g-tudatukat: \u2013 Az egy\u00e9nt els\u0151sorban az anyanyelve, az anyanyelv\u0171 kult\u00far\u00e1ja hat\u00e1rozza meg, az a szellemi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amelynek r\u00e9sze. E mellett megf\u00e9r a t\u00f6bbi identit\u00e1sa. Nem is lehet rangsorolni az identit\u00e1sokat, hiszen a t\u00f6bbes identit\u00e1s senkit\u0151l semmit nem vesz el, nem hoz l\u00e9tre meghasonul\u00e1st, hanem sokkal ink\u00e1bb gazdag\u00edtja, er\u0151s\u00edti az egy\u00e9nt, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, a r\u00e9gi\u00f3t \u00e9s az eg\u00e9sz orsz\u00e1got.<\/p>\n

\"Lorant_Vincze\"<\/a><\/p>\n

A g\u00e1l\u00e1n az idei \u00e9vben tizenhetedik alkalommal vehett\u00e9k \u00e1t magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s, illetve friss diplom\u00e1s fiatalok a Koch Val\u00e9ria D\u00edjat<\/strong> kiemelked\u0151 iskolai teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fck \u00e9s a nemzetis\u00e9gi ter\u00fcleten v\u00e9gzett munk\u00e1juk alapj\u00e1n, illetve n\u00e9met nemzetis\u00e9gi t\u00e9m\u00e1ban meg\u00edrt kiv\u00e1l\u00f3 diplomamunk\u00e1juk\u00e9rt. A d\u00edjat a veszpr\u00e9mi Czir\u00e1ki B\u00e1lint<\/em> (a Lovassy L\u00e1szl\u00f3 Gimn\u00e1zium tanul\u00f3ja), a cs\u00e1taljai Hedrich Nat\u00e1lia<\/em> (a bajai Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek \u00c1ltal\u00e1nos M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontja tanul\u00f3ja), a dunaharaszti Kreisz Gr\u00e9ta<\/em> (a budapesti Kossuth Lajos Gimn\u00e1zium tanul\u00f3ja), valamint az \u00fajbaroki Nagy Vikt\u00f3ria<\/em> (az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem v\u00e9gzett hallgat\u00f3ja) kapta.<\/p>\n

\"Ubergabe_der_Valeria-Koch-Preise_v.l.n.r._V._Nagy_N._Hedrich_B._Cziraki_G._Kreisz\"<\/a><\/p>\n

Az orsz\u00e1gos n\u00e9met \u00f6nkorm\u00e1nyzat most el\u0151sz\u00f6r adom\u00e1nyozta k\u00e9t fiatal tud\u00f3snak az MNO\u00d6 2018-ban elhunyt eln\u00f6k\u00e9r\u0151l elnevezett Heinek Ott\u00f3 D\u00edjat<\/strong>: Dr. Bechtel Helmut Hermannak<\/em>, aki az idegennek mint mot\u00edvumnak a jelenkori magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met irodalomban val\u00f3 megjelen\u00e9seit kutatja, valamint dr. M\u00e1rkus Be\u00e1t\u00e1nak<\/em>, aki a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met civil lakoss\u00e1g 1944-1945-ben a Szovjetuni\u00f3ba val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n