{"id":54774,"date":"2020-06-12T15:30:24","date_gmt":"2020-06-12T13:30:24","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=54774"},"modified":"2020-06-15T09:26:06","modified_gmt":"2020-06-15T07:26:06","slug":"nemetek-mint-a-magyar-finnugrisztika-megalapozoi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2020\/06\/nemetek-mint-a-magyar-finnugrisztika-megalapozoi\/","title":{"rendered":"N\u00e9metek mint a magyar finnugrisztika megalapoz\u00f3i"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013>\u00a0Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

A 19. sz\u00e1zadban, s\u0151t eg\u00e9szen a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ig az angol \u00e9s a francia mellett a n\u00e9met volt a vil\u00e1gon a tudom\u00e1ny egyik vezet\u0151 nyelve. Ez a n\u00e9met-zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gnek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 volt, melyet j\u00f3l bizony\u00edt sz\u00e1mos, n\u00e9met f\u00f6ld\u00f6n sz\u00fcletett v\u00edvm\u00e1ny, illetve \u00faj tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9s, ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul Einstein realtivit\u00e1selm\u00e9lete is.<\/p>\n

\"relativitas\"<\/a><\/p>\n

A nyelvi \u00e9s tudom\u00e1nyos nagyhatalmi st\u00e1tusz \u00e9rv\u00e9nyes volt a nyelvtudom\u00e1nyokra is. Olyan nyelv\u00e9szek, mint Wilhelm von Humboldt, a Grimm testv\u00e9rek vagy Franz Bopp nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak a tudom\u00e1ny\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. 1816-ban jelent meg Bopp \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1ja \u00dcber das Conjugationssystem der Sanskritsprache in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache (A szankszkrit nyelv<\/i>\u00a0konjug\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00e9r\u0151l a g\u00f6r\u00f6g, latin, perzsa\u00a0<\/i>\u00e9s \u00a0germ\u00e1n nyelv<\/i>\u00a0megfelel\u0151 rendszer\u00e9vel \u00f6sszehasonl\u00edtva)<\/i> c\u00edmmel, mely nemcsak az indogermanisztika, hanem az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 nyelv\u00e9szet sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek is tekinthet\u0151. A csal\u00e1dfaelm\u00e9let, amely a nyelveket nyelvcsal\u00e1dokba osztotta, szint\u00e9n egy n\u00e9met nyelv\u00e9sznek, August Schleichernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 1853-b\u00f3l.<\/p>\n

\"Old-World-Languages-c-Min\"<\/a>A n\u00e9metek Magyarorsz\u00e1gra telep\u00edt\u00e9s\u00e9nek korszaka r\u00e9g lez\u00e1rult, a magyar nyelvi nacionalizmus kibontakoz\u00e1sa pedig egyre nagyobb m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt, amikor \u00e9pp 184 \u00e9vvel ezel\u0151tt, t\u00f6bb sz\u00e1z kilom\u00e9terre innen, n\u00e9met f\u00f6ld\u00f6n megsz\u00fcletett valaki, aki k\u00e9s\u0151bb az egyik legnagyobb magyar nyelv\u00e9ssz\u00e9 lett. \u0150 volt Budenz J\u00f3zsef, aki 1836 j\u00fanius 13-\u00e1n, Fulda k\u00f6zel\u00e9ben \u2013 sz\u00e1mos magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met \u0151s\u00e9nek sz\u00e1rmaz\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n \u2013, Rasdorfban sz\u00fcletett a helyi tan\u00edt\u00f3 negyedik gyermekek\u00e9nt. Tehets\u00e9g\u00e9t kor\u00e1n felfedezve tov\u00e1bbtanul\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, \u00edgy Fuld\u00e1ban a gimn\u00e1ziumot r\u00f6gt\u00f6n a harmadik oszt\u00e1llyal kezdhette meg. 1855-ben m\u00e1r a marburgi egyetem hallgat\u00f3ja volt, az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben pedig a g\u00f6ttingeni\u00e9, ahol az indogermanisztik\u00e1n bel\u00fcl az indogerm\u00e1n nyelvek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak szentelte idej\u00e9t. Csup\u00e1n huszonk\u00e9t \u00e9ves volt, amikor 1858-ban ledoktor\u00e1lt. G\u00f6ttingeni tanulm\u00e1nyai alatt megismerkedhetett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt magyar hallgat\u00f3t\u00e1rs\u00e1val, a teol\u00f3gus Nagy Lajossal, akivel egy h\u00e1zban lakott, \u00e9s akihez j\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g is f\u0171zte. A teol\u00f3gus hat\u00e1s\u00e1ra fordult a magyar nyelv tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa fel\u00e9. Ekkor m\u00e9g biztos volt benne, hogy a magyar nyelv a t\u00f6r\u00f6k nyelvekkel rokon.\u00a0M\u00e9g ebben az \u00e9vben eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy Magyarorsz\u00e1gra utazik, melyben Nagy seg\u00edtette, aki id\u0151k\u00f6zben m\u00e1r visszat\u00e9rt haz\u00e1j\u00e1ba, illetve \u0151 h\u00edvta fel a szepess\u00e9gi sz\u00e1sz Hunfalvy (Hunsdorferr\u0151l magyaros\u00edtott) P\u00e1l figyelm\u00e9t a 22 \u00e9ves fiatal n\u00e9met nyelv\u00e9szre.<\/p>\n

\"Hunfalvy_P\u00e1l_Ellinger<\/a><\/p>\n

Hunfalvy, ahogyan a legt\u00f6bb Magyarorsz\u00e1gon \u00e9l\u0151 n\u00e9met kort\u00e1rsa akkoriban, tanulm\u00e1nyai alatt saj\u00e1t\u00edtotta el a magyar nyelvet. A magyar nemzeti mozgalmak r\u00e9v\u00e9n magyarnak vallotta mag\u00e1t, figyelm\u00e9t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t pedig az 1840-es \u00e9vekt\u0151l a magyar nyelvtudom\u00e1nynak szentelte. 1856-ban \u0151 alap\u00edtotta meg a Magyar Nyelv\u00e9szet<\/i> c\u00edm\u0171 els\u0151 magyar nyelvtudom\u00e1nyi foly\u00f3iratot, majd k\u00e9s\u0151bb a Nyelvtudom\u00e1nyi K\u00f6zlem\u00e9nyeket<\/i> <\/i>is, melyekben Budenz magyar nyelv\u0171 tanulm\u00e1nyait is megtal\u00e1lhatjuk. Hunfalvy 1858-ban, amikor megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra Budenz az orsz\u00e1gba \u00e9rkezett, m\u00e1r a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia rendes tagja volt.<\/p>\n

\"Budenz_J\u00f3zsef_fotogr\u00e1fia\"<\/a><\/p>\n

Az ifj\u00fa n\u00e9met nyelv\u00e9sz a magyar nyelv min\u00e9l t\u00f6k\u00e9letesebb elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. \u00a0 Ebben az id\u0151szakban azonban a f\u0151v\u00e1rosban a legt\u00f6bben besz\u00e9ltek n\u00e9met\u00fcl, \u00edgy amikor \u00e9szlelt\u00e9k hogy nem tud m\u00e9g olyan j\u00f3l magyarul, r\u00f6gt\u00f6n n\u00e9metre v\u00e1ltottak. Ez\u00e9rt p\u00e1r h\u00f3napra Debrecenbe ment, ahol v\u00e9g\u00fcl megtanult magyarul \u00e9s eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy Magyarorsz\u00e1gon marad. M\u00e9g 1858-ban a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri Ciszterci Szent Istv\u00e1n Gimn\u00e1zium latin, g\u00f6r\u00f6g \u00e9s n\u00e9met tan\u00e1ra lett. Id\u0151k\u00f6zben olyan j\u00f3l elsaj\u00e1t\u00edtotta a nyelvet, hogy ez id\u0151 t\u00e1jt m\u00e1r a Magyar Nyelv\u00e9szet<\/i>ben publik\u00e1lt. <\/i>1861-ben Hunfalvy k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra Pesten a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja, illetve a k\u00f6nyvt\u00e1r munkat\u00e1rsa lett. Akkoriban m\u00e9g azon a v\u00e9lem\u00e9nyen volt, hogy a magyar nyelv a finnugor \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k nyelvek k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el, de ink\u00e1bb a t\u00f6r\u00f6k nyelveknek lehet rokona. M\u00e9g az 1860-as \u00e9vekben Hunfalvyval egy\u00fctt Reguly Antal tudom\u00e1nyos hagyat\u00e9k\u00e1val kezdet el foglalkozni. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben v\u00e1ltozott meg az \u00e1ll\u00e1spontja, \u00e9s arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a magyar nyelv az ugor nyelvcsal\u00e1dba tartozik. 1871-ben az MTA rendes tagja lett, 1872-ben alap\u00edtott\u00e1k meg Eur\u00f3pa els\u0151 finnugor \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 nyelv\u00e9szeti tansz\u00e9k\u00e9t, melynek professzora lett. Az 1870-80-as \u00e9vekben Hunfalvyval r\u00e9szt vett az \u201eugor-t\u00f6r\u00f6k\u201d h\u00e1bor\u00faban, melyet kor\u00e1bbi bar\u00e1tja, V\u00e1mb\u00e9ri \u00c1rmin \u00e9s k\u00f6vet\u0151i ellen v\u00edvtak. Ut\u00f3bbiak a magyar nyelv t\u00f6r\u00f6k rokons\u00e1g\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k bizony\u00edtani. Ahogyan az ma is k\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa, a k\u00e9t \u201en\u00e9met-magyarnak\u201d siker\u00fclt v\u00e9g\u00fcl a magyar nyelv hely\u00e9t a finnugor nyelvek k\u00f6z\u00f6tt tiszt\u00e1zni.<\/p>\n

\u00a0\"Uralic_languages_hu\"<\/a><\/p>\n

Hunfalvyval Budenz a magyar nyelv\u00e9szetet eur\u00f3pai szintre emelte \u00e9s sz\u00e1mos elismert finnugrist\u00e1t nevelt ki. 1878-t\u00f3l \u00e1tvette Hunfalvyt\u00f3l a Nyelvtudom\u00e1nyi K\u00f6zlem\u00e9nyek<\/i> <\/i>szerkeszt\u00e9s\u00e9t, melyet <\/i>eg\u00e9szen 1892-ben Budapesten bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig folytatott.<\/p>\n

Frei N\u00e1ndor<\/i><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

184 \u00e9vvel ezel\u0151tt j\u00fanius 13-\u00e1n, Fulda k\u00f6zel\u00e9ben megsz\u00fcletett valaki, aki k\u00e9s\u0151bb az egyik legnagyobb magyar nyelv\u00e9ssz\u00e9 lett.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":54790,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7,90,86],"tags":[179,50,539,485],"class_list":{"0":"post-54774","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-alapertelmezett","8":"category-bibliothek-hirfolyam","9":"category-hirfolyam","10":"tag-kutatas","11":"tag-nyelv","12":"tag-nyelveszet","13":"tag-tudomany"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54774","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=54774"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54774\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":54818,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54774\/revisions\/54818"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/54790"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=54774"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=54774"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=54774"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}