{"id":55023,"date":"2020-06-26T13:46:11","date_gmt":"2020-06-26T11:46:11","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=55023"},"modified":"2020-06-29T10:22:30","modified_gmt":"2020-06-29T08:22:30","slug":"a-szabadsag-olyan-mint-az-egeszseg-csak-akkor-tunik-fel-ha-mar-elvesztettuk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2020\/06\/a-szabadsag-olyan-mint-az-egeszseg-csak-akkor-tunik-fel-ha-mar-elvesztettuk\/","title":{"rendered":"A szabads\u00e1g olyan mint az eg\u00e9szs\u00e9g, csak akkor t\u0171nik fel, ha m\u00e1r elvesztett\u00fck"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013> Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

1989. j\u00fanius 27-e bevonult Eur\u00f3pa t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be. Ezen a napon egy szimbolikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171 esem\u00e9ny keret\u00e9ben Ausztria \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00fcl\u00fcgyminiszterei, Alois Mock \u00e9s Horn Gyula, Sopronn\u00e1l \u00e1tv\u00e1gt\u00e1k kamer\u00e1k el\u0151tt a vasf\u00fcgg\u00f6nyt.<\/p>\n

\"FALL<\/a><\/p>\n

A vasf\u00fcgg\u00f6ny t\u00f6rt\u00e9nete az omin\u00f3zus esem\u00e9ny el\u0151tt m\u00e1r t\u00f6bb mint 40 \u00e9vre ny\u00falt vissza. A hidegh\u00e1bor\u00fa alatti, Eur\u00f3p\u00e1t megoszt\u00f3 hat\u00e1rv\u00e9delmi rendszerre vonatkoz\u00f3 elnevez\u00e9s Winston Churchill fultoni (USA) besz\u00e9d\u00e9ben hangzott el m\u00e9g 1946-ban. A h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt besz\u00e9dben esett sz\u00f3 el\u0151sz\u00f6r egy vasf\u00fcgg\u00f6nyr\u0151l, mely a Balti-tenger melletti Stettint\u0151l az Adriai-tenger ment\u00e9n fekv\u0151 Triesztig ereszkedik le a kontinensre, amely elv\u00e1lasztja egym\u00e1st\u00f3l Eur\u00f3pa orsz\u00e1gait, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai \u00e1llamokat szovjet befoly\u00e1s al\u00e1 helyezi.<\/p>\n

A besz\u00e9d idej\u00e9n Eur\u00f3pa ezen orsz\u00e1gai gyakorlatilag m\u00e1r a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t\u0151l szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s alatt voltak. M\u00e9g Ausztria egy r\u00e9sz\u00e9n is szovjet csapatok \u00e1llom\u00e1soztak eg\u00e9szen 1955-ig.<\/p>\n

\"772px-Iron_Curtain_as_described_by_Churchill\"<\/a><\/p>\n

A vasf\u00fcgg\u00f6nyt 1948-t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en egyre \u00e1thatolhatatlanabbra \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg, gyakorlatilag a Barents-tengert\u0151l eg\u00e9szen a Fekete-tengerig futott. A v\u00e1laszt\u00f3vonal Eur\u00f3p\u00e1nak nemcsak a fizikai, hanem egyben a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi megosztotts\u00e1g\u00e1t is jelentette. Ugyanakkor bizonyos id\u0151kben lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt az \u201eembertelen dr\u00f3tker\u00edt\u00e9sen \u00e1tb\u00fajni\u201d, ami a mintegy 260 kilom\u00e9ter hossz\u00fa osztr\u00e1k-magyar h\u00e1t\u00e1rszakaszra is \u00e9rv\u00e9nyes volt.<\/p>\n

\"582px-Cold_war_europe_military_alliances_map_de\"<\/a><\/p>\n

Magyarorsz\u00e1g megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak kezdet\u00e9n, szinte r\u00f6gt\u00f6n a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek t\u00edzezreit hurcolt\u00e1k el malenkij robotra, rengetegen ker\u00fcltek hadifogs\u00e1gba, \u00e9s sz\u00e1zezreket \u00e9rintett a jogfoszt\u00e1s, vagyonelkobz\u00e1s \u00e9s a N\u00e9metorsz\u00e1gba val\u00f3 el\u0171zet\u00e9s, ahol menek\u00fcltk\u00e9nt tekintettek r\u00e1juk, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban sem l\u00e1ttak \u00e9ppen sz\u00edvesen. Sok f\u00e9rfi t\u00f6bb\u00e9ves szovjet hadifogs\u00e1got k\u00f6vet\u0151en 1951 ut\u00e1n magyar fogs\u00e1gba, a tiszal\u00f6ki intern\u00e1l\u00f3t\u00e1borba ker\u00fclt. Magyarorsz\u00e1gi fogs\u00e1guk idej\u00e9re az \u201eotthon hagyott\u201d csal\u00e1djaikat, illetve csal\u00e1dtagjaikat r\u00e9g el\u0171zt\u00e9k h\u00e1zaikb\u00f3l \u00e9s sokan tart\u00f3zkodtak m\u00e1r az id\u0151k\u00f6zben l\u00e9trej\u00f6tt Nyugat- vagy Kelet-N\u00e9metorsz\u00e1gban. A hadifoglyok szabadul\u00e1sukat \u00e9s a \u201er\u00e9st a dr\u00f3tker\u00edt\u00e9sen\u201d egy \u2013m\u00e9g 1946-ban\u2013 el\u0171z\u00f6tt honfit\u00e1rsuknak k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k.<\/p>\n

\"tiszalok_2_1024\"<\/a><\/p>\n

Dr. Leber Lajosnak h\u00edvt\u00e1k azt az embert, aki – mik\u00f6zben a foglyok visszat\u00e9rhettek a Magyarorsz\u00e1gon, az NDK-ban \u00e9s az NSZK-ban lev\u0151 csal\u00e1djaikhoz – a baden-w\u00fcrttembergi tartom\u00e1nyi parlament CDU-s k\u00e9pvisel\u0151je volt. A sv\u00e1b sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Leber Lajos 1903-ban sz\u00fcletett T\u00f6r\u00f6kb\u00e1linton, \u00e9s m\u00e1r el\u0171zet\u00e9se el\u0151tt is rengeteget tett a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek \u00fcgy\u00e9\u00e9rt, illetve a magyarok\u00e9rt is. 1946-os el\u0171zet\u00e9se ut\u00e1n a stuttgarti Caritas Menek\u00fcltseg\u00e9ly vezet\u0151je lett. M\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben megalap\u00edtotta a haz\u00e1jukb\u00f3l el\u0171z\u00f6tt magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek lapj\u00e1t, az Unsere Post<\/em>-ot, illetve az \u00e9vente megjelen\u0151 Unser Hauskalender<\/em> \u00e9s az Ungarndeutsche Landsmannschaft<\/em> (Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek Honfit\u00e1rsi Egyes\u00fclete) baden-w\u00fcrttemberg-i megalakul\u00e1sa is az \u0151 \u00e9rdeme. \u00c9veken \u00e1t k\u00fczd\u00f6tt a tiszal\u00f6ki foglyok szabadul\u00e1s\u00e1\u00e9rt, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6zt CDU-politikusi min\u0151s\u00e9g\u00e9ben Konrad Adenauer kancell\u00e1rral is folytatott besz\u00e9lget\u00e9seket, levelet \u00edrt R\u00e1kosi M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s az id\u0151k\u00f6zben miniszterr\u00e9 lett Nagy Imr\u00e9nek is, mire azok v\u00e9g\u00fcl visszat\u00e9rhettek csal\u00e1djaikhoz, illetve 1954-ben a t\u00e1bort is felsz\u00e1molt\u00e1k.<\/p>\n

Dr. Leber nem csak a r\u00e9gi haz\u00e1ban maradt magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met honfit\u00e1rsainak seg\u00edtett. Az 1956-os forradalom idej\u00e9n az \u00e1ltala vezetett Caritas<\/em> \u00e9s a Landsmannschaft<\/em> r\u00e9v\u00e9n az NSZK-beli el\u0171z\u00f6tt magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek 250 tonna t\u00e1rgyi (gy\u00f3gyszereket \u00e9s \u00e9lelmiszert) \u00e9s 5000 DM p\u00e9nzbeli seg\u00e9lyt gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze. Ez a hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 adom\u00e1ny t\u00f6bb sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nnyal \u00e9rkezett az osztr\u00e1k-magyar hat\u00e1ron \u00e1t a r\u00e9gi haz\u00e1ba.<\/p>\n

\"6519ef5dc22dd2b508d8b5820fd2f179_1\"<\/a><\/p>\n

Magyar \u00e1llampolg\u00e1rok legnagyobb sz\u00e1m\u00fa t\u00f6mege a vasf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6n kereszt\u00fcl az 1956-os forradalom alatt, illetve azt k\u00f6vet\u0151en k\u00e9s\u0151 \u0151szig kelhetett \u00e1t. Ez a menek\u00fcl\u00e9s gyakorlatilag mintegy k\u00e9tsz\u00e1zezer ember illeg\u00e1lis hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9t jelentette. Dr. Leber 1974-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek n\u00e9met t\u00e1rsadalomba val\u00f3 integr\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt f\u00e1radozott, ez vonatkozott az 1956-os sv\u00e1b menek\u00fcltekre is, m\u00e9g ha azok l\u00e9tsz\u00e1ma a \u201edisszidensek\u201d 5%-\u00e1t sem tette ki.<\/p>\n

\u00c9rdekes, hogy az 1956-os menek\u00fcl\u00e9st nem \u00f6nmag\u00e1ban a forradalom tette lehet\u0151v\u00e9, hanem az is, hogy a hat\u00e1rellen\u0151rz\u00e9si rendszer \u00e9pp aknamentes\u00edt\u00e9s alatt \u00e1llt azzal a tervvel, hogy azt \u00fajabbakkal helyettes\u00edtik. A menek\u00fcltek hull\u00e1mait a fegyveres szovjet katon\u00e1k egyre szigor\u00fabb hat\u00e1rellen\u0151rz\u00e9se \u00e1ll\u00edtotta meg. 1957-t\u0151l a sz\u00f6gesdr\u00f3trendszert \u00fajra telep\u00edtett akn\u00e1kkal eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki. Az akn\u00e1kat csak az 1970-es \u00e9vekt\u0151l v\u00e1ltotta le egy szovjet elektromos jelz\u0151rendszer, ami az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re technikailag elavult. A vasf\u00fcgg\u00f6ny mor\u00e1lis l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r a reformkommunista korm\u00e1nytagok is megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k.<\/p>\n

\"800px-Picnic_hat\u00e1rz\u00e1r2-2\"<\/a><\/p>\n

A vasf\u00fcgg\u00f6ny tulajdonk\u00e9pp azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00e9p\u00fclt, hogy az orsz\u00e1g saj\u00e1t polg\u00e1rait akad\u00e1lyozza a nyugatra jut\u00e1sban. 1987-t\u0151l a legt\u00f6bb magyar \u00e1llampolg\u00e1r – k\u00f6zt\u00fck a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek is ig\u00e9nyelhettek m\u00e1r vil\u00e1g\u00fatlevelet. Az utaz\u00e1s \u00edgy m\u00e1r nem volt bizonyos felt\u00e9telekhez k\u00f6tve, amit kor\u00e1bban csak \u00e9venk\u00e9nt egyszer, nyugati rokont\u00f3l \u00e9rkezett megh\u00edv\u00f3lev\u00e9l eset\u00e9n enged\u00e9lyeztek, vagy h\u00e1rom\u00e9vente turista\u00fatlev\u00e9llel v\u00e1lt csak lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n

A vasf\u00fcgg\u00f6ny magyar hat\u00e1rszakasz\u00e1nak nyit\u00e1sa \u00e9s felsz\u00e1mol\u00e1sa els\u0151sorban az NDK-menek\u00fclteknek jelentette a szabads\u00e1got. 1989. augusztus 19-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt az \u00fan. P\u00e1neur\u00f3pai Piknik, majd szeptember 10-\u00e9n a vasf\u00fcgg\u00f6ny magyarorsz\u00e1gi hat\u00e1rszakasz\u00e1t sz\u00e1molt\u00e1k fel el\u0151sz\u00f6r Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n

\"ausreisebewegung-ddr-1989_foto_LEMO-F-6-177_uls\"<\/a><\/p>\n

Tagg\u00e1 v\u00e1l\u00e1sunknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szerencs\u00e9re a hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcli Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban \u00e9lhet\u00fcnk. Csak kiv\u00e9teles esetekben fordulhat el\u0151 – ilyen volt a 2020-as koronav\u00edrus-kr\u00edzis is – hogy az EU bels\u0151 hat\u00e1rait lez\u00e1rj\u00e1k.<\/p>\n

A szabads\u00e1g olyan mint az eg\u00e9szs\u00e9g, fontoss\u00e1ga csak akkor t\u0171nik fel, amikor elvesz\u00edtj\u00fck. A schengeni hat\u00e1rokat nem szabadna mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek venn\u00fcnk. Erre is felel\u0151ss\u00e9ggel kell vigy\u00e1znunk, ahogy az el\u0151deink \u00e1ltal kiharcolt jogokra, hogy egy szebb vil\u00e1got hagyhassunk ut\u00f3dainkra.<\/p>\n

Frei N\u00e1ndor<\/em><\/p>\n

F\u0151oldali k\u00e9p: mult-kor.hu<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1989. j\u00fanius 27-e bevonult Eur\u00f3pa t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be. Ez a nap sokak sz\u00e1m\u00e1ra adta vissza a rem\u00e9nyt…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":55052,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[149,86],"tags":[664,673,1209,568,1178,1046,183,1179,1681,159],"class_list":{"0":"post-55023","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-fohir","8":"category-hirfolyam","9":"tag-delkelet-europa","10":"tag-elhurcolas","11":"tag-eluzetes","12":"tag-europa","13":"tag-hatarnyitas","14":"tag-kelet-kozep-europa","15":"tag-kitelepites","16":"tag-ndk","17":"tag-nszk","18":"tag-tortenelem"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55023","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=55023"}],"version-history":[{"count":19,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55023\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":55092,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55023\/revisions\/55092"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/55052"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=55023"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=55023"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=55023"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}