{"id":56947,"date":"2020-11-06T10:19:09","date_gmt":"2020-11-06T09:19:09","guid":{"rendered":"http:\/\/www.zentrum.hu\/?p=56947"},"modified":"2020-11-13T11:41:58","modified_gmt":"2020-11-13T10:41:58","slug":"ferdinand-hengl-das-deutschtum-in-funfkirchen-1687-1750","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/2020\/11\/ferdinand-hengl-das-deutschtum-in-funfkirchen-1687-1750\/","title":{"rendered":"Ferdinand Hengl: Das Deutschtum in F\u00fcnfkirchen 1687-1750"},"content":{"rendered":"
Szeretne rendszeresen h\u00edrekr\u0151l, cikkekr\u0151l \u00e9rtes\u00fclni?
\nL\u00e1jkolja \u00d6n is a \u2013> Zentrum Facebook oldal\u00e1t<\/a><\/h5>\n

Bizonyos falvak \u201emagyarorsz\u00e1gi n\u00e9met arculata\u201d sok vid\u00e9ken \u00e9vsz\u00e1zadokig, s\u0151t – hagyom\u00e1ny\u00e1pol\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik, egyes\u00fcleteik vagy oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeiknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – napjainkig megmaradt. A v\u00e1rosok n\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1nak asszimil\u00e1ci\u00f3ja Magyarorsz\u00e1gon m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n elkezd\u0151d\u00f6tt. Tal\u00e1n P\u00e9cs kiv\u00e9telt k\u00e9pez, hiszen a n\u00e9metek \u00e1ltal s\u0171r\u0171n lakott Baranya k\u00f6zep\u00e9n helyezkedik el, illetve nemcsak a megy\u00e9nek, hanem az \u00fagynevezett Sv\u00e1b-T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gnak is k\u00f6zpontja. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Lenau H\u00e1z \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek, mint a Le\u0151wey Kl\u00e1ra Gimn\u00e1zium vagy a Koch Val\u00e9ria Iskolak\u00f6zpont. P\u00e9cs egyben egyetemi v\u00e1ros is, tov\u00e1bb\u00e1 sz\u00e1mos n\u00e9met c\u00e9gnek van itt k\u00f6zpontja, melyek a k\u00f6rnyez\u0151 sv\u00e1b falvak fiataljai k\u00f6z\u00fcl tanulm\u00e1nyaik elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n is t\u00f6bbeket a v\u00e1rosban tartanak. A v\u00e1ros ezen vonzereje m\u00e1r a kora \u00fajkorban is megfigyelhet\u0151, amikor k\u00f6zvetlen\u00fcl a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0171z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en n\u00e9met telepesek k\u00f6lt\u00f6ztek a v\u00e1rosba. Ar\u00e1nyuk a kezdeti \u00e9vekben nem volt annyira sz\u00e1mottev\u0151, 1715-re azonban m\u00e1r a v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1nak 18 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t adt\u00e1k. Amint az l\u00e1that\u00f3, a megyesz\u00e9khelynek nemcsak n\u00e9met m\u00faltja, hanem n\u00e9met jelene \u00e9s j\u00f6v\u0151je is van. Gy\u00f6kerek n\u00e9lk\u00fcl viszont f\u00e1k sem l\u00e9tezn\u00e9nek, \u00edgy mindig \u00e9rdemes megvizsg\u00e1lni az eredetet, a m\u00faltat is.<\/p>\n

\"Das<\/a><\/p>\n

Ferdinand Hengl ezen k\u00f6nyv\u00e9nek h\u00e9t fejezet\u00e9vel a legkor\u00e1bbi id\u0151kig, a betelep\u00fcl\u00e9sek \u00e9vsz\u00e1zad\u00e1ba kalauzolja az olvas\u00f3t, melyekb\u0151l az els\u0151n k\u00edv\u00fcl az \u00f6sszes az \u0151 kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Az els\u0151, Die ersten deutschen Ansiedler F\u00fcnfkirchens nach der t\u00fcrkischen Herrschaft<\/em> (P\u00e9cs els\u0151 n\u00e9met telepesei a t\u00f6r\u00f6k uralmat k\u00f6vet\u0151en) c\u00edmmel egy Andreas Babics \u00e1ltal \u00edrt dolgozat, mely 1937-ben jelent meg a m\u00fcncheni S\u00fcdostdeutsche Forschungen<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban. Bud\u00e1t 1686 szeptember\u00e9ben foglalt\u00e1k vissza a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l. P\u00e9cset pedig m\u00e9g ugyanazon \u00e9v okt\u00f3ber\u00e9ben B\u00e1deni Lajos szabad\u00edtotta fel Scheffenberg t\u00e1bornokkal. Szigetv\u00e1r visszafoglal\u00e1s\u00e1t innen ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, ez\u00e9rt P\u00e9cset katonai k\u00f6zigazgat\u00e1s al\u00e1 helyezt\u00e9k, \u00edgy a leteleped\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l a v\u00e1rosban m\u00e9g \u00e9vekig kedvez\u0151tlenek voltak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. 1692-ben a telep\u00fcl\u00e9s kevesebb mint harminc n\u00e9met csal\u00e1dot sz\u00e1ml\u00e1lt, akik viszont ekkor m\u00e1r saj\u00e1t b\u00edr\u00f3val rendelkeztek. A sz\u00e1zadfordul\u00f3ig az 551 magyar \u00e9s horv\u00e1t csal\u00e1d mellett csak 86 n\u00e9met csal\u00e1d \u00e9lt a v\u00e1rosban. Kis sz\u00e1muk ellen\u00e9re azonban m\u00e1r a felszabad\u00edt\u00e1s ut\u00e1ni kezdeti \u00e9vekben is \u00f3ri\u00e1si befoly\u00e1ssal b\u00edrtak a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9re. A fejezet v\u00e9g\u00e9n \u00e9rt\u00e9kes t\u00e1bl\u00e1zat tal\u00e1lhat\u00f3 az 1686 \u00e9s 1698 k\u00f6z\u00f6tti els\u0151 n\u00e9met telepesekr\u0151l, melyben azok neve \u00e9s \u00e9rkez\u00e9si \u00e9ve mellett a sz\u00e1rmaz\u00e1si ter\u00fclet vagy telep\u00fcl\u00e9s, valamint a vagyoni helyzet is fel van t\u00fcntetve.<\/p>\n

Nem kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekes \u00e9s a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes a Hengl \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott tov\u00e1bbi hat fejezet sem. A m\u00e1sodikban egy a szerz\u0151 \u00e1ltali forr\u00e1spublik\u00e1ci\u00f3t tal\u00e1lunk, ami P\u00e9cs v\u00e1ros 1697 \u00e9s 1746 k\u00f6z\u00f6tt lejegyzett polg\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9t tartalmazza. Ez a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a korabeli polg\u00e1rs\u00e1g helyzet\u00e9nek \u00e9s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz igen \u00e9rt\u00e9kes adal\u00e9kul szolg\u00e1lhat. A k\u00f6vetkez\u0151ben a v\u00e1ros 1704-es t\u00f6bbsz\u00f6ri kifoszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l olvashatunk. Az 1710 \u00e9s 1713 k\u00f6z\u00f6tti pestisj\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l \u00e9s a XVIII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapotair\u00f3l a negyedik fejezetb\u0151l inform\u00e1l\u00f3dhat az olvas\u00f3. Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00f6t\u00f6dik fejezet pedig a XVIII. sz\u00e1zadi n\u00e9met \u00e9p\u00fcleteket mutatja be a szerz\u0151 a korabeli utc\u00e1kat a maiakkal \u00f6sszevetve. Az 1711 \u00e9s 1752 k\u00f6zti ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1sok alapj\u00e1n a hatodik fejezetb\u0151l tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3kkal gazdagodhatunk a v\u00e1ros n\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1t illet\u0151en. Az ezt k\u00f6vet\u0151 hetedik fejezet pedig a P\u00e9cshez tartoz\u00f3 – ma m\u00e1r a megyesz\u00e9khely k\u00fcls\u0151 v\u00e1rosr\u00e9szeit jelent\u0151 – korabeli falvak n\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1nak 1688 \u00e9s 1752 k\u00f6z\u00f6tti helyzete t\u00e1rul el\u00e9nk. A k\u00f6nyv v\u00e9g\u00fcl a p\u00e9csi p\u00fcsp\u00f6ki uradalomr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nnyal z\u00e1rul. Hogy megk\u00f6nny\u00edtse az olvas\u00f3k kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1t Hengl a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e1bl\u00e1zatok \u00e9s list\u00e1k mellett egy helys\u00e9g- \u00e9s n\u00e9vmutat\u00f3t is \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott.<\/p>\n

A k\u00f6nyvet mindazoknak aj\u00e1nljuk, akik csal\u00e1dkutat\u00e1ssal foglalkoznak, illetve akik egy ig\u00e9nyesen \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott szakk\u00f6nyvet szeretn\u00e9nek olvasni a P\u00e9csre betelep\u00fcl\u0151 n\u00e9metekr\u0151l \u00e9s azok a XVIII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben fenn\u00e1ll\u00f3 helyzet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

Ferdinand Hengl: Das Deutschtum in F\u00fcnfkirchen 1687-1750
\n(A n\u00e9mets\u00e9g P\u00e9csett 1687-1750)
\nNyelv: n\u00e9met<\/p>\n

Az aj\u00e1nl\u00f3inkban szerepl\u0151 k\u00f6nyvek (amennyiben nincs m\u00e1s felt\u00fcntetve kiz\u00e1r\u00f3lag kik\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l) megtal\u00e1lhat\u00f3k a Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek K\u00f6nyvt\u00e1ra gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben.<\/em>
\nTov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3:\u00a0info@bibliothek.hu<\/a><\/em>
\nHonlap: www.bibliothek.hu<\/a><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00f6nyv mindazoknak, akik csal\u00e1dkutat\u00e1ssal foglalkoznak, illetve akik egy ig\u00e9nyesen \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott szakk\u00f6nyvet szeretn\u00e9nek olvasni a P\u00e9csre betelep\u00fcl\u0151 n\u00e9metekr\u0151l \u00e9s azok a XVIII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben fenn\u00e1ll\u00f3 helyzet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":56948,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"aside","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[90,302],"tags":[736,902,246,301,648,179,281,120,485],"class_list":{"0":"post-56947","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-aside","5":"has-post-thumbnail","7":"category-bibliothek-hirfolyam","8":"category-konyvajanlo-hu","9":"tag-baranya","10":"tag-csaladfakutatas","11":"tag-konyv","12":"tag-konyvajanlo","13":"tag-konyvtar","14":"tag-kutatas","15":"tag-magyarorszagi-nemetek-konyvtara","16":"tag-pecs","17":"tag-tudomany","18":"post_format-post-format-aside"},"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/56947","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=56947"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/56947\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":57023,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/56947\/revisions\/57023"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/56948"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=56947"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=56947"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.zentrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=56947"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}