A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége augusztus 20-án adja át nívódíjait.
A SZEKSZÁRDI NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT attól a szándéktól vezettetve, hogy a helyi németség szolgálatában kiemelkedõ érdemeket szerzett polgárokat méltó elismerésben részesitse,valamint személyüket és munkásságukat megfelelõen értékelve példaként állithassa a jelen és az utókor elé, “A SZEKSZÁRDI NÉMETSÉGÉRT“ nivódijat alapitott.
A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat a 2005 -ös évi nívódíját
GOTTWALD KÁROLY és ÉKES LÁSZLÓ Úrnak
adományozza , miután megállapítást nyert , hogy a fentnevezett személyek minden tekintetben megfelelnek a 11 / 1995 ( III. 20.) NKÖ. sz . határozatában lefektetett elveknek
A TOLNA MEGYEI NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGE attól a szándéktól vezettetve, hogy a tolna-megyei németség szolgálatában kiemelkedõ érdemeket szerzett polgárokat méltó elismerésben részesítse,valamint személyüket és munkásságukat megfelelõen értékelve példaként állithassa a jelen és az utókor elé, „A TOLNA MEGYEI NÉMETSÉGÉRT“ nivódijat alapitott.
A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége a 2005 -ös évi nívódíját
AMENT JÓZSEFNÉ és SCHMIDT KÁROLY részére
adományozza , miután megállapítást nyert , hogy a fent nevezett személyek minden tekintetben megfelelnek a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége. kitüntetési határozatában lefektetett elveknek.
A KITŰNTETETTEK LAUDÁCIÓI
Laudáció GOTTWALD KÁROLY Úrról a Szekszárdi Németségért Nívódíj 2005. augusztus 20–i kitüntetettjéről.
Született Tolnán 1949. január 7-én. Szegeden járt középiskolába, a textilipari technikumban végzett 1967-ben. 1970-től a Tolna Megyei Népújság fotóriportere. 1963 és 1967 között a Szegedi Fotóklub tagja, a Tolna Megyei Fotó- és Filklub alapítója. Csoportos és egyéni kiállításon vett részt megannyi településen, Dombóvárott, Békéscsabán, Bonyhádon, Budapesten, Nyíregyházán, Pécsett, Szarvason, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen, Tolnán, valamint Bulgáriában és az egykori NDK-ban. Fotói illusztrálják a Csikócsapat (Hazafi József), az Irodalmi séták Szekszárdon (Tőttős Gábor), a Tolna, a Bejártam Tolnát, Baranyát (Csányi Lászól) című könyveket. 2001. június 11-én munkássága elismeréseképpen átvehette a Tolnai Tollforgatók Klubja által alapított elismerést, a Csányi László díjat. Több éve tölti be a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál sajtófönöki posztját, ezáltal is biztosítva hogy e rangos rendezvény országosan is reprezentált a különböző sajtóorgánumokban.
Gottwald Károly a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület régi tagja, aki a szervezet szinte valamennyi jelentősebb rendezvényét képekben is megörökíti. E jelentős, Gottwald Károly által lencsevégre kapott gyönyörű és érdekes képanyag tette többek között lehetővé, hogy az Ékes Lászlóval közösen elkészített “Fesztiválos szekszárdi pünkösdök“ című, a szekszárdi németség pünkösdi hagyományait, személyiségeit, kultúrcsoportjait bemutató krónika 2005 Pünkösdjére kiadásra kerülhetett.
Csányi László, akivel évekig együtt dolgozott azt írta róla: „Hivatása szerint fotóriporter, tehát az a dolga, hogy megörökítse az élet mindennapi eseményeit. Igyekezete, ami művészi elhivatottsággal párosult, a fényképezés minden ágában otthonossá tette, a napi kötelességek megújuló folyamatában is arra törekedett, hogy a tárgyak, jelenségek lényegét ragadja meg, ne csak ábrázoljon,hanem a kép, mint valóság jelenjék meg, új élmény forrásává váljék.”
Gottwald Károly – aki maga is a német népcsoporthoz tartozónak vallja magát-fotóművészetével és eddigi tevékenységével jelentősen hozzájárult a helyi és a megyei németség ismertségéhez és elismertségéhez.
Laudáció ÉKES LÁSZLÓ Úrról a Szekszárdi Németségért Nívódíj 2005. augusztus 20–i kitüntetettjéről.
1950–ben született Értényben. Dombóváron járt gimnáziumba, tanítói diplomáját Kaposváron szerzi, majd 1976–ban a Pécsi Tanárképző Főiskolán magyartanári végzettséget szerez. 1983–tól a Tolna Megyei Népújság munkatársaka, olvasószerkesztője. Dolgozott a Piac című információs hetilap főszerkesztőjeként, a Tolnai Krónika olvasószerkesztőjeként. Jelenleg a Tolnai Megyei Extra főszerkesztője. Számos irodalmi alkotás úgymint a Csányi László: Az emlékezés ösvényén, a Palánki füzetek, a Vendégváró Tolna megye, a Kopjafák a Donnál társszerzője, a Harangkondítók riportkötet és a Két szem barack novelláskötet önálló szerzője.
2000-ig sajtófönöki feladatokat látott el a szekszárdi németség legnagyobb szabású rendezvényén a Szekszárdi Pünkösdi Fesztiválon, igy biztosítva, hogy ezen rangos rendezvénynek már a kezdeti időszakban is országos média– és sajtóvisszhangja volt.
2005–ben Gottwald Károly fotóművésszel közösen készítették el, a szekszárdi németség pünkösdi hagyományait, személyiségeit, kultúrcsoportjait bemutató krónikát “Fesztiválos szekszárdi pünkösdök“ címmel.
Ékes László hitvallása, hogy az újságírás és vele együtt a lapkészítés szolgálat, ahogy ő nyilatkozta: „Újságírói kötelességem indítéka örökké az emberi közösség helyzetének és jogos várakozásainak a kifejezeése volt, ha úgy tetszik ezek világgá kiáltása az írás minden műfajában.“
Ékes László eddigi tevékenységével jelentősen hozzájárult a szekszárdi németség többségi nemzet által történt elfogadottságához, a más kúltúrájú és más anyanyelvű emberek egymás iránti tiszteletéhez, a magyarországi azon belül is a szekszárdi németség kultúrájának ismertté tételéhez.
Ahogy a „Fesztiválos Szekszárdi Pünkösdök“ című könyv utószavában írja: “…az asztalomon azt a picinyke rozmaringbokrot nézem, amit a szülőföldemen szépemlékű szüleim helyett a nagynéném ültetett nekem hazai földbe. Látom és érzem, jól megfér egy maréknyi cserépben az „immer grün„ , Értény és a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál. Ennyi, a leltár. Ennyi a leltár?…”
Laudáció AMENT JÓZSEFNÉRŐL a 2005–ös „Tolna Megyei Németségért” nívódíj kitüntetettjéről
Ament Józsefné a Hőgyészen nagy számban élő német nemzetiségű emberek egyik jeles képviselője, aki több évtized óta jelentős szerepet játszik a nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolása terén.
A Hőgyészi Német Nemzetiségi Kórus tagja, aki írott formában rendszeresen megörökíti a kultúrcsoport életét, fellépéseit, kül- és belföldi utazásait. Rendszeresen publikál a Neue Zeitung elnevezésű magyarországi német hetilapban. Anyanyelvi versei mellett a Hőgyész és környéke német nemzetiségi dalkincsének gyűjtésében is jelentős szerepet vállalt. Valamennyi hőgyészi nemzetiségi rendezvényben, megmozdulásban segítőkészségére mindig lehet számítani.
Különösen szívügyének tekintette és tekinti a hőgyészi német nemzetiségi tájház berendezéseinek, népviseleti kiállításának összegyűjtését, az anyag odaadó karbantartását.
Férjével együtt végzett életműként is tekinthető nemzetiségi hagyományőrző tevékenysége példaértékű nem csak családja többi tagja, hanem bármely magyarországi német fiatal számára Hőgyészen és azon túl is.
Laudáció SCHMIDT KÁROLYRÓL a 2005–ös „Tolna Megyei Németségért” nívódíj kitüntetettjéről
Schmidt Károly 1920–ban született. Ahhoz a generációhoz tartozik aki megélte a magyarországi németek XX. századi kálváriájának állomásait.
1923 óta lakik Váralján. Az 1960–as évek elején – amikor még kevesen merték felvállalni a német nemzetiségi hovatartozásukat – tagja lett a Magyarországi Németek Országos Szövetsége: a Verband der Ungarndeutschen választmányának.
Azokban az időkben német nemzetiségi kultúra ápolásának megindítása, a Váralján, Kismányokon és Nagymányokon élő német nemzetiségiek ezirányú bátorítása nem volt igazán valami szokványos tevékenység. Szervező munkájának köszönhetően a környékbeli településeken sorra jöttek létre a nemzetiségi kultúrcsoportok. Tevékenységének köszönhetően akkoriban kerülhetett sor a nagymányoki nemzetiségi csoport látogatására az egykori NDK területére.
Kezdeményezésére 1976-ban Váralján került megrendezésre a II. „Reicht brüderlich die Hand” elnevezésű nagyszabású magyarországi német nemzetiségi találkozóra.
Tevékenysége, életműve egy olyan világban és korszakban öntött hitet és erőt a magyarországi és a tolna megyei németek nagy többségébe, amikor az identitást és a népcsoporthoz tartozás felvállalása, erősítése nem számított – a ma oly divatos szóval kifejezett – sikersztorinak.