BibliothekMuskovics Andrea Anna: Buda-vidék présház- és pincekultúrája

Muskovics Andrea Anna: Buda-vidék présház- és pincekultúrája

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Ismét egy doktori disszertációból készült kiadvánnyal bővült a Magyarországi Németek Könyvtárának állománya. Ezúttal Buda-vidék présház- és pincekultúrájáról, illetve a terület utóbbi háromszáz évének történetéről és néprajzáról olvashatunk.

Muskovics Andrea Anna a módszertani kérdések mellett kiterjedt és mélyreható terepmunkát, továbbá levéltári kutatásokat folytatott a pincék, présházak, pincesorok határbeli elhelyezkedésével kapcsolatban. Hogy bizonyítani tudja a jellegzetes „német”, „alsó-ausztriai” pincesorok kialakulását, alapos munkát végzett a családi és a kamarai térképek tanulmányozásával is. Az e témát érintő, az 1950-es és ’60-as években keletkezett írások elsősorban leíró és analizáló jellegűek. Szerzőik többnyire egy-egy település építményeinek bemutatására törekedtek, de tágabb összefüggéseket már nem vizsgáltak. Muskovics Andrea Anna munkájával ezt a hiányt igyekezett orvosolni: Megvizsgálta az épületek társadalmi kontextusát, a présházakat és pincéket használó embereket.

A pincék és présházak világa biztos és stabil hátteret nyújtott a szőlőhegyi mindennapi életnek és szorosan összekapcsolódott a település társadalmával. Előfordult az is, hogy falun belüli falut alkottak a présház- és pincesorok, a szőlőhegy pedig külön szervezettel, olykor önkormányzattal, rendelkezett.

Ezek a föld gyomrába fúrt vagy épített pincék sok mindenről tudnának mesélni. Háborús és katasztrófaközeli időszakokban védelmet, esetenként a puszta életet jelentették. Megint másoknak, például szerelmespároknak, menedékhelyként szolgált, egy hely volt, ahol eltűnhettek a fürkésző szemek elől. Jeles napokon és a népi hiedelmeken alapuló ünnepeken a hagyományok és a népszokások megélésének színhelyei voltak. Ezekre az épületekre tehát a társadalmi élet színtereiként is kell tekintenünk. 

A vizsgálat alapjául a szerző azért az egykor főleg németek által lakott Buda-vidéket választotta, mert a terepbejárás során feltűnt neki, hogy a terület présház- és pincekultúrája több szempontból is sajátos jegyeket hordoz magán. Ilyen például a présházak morfológiai és genetikai kialakulása, a pinceajtók és azok vasalása, ablaknyílások és egyéb azonos vagy éppen eltérő sajátosságok.

Ezzel a könyvvel Muskovics Andrea Anna egy hiánypótló munkát tett le az etnográfia asztalára. Ajánljuk tehát ezt a tanulmányt minden bor- és pincekultúrát kedvelőnek, valamint a magyarországi németek néprajza iránt érdeklődőnek.

Muskovics Andrea Anna: Buda-vidék présház- és pincekultúrája
Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2019
267 oldal
Nyelv: magyar

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

A Werzwischtől a Kreidepussnig

Mária mennybevétele mint a magyarországi németek élő emlékezetkultúrája A „Rund um das Jahr, rund um das Land” elnevezésű projekt keretében zsámbékiak látogattak Bonyhádra.

Három ország, egy cél

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük váltson nyelvet.

„Már elnézést: Miért is kell az identitást keresni?”

A Neue Zeitung szerkesztősége alábbi német nyelvű írásában a 2026. szeptember 8-án elhunyt Krix Györgyre emlékezik.

Georg Mertin: Die Hemdvermesser

A három generáción átívelő családtörténet cselekménye a magyarországi Perbáltól egy hesseni kis falun és egy egyetemi város világán keresztül egészen Párizsig vezet.

Gábor Kerekes: Der steinige Weg. Studien, Porträts und Interpretationen zur modernen ungarndeutschen Literatur

A kötet átfogó és tudományosan megalapozott képet nyújt a modern magyarországi német irodalom fejlődéséről, tematikai gazdagságáról és legfontosabb alkotóiról.

Juhász Péter – Juhász Péterné Ballai Etelka Julianna: Emlékezzünk… Hajdúszoboszló a II. világháborúban

A több mint 100 oldalas publikáció nem csupán tudományos vagy helytörténeti jelentőséggel bír, hanem közösségi szempontból is kiemelkedő.