A kutak díszítése húsvétra Németországban is egy egészen új hagyomány

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A hagyományok őrzése a kisebbségek, így a magyarországi németek számára is igen fontos, mert az egyben a közösség önmeghatározását, létét is jelenti. A népcsoport tagjainak életében a hagyományápolás a közösséghez tartozást és az identitást is erősíti.

A betelepítés idején az ősök a nyelvüket, viseletüket és szokásaikat is magukkal hozták a német nyelvterületekről. Mindezek idővel változtak. Bel- és külföldi hatások következtében sok szokás eltűnt, illetve kiegészült. A rendszerváltozást követő folyamatoknak köszönhetően sok régi hagyomány újjáéledt, mely a húsvétiak esetében is megfigyelhető.

A legismertebb régi magyarországi német húsvéti szokások közé sorolható az Emmausz-járás Bólyban vagy a húsvéti harmatszedés a zsámbéki Kálvárián. A locsolkodás szokását pedig pár évtizede vették át a magyarországi németek a magyaroktól. Ugyanakkor vannak olyanok is, melyek a 2000-es, 2010-es években érkeztek német nyelvterületről, és napjainkban szinte „mintegy a szemünk előtt honosulnak meg”. Ide sorolható a tojásfa-állítás hagyománya is. Ehhez hasonló a kutak húsvéti feldíszítésének hagyománya is, mely Németországban csak a 20. század elejére nyúlik vissza, Magyarországon pedig még csak „nyomokban terjedt el”. A szokás eredetileg pogány időkből származik, amikor ez az éltető víz tiszteletét, a tavasz köszöntését jelentette.

Aufsess-Unteraufsesshaag-lippert-web

Húsvéti kút Aufseßben (Foto: Bernd Lippert)

A ma ismert húsvéti hagyomány Bajorország Frank-Svájc nevű régiójából származik, ahol közismerten gyakori a szárazság. A szájhagyomány szerint az első kutat húsvét alkalmából 1908-ban díszítették fel a Nürnberg melletti Aufseßben. A díszítés általános hagyománya szerint kifújt, festett húsvéti tojásokat erősítenek egy korona formájú, zöld ágakkal díszített vázra. Az ágakat gyakran színes szalagok is díszítik. A kutak ilyen formájú átalakulása virágvasárnap kezdődik, majd húsvét után két hétig maradnak ebben a gyönyörű állapotban, manapság már a települések számára inkább turistacsalogatóként szolgálva. A leghíresebb húsvéti kutak Frankföldön Heiligenstadtban és Bieberbachban találhatóak. A bieberbachi a Guiness Rekordok Könyve szerint 11.108 kézzel festett tojással a világ legnagyobbja volt 2000-ben. A szokás szélesebb elterjedése Németország-szerte az 1980-as évekre tehető. A Baden-Württemberg tartománybeli Schechingenben ugyan csak 2003 óta ápolják a hagyományt, de 2019-re önkéntesek közreműködésével a harminc napon át tartó délutáni tojásfestéseknek köszönhetően 12.000 tojás díszítette a kutat.

osterbrunnen_bieberbach

Húsvéti kút Bieberbachban (Foto: TI Egloffstein)

A „Németországból érkező hagyományimport” legjobban a magyarországi német településeken figyelhető meg. Pilisvörösváron 2013 óta öltöztetik húsvéti díszbe a városháza előtti kutat. Bólyban a szökőkút először 2016-ban lett feldíszítve több száz tojás felhasználásával egy iskolai projektnek, a helyi német nemzetiségi önkormányzatnak és a város polgárainak köszönhetően. Csömörön 2017-ben öltöztették húsvéti pompába a főtéri szökőkutat. Bonyhád pedig a tavalyi év során büszkélkedhetett először hasonló kúttal.

Mivel idén a húsvéti rendezvényeket is érinti a koronavírus-krízis, sajnos Németországban és Magyarországon is a legtöbb településen elmarad a kutak feldíszítése. Ugyanakkor ebben az esetben is érvényes az a mondás, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Győrsövényház Német Nemzetiségi Önkormányzata ebben az évben is húsvéti díszbe öltözteti a kutat.

91911649_153563662806325_473852128176111616_o

Győrsövényház Német Nemzetiségi Önkormányzata húsvéti díszbe öltöztette a kutat (Fotó: gyorsovenyhaz.hu)

Németország baden-württembergi Rems-Murr járásban található városkájában, Plüderhausenben szintén csak néhány éve éltetik a hagyományt, melyben Claudia Jensen önkéntes is részt vett. A hírre, hogy 2020-ban elmarad a kútdíszítés, elhatározta, hogy a piactéren és az evangélikus templom előtt levő virágládákat fogja ünnepi módon kicsinosítani, ezzel is hirdetve a húsvét örömét és a reményt. A virágládákban hatalmas, díszbe öltöztetett örökzöld szívformák találhatóak, melyre Jensen kisebb, fából készült szíveket függesztett. Ezekben a nehéz időkben bizonyos foglalkozásokban dolgozók iránt hálával tartozunk. Így a fából készült szívek egyfajta köszönetnyilvánítást is szimbolizálnak ezen emberek felé. A felirat nélküli szíveken pedig bárki feljegyezheti személyes köszönetét is.

Osterschmuck_2020-1

Ünnepi díszítés Plüderhausenben (Fotó: pluederhausen.de)

Talán Jensen kezdeményezése elterjed majd, és akár már jövőre kiegészíti ezt a szép „színes” húsvéti hagyományt is.

Frei Nándor

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo