HdU programmeJogfosztások Budaörsön (1944-1948) - könyvbemutató

Jogfosztások Budaörsön (1944-1948) – könyvbemutató

2011. február 9-én a Magyarországi Németek Házában mutatták be a budaörsi Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény gondozásában megjelent Jogfosztások Budaörsön (1944-48) című kétnyelvű tanulmánykötetet. A rendezvényen a kötet valamennyi szerzője jelen volt. A könyvet Pritz Pál professzor mutatta be.

Pritz a könyvet a 40-es években jogaiktól megfosztott németek felé tett gesztusként interpretálta. A mű Budaörs helytörténetét dolgozza fel, de Pritz szerint nincs jelentős különbség helyi és országos történelem között, egyedül a minőség számít. Utalt arra, hogy a tárgyalt események vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jog és az igazság nem azonos, illetve hogy a magyar államhatalom és társadalom szerepét sem megszépíteni, sem kedvezőtlenebbül beállítani nem szabad. Kritikaként hozzáfűzte, hogy
a kötetnek szüksége lett volna névmutatóra, ugyanakkor úgy vélte, a mű segítségével jól meg lehet ismerni az eseményeket.

buchvorstellungbudaors

Grósz András, a kiadvány szerkesztője a kötet előtörténetéről beszélt. A 2006-os, a kitelepítés 60. évfordulóján rendezett ünnepségek kapcsán merült föl egy budaörsi kutatómunka igénye. Csak 2008-ra vált világossá, hogy a munkákat könyvben fogják megjelentetni. Forrásként a levéltári dokumentumok és a kortársinterjúk mellett az Unsere Postban és az Unser Hauskalenderben megjelent írások, Hauser József és Kovács Józseg László, a heimatmuseum korábbi igazgatója munkái szolgáltak. A kötetben hat tanulmány kapott helyett, kettő közülük kortársinterjúkat dolgoz fel.

A szerkesztő után az egyes szerzők beszéltek a könyvön végzett munkájukról. Tóth Ágnes volt a bevezető tanulmány szerzője, melyben többek közt a Potsdam-szindrómáról is ír. Grósz András az 1944 során Budaörsről elmenekült németek sorsával foglalkozott. Marchut Réka magát a kitelepítéseket és előzményeiket vizsgálta, ügyelve arra, hogy az ehhez kapcsolódó mítoszok ne befolyásolják. Bognár Szabina jogászi szemszögből foglalkozott a német vagyonok sorsával. Kálmán Ágnes budaörsiekkel, Steinhauser Klára pedig elűzöttekkel készített interjúkat, majd ezeket feldolgozták.

A könyvbemutató résztvevői egyetértettek abban, hogy az új kiadvány fontos és színvonalas munka, melyet remélhetőleg több hasonló követ.

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.