2011. október 5-én Budapesten, a Magyarországi Németek Házában a migrációról tartottak előadást. A főelőadó Dr. Nina Berend volt, aki az oroszországi németek történelméről és pillanatnyi helyzetéről számolt be. Ő maga is oroszországi német, húsz éve települt át Németországba, ahol a Mannheimi Egyetem Német Nyelvi Intézetében dolgozik. Berend professzor asszony az oroszországi németek nyelvhasználatát tanulmányozza, egy kutatóút keretében érkezett Budapestre.
Az előadás címe Migráció és migránscsoportok Németországban – az oroszországi németek példáján. Berend professzor asszony előadását a 18-19. századi kivándorlási hullámok ismertetésével kezdte. Ebben az időben sok német hagyta el az országot, hogy külföldön építsen fel egy jobb egzisztenciát. Ezután egy gazdasági virágkor következett, míg az első, de különösen a második világháborút követően nagymértékű németellenes hangulat alakult ki. Elüldözték őket, szűkítették alapjogaikat, deportálták vagy kényszermunkára vitték őket. A megmaradt népesség ugyan újra megkísérelt autonómiát szerezni, de sikertelenül. Az oroszországi németség rossz helyzete és a javulás csekély esélye végül tömeges németországi kivándorláshoz vezetett. Ma Oroszországban mindössze 600 ezer oroszországi német él.
A németországi migráció sok problémát okozott. Egyrészt 1990 óta újabb és újabb törvényeket hoznak, melyek alapján a migránsoknak igazolniuk kell német származásukat és hogy nemzeti hovatartozásuk miatt hátrányokat szenvednek kiindulási országukban. Másrészt azzal, hogy hivatalosan elismerik németségüket és a jogukat a németországi letelepedésre, nem feltétlenül fogadják el őket németnek. Míg Oroszországban mindig németként kezelték őket, Németországban egyszerre oroszok lettek; olyan emberek, akiknek két hazájuk van, de mégis otthontalanok.
A frissebb statisztikák mégis azt mutatják, hogy az oroszországi németek németországi integrációja sikeres volt. Ennek több oka lehet: egyrészt a bevándorlókat egész Németországban szétszórtan telepítették le, így nem fejlődhettek ki párhuzamos társadalmak. Másrészt a betelepültek igyekeztek továbbképezni magukat, ami ahhoz vezetett, hogy megbecsült pozíciókba is kerültek oroszországi németek. Nem utolsósorban a bikulturális házasságok is a gyors integrációt segítették elő.
Dr. Brenner korreferens a problémát a magyarországi németek felől közelítette meg és összevetette történetüket az oroszországi németekével. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi németeknek jobb sora volt, hiszen kevésbé zaklatták őket és szélesebb jogokkal bírtak. Ennek bizonyára szerepe van abban, hogy Magyarországról kevesebben vándoroltak ki, mint Oroszországból.
Az előadásokat követően a résztvevők bort és pogácsát fogyaszthattak, volt idő és alkalom arra, hogy kérdéseket tegyenek fel az előadóknak.