Január 15-én a Magyarországi Németek Házában a 2011-es népszámlálás került terítékre. Tóth Ágnes és Vékás János, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kutatóintézetének munkatársai azt vizsgálták meg, milyen változások figyelhetők meg a nemzetiségi hovatartozást illetően, és hogy ezek hogyan magyarázhatók.

A statisztikákat Tóth Ágnes ismertette. 2011-ben lényegesen többen vallották magukat nemzetiséghez tartozónak. A magyarországi németeknél több, mint 154%-os gyarapodást állapíthatunk meg. Különbséget kell tenni a nemzetiségre és az anyanyelvre ill. családi nyelve vonatkozó kérdések között: megfigyelhető, hogy az előbbi az aktívabb kategória, azaz többen érzik magukat németnek, mint ahányan német anyanyelvűek. A 2001-es felmérés szerint a magyarországi népesség 1,18%-a tartozott a magyarországi németséghez. Ez a mutató most 1,88%.

Komolyabb területi átalakulás nem mutatható ki, csupán a városi népesség nőtt valamelyest. A magyarországi németség korfájáról leolvasható, hogy – a többségi népességhez hasonlóan – ez a nemzetiség is elöregedőben van. Pozitív trend ellenben, hogy ma több gyermeknél adják meg a németet nemzetiségként, azaz a szülők egyre inkább preferálják a nemzetiségi hovatartozást. Olyan példa is található, hogy a szülők magyarként regisztrálták magukat, de gyermekeik németként jelennek meg a statisztikákban.

A nemzetiségek körében százalékosan magasabb az iskolai végzettség, a foglalkoztatási ráta szintén kedvezőbb. Sokan sem magyarként, sem nemzetiségiként nem regisztráltak, ez a jelenség további kutatásokat igényel.

Adódik a kérdés, hogyan magyarázható a nemzetiségek, közelebbről a németség gyarapodása. A születések növekedéséről nem beszélhetünk, a bevándorlás szintén nem jelentős. Ez azt jelenti, hogy disszimilációról, vagyis a nemzetiségi identitás újbóli felismeréséről van szó. Vékás János Pilisvörösvárt vette például, és bemutatta a kutatás módszereit.

Az előadásokat követő vitában a változások néhány további lehetséges oka is megemlítésre került, mint például az, hogy egy számítógépes adatfelvételnél könnyebben adják meg a kérdezettek nemzetiségi hovatartozásukat. Végül a jelenlévők körüljárták azt a kérdéskört, hogy mi kell ahhoz, hogy egy népcsoportot nemzetiségként ismerjenek el.