GyorshírekKiállítással emlékezik a Kanizsai Dorottya Múzeum farsangkor Mohács német lakosságára

Kiállítással emlékezik a Kanizsai Dorottya Múzeum farsangkor Mohács német lakosságára

A város többnemzetiségű lakossága közül kétségtelen, hogy a sokacoké az érdem, amiért megőrizték a híres mohácsi farsangot, a pokladét, ám a néphagyomány ápolói, azaz a beöltöző busók, szépbusók sorában ma már közel annyian vannak a magyar vagy a sváb felmenők leszármazottai, mint a sokac családokban. 64190_20140221104837_20140221104837

Hazánk legjelesebb tavaszköszöntő-télbúcsúztató eseménye kapcsán farsangkor a német lakosság Mohácsra érkezését a Kanizsai Dorottya Múzeum időszaki kiállításán ismerhetik meg a látogatók. A Duna-menti németek betelepülése címmel rendezett tárlatot február 27-én, kisfarsang napján 17 órakor nyitja meg dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

A képünkön látható Ulmer Schachtel a kiállítás része lesz, a reprezentatív múzeumunk épülete teraszán tervezik elhelyezni. Ezúttal ugyanis a hasonló tárlatok megszokott látványától eltérően nem a németek viseletét, vagy az egykori használati tárgyaikat teszik közszemlére, hanem azt a vízi járművet, amivel egykor a Dunán érkeztek hozzánk új hazára lelni. Láthatóak lesznek olyan fotók, képeslapok, melyeken a jellegzetes fachwerkes, azaz gerendaházas otthonaikat örökítették meg és az iparosaikat a műhelyükben.

A kiállított Ulmer Schachtel valójában kicsinyített mása az 1720-as években használt, átlag 30 méter hosszú eredetieknek. Egy sváb és egy bajor úr, Hermann Nickel és Diethard Bayer építette a 8 méter hosszú és 2,5 méter széles saját hajójukat, amivel Neustadtból indulva mintegy 1 000 kilométert megtéve tíz napi dunai utazás után Nemesnáduvaron – ott ahol egykor szintén partra szálltak német családok – kötöttek ki. Az Ingrid névre keresztelt tutajhajót – miután bebizonyították, hogy még ma is alkalmas a vízi közlekedésre – a községnek ajándékozták, s most onnan hozták Mohácsra.

A kiállítás nem csupán az új hazájuk épülését meghatározóan elősegítő németek életét mutatja be, hanem a megpróbáltatásaikra is emlékeztet: a kitelepítés stációit Bauhoffer József mohácsi festőművész-tanár örökítette meg, az ő munkái mellett olyan levelek is helyet kaptak, amelyekben a mostoha sorsra juttatott emberek írnak elűzetésük és a megalázó málenkíj robotra elhurcolásuk keserveiről.

B. M.

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.