FőhírA babarci fúvószene ünnepe

A babarci fúvószene ünnepe

45 éves a Babarci Ifjúsági Fúvószenekar

Sokan jöttek. Megszámlálhatatlanul sokan. A kultúrházban minden hely foglalt volt, így a közönség nagy része már csak az udvaron felállított padokon, kivetítőn kísérhette figyelemmel a jubileumi koncertet. „Hű, de régen láttalak…”, vagy „Hallottad azt az indulót, azt mi is játszottuk…”, vagy „Emlékeztek még…?”, így zajlottak általában a  sűrű kézrázogatás és ölelkezések kísérte beszélgetések a vendégek között, akik valaha a Babarci Ifjúsági-, illetve egykori néven Úttörő Fúvószenekar zenészei voltak. Sokan hosszú évek óta először találkoztak, de még most is régi jó barátként üdvözölték egymást.

IMG_9943

A fúvószenei kultúrának mindig is fontos szerepe volt Babarcon. Az első képpel és írásban is dokumentált zenekar 1926-ban alakult, amelyet továbbiak követtek. A németek II. világháborút követő kitelepítése azonban majdnem megtörte ezt a hagyományt. 1955-ben Tornai Ferenc kezdte újra a zeneoktatást, és az 1956-ban alapított zenekarban már olyan zenészek játszottak, akiknek gyermekei és unokái később az Ifjúsági Zenekart alapították. A Babarci Ifjúság Fúvószenekar története 1969 őszén kezdődött 6 taggal, a létszám azonban már 1970-re, az első hivatalos fellépésig 15-re nőtt. A szülők maguk finanszírozták a hangszereket, de idővel a szponzori kör is egyre bővült. A zenekar az évek alatt beutazta az egész országot és a külföldi turnék, többek között Ausztriába és Németországba, sem várattak sokáig magukra. Számos díjat szerzett versenyeken és a fellépéseken is nagy sikert aratott. Mindenki megcsodálta a gyönyörű babarci népviseletet, amelyet a zenészek gyakran viseltek a piros mellény helyett. Így pl. 1991-ben is, amikor II. János Pál pápa Pécsre látogatott és mindenki örömére spontán a fiatalokhoz lépett, hogy köszöntse őket és karnagyukat. Azt a karnagyot, akinek neve elválaszthatatlan a zenekartól. Ahmann György 45 éve vezényli a csapatot és számtalan diákot tanított zenélni. 1993 és 2000 között fiatal kollégáknak engedte át a karmesteri pálcát, sorban Peszt Miklósnak, Márki Norbertnek, Schum Józsefnek és Cseke Gábornak. Majd töretlen energiával tért vissza a zenekar élére.

A 2014. május 2-án rendezett jubileumi ünnepségen a zenekar egy közel négy órás koncertet adott. A terjedelmes műsorban a legkedveltebb polkák, keringők és indulók, valamint modern darabok hangzottak el. Sok régi zenész is visszaült a zenekarba. A zenét zenészek visszaemlékezéseivel szakították meg, akik az elmúlt évtizedekről meséltek. Amikor zárásként felhangzott a Radetzky-induló, már senki nem tudott ülve maradni és a közönség vég nélkül tapsolt. A közös vacsora és az azt követő bál előtt egy csoportkép is készült a jelenlevő babarci muzsikusokkal, és a Tanár úr díszokleveleket osztott ki a régi és mai zenekari tagoknak. A kisteremben az elmúlt 45 évet feldolgozó, sok fotót, régi hangszereket és emléktárgyakat bemutató kiállítást is megnyitottak.

Egy sok humoros és megható pillanattal átszőtt ünnepnap volt ez. Csak úgy elrepült négy és fél évtized, de megmaradtak az emlékek, a barátságok, a zene szeretete és egy nagyszerű zenekar, ami tovább játszik.

A rendezvényen készült fotók itt megtekinthetőek >>>

 

 

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.