A kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel közösen fogadta a tizenhárom nemzetiségi szólószót kedden a Parlamentben.

A találkozóról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta az MTI-t. Közlése szerint a megbeszélésen a miniszterelnök-helyettes rámutatott: „a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában”. Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében.

Balog Zoltán kiemelte, a nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek – hangsúlyozta a miniszter, aki ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét”.

A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta első alkalommal képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló a 2014-es ciklustól aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába. A nemzetiségi szószólókból álló nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben, ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság – mutatott rá Havasi Bertalan.