Megkezdte működését a Magyarországon élő nemzetiségek ügyével foglalkozó parlamenti bizottság, miután az Országgyűlés 2014. május 26-i ülésén döntött a testület nevéről illetve megválasztották tisztségviselőit. A bizottság neve „Magyarországi nemzetiségek bizottsága” lett – ezt a nemzetiségi szószólók kezdeményezték. A testület elnökévé az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, Fuzik Jánost választották, alelnöke pedig a roma nemzetiség szószólója, Farkas Félix lett. A bizottság várhatóan a hét folyamán tartja meg első ülését.
Az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója elmondta, a 13 tagú testületet a nemzetiségi szószólók alkotják, közülük nyolcan jelenleg is nemzetiségi országos önkormányzati elnökök. Fuzik János a bizottságban megvitatandó témák között említette az országgyűlési választások tapasztalatainak áttekintését nemzetiségi szempontból, és jelezte: konkrét javaslatot fogalmaznak meg a nemzetiségi törvény módosítására.
Tájékoztatása szerint felmerült, hogy a nemzetiségi jelölőszervezeteket némiképp szűrni kellene. Mint kifejtette, az új nemzetiségi törvény elhagyta azt a feltételt, hogy legalább három éve működnie kell egy nemzetiségi szervezetnek ahhoz, hogy jelölteket indíthasson, a legtöbb nemzetiség azonban szeretné visszahozni ezt a szigorítást. Kiemelt helyen kezelik majd a jövő évi költségvetést is.
Az elnök elmondta: rendszeresen egyeztetnek majd a helyettes ombudsmannal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Fuzik János a nemzetiségi szószólói rendszert egy nagyon fontos új intézménynek tartja, amely új érdekérvényesítési formát jelent. Felidézte, régi igénye volt a nemzetiségeknek, hogy a parlamenti képviseletük valamilyen formában megvalósuljon.
Az új, a korábbinál kisebb létszámú, 199 tagú Országgyűlés munkájában vesz először részt a 13 nemzetiségi szószóló. Az április 6-ai országgyűlési választáson a nemzetiségek országos listát állíthattak, de a voksoláson egyik nemzetiség sem kapott annyi szavazatot, amely alapján jogosulttá vált volna szavazati joggal rendelkező képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. A listaállítás jogán viszont valamennyi nemzetiség jogosult volt arra, hogy szószólót küldjön a parlamentbe.
Az országgyűlési törvény értelmében a nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Állást foglal a kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról.