FőhírA nemzetiségi szószólók megkezdték a munkát

A nemzetiségi szószólók megkezdték a munkát

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2014. június 4-én a Parlament Irodaházában megtartotta alakuló ülését. Az épületben mind a 13 nemzetiségi szószóló irodát kapott, illetve a szlovákokat képviselő Fuzik János elnök irodája mellett egy állandó üléstermet is kijelöltek a bizottság számára, ahol hétfőnként és szerdánként üléseznek majd.

Ritter Imre, a magyarországi németek szószólója is beköltözött már irodájába és megkezdte a munkát, szakemberekkel tárgyalt, akik a következő ciklusban segíthetik munkáját. Ritter a beszélgetésben hangsúlyozta, hogy mindenképp nagyon jó lehetőség, hogy a szószólók közvetlen kapcsolatban lesznek a képviselőkkel és részt vesznek a parlamenti üléseken. Bár szavazati joggal nem rendelkeznek, mégis sikeres lobbitevékenységet folytathatnak majd.

A bizottság elnöke az első ülésen szlovák anyanyelvén köszöntötte szószóló kollégáit, majd a nemzetiségek alfabetikus sorrendjében mutatta be őket. Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke üdvözlőbeszédében kiemelte, hogy a bizottság nem csak a nemzetiségeket képviseli, hanem elősegíti a jó kapcsolatot Magyarország és az egyes nemzetiség anyaországa között is. Az alelnök hangsúlyozta a pártokkal való konzekvens és folyamatos együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy a mindenkori kormány partnerként tekinthessen a bizottságra.

Az ülésen meghallgatták Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterjelöltet is. Balog örömtelinek nevezte, hogy a népszámláláson a kettős identitás is előtérbe helyeződött. Pozitívumként említette a nemzetiségi fenntartásában működő oktatási intézmények számának exponenciális növekedését. Az elmúlt három évben megháromszorozódott a számuk. Ősztől már 41-re emelkedik ez a szám és több mint 4500 tanuló fog ezekbe az intézményekbe járni.
A szószólók a miniszterjelölthöz intézett kérdései is főként az oktatásra vonatkoztak, jelezték, hogy a kormány a folyamatos munka érdekében egy év helyett öt évre szóló köznevelési szerződést kössön az oktatási intézményeikkel.
A nemzetiségi tankönyvek kérdése is felmerült, mivel számos könyv nem szerepel a hatályos tankönyvlistán, illetve a közbeszerzési folyamatok elhúzódása is megnehezíti, hogy a tankönyvek szeptemberig eljussanak az iskolákba. Balog ígéretet tett, hogy a könyveket felveszik a listára.

Ritter Imre német szószóló megemlítette, hogy a nemzetiségi óvónő- és pedagógusképzést a nemzetiségi igényekhez kell igazítani. Balog Zoltán elmondta, hogy a jövőben egy új rendszerben tervezik a pedagógusképzést és -továbbképzést, amelyben a gyermeklétszámhoz igazítanák a pedagóguslétszámot.
Az országos önkormányzatok támogatási összegének emelésével kapcsolatban Balog elmondta, hogy a jövő évi költségvetést már eszerint kívánják tervezni.

A bizottság egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.

Íme a 2. magyarországi német országos énekverseny eredményei!

Ma rendezték az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusán a magyarországi német diákok számára meghirdetett énekverseny országos döntőjét.

Középpontban a művészet és a kézművesség

Ez a hír csak egy nyelven érhető el. Kérjük, váltson nyelvet.

Egy-két-há, drámafesztivál!

Ugodon idén is megrendezték a magyarországi német általános iskolák régiós drámafesztiválját. Összesen 11 iskola mintegy 150 diákja lépett színpadra, hogy bemutassák darabjaikat.

A német nemzetiségi lista nem szerzett mandátumot – a közösségi képviselet iránti igény továbbra is erős

Az eredmény azt is mutatja, hogy sokan fontosnak tartják, hogy közösségük önálló hangon legyen jelen a közéletben.

Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Ez a különleges kétrészes kiadvány nem akar tanítani, ítélkezni vagy történelmet magyarázni. Csak igaz történeteket mesél el emberekről, sorsokról, egy elmúlt évszázadról.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ezen két kötet azoknak szól, akik a történelem nagy folyamatait az egyéni sorsok felől szeretnék megközelíteni és megérteni.

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Az itt ajánlott mű egy mélyen megrendítő regény az identitás kereséséről az idegenségben, a magány sokféle arcáról és arról az újra meg újra mozgósítandó erőről, amely segít felülkerekedni rajta.