Augusztus 20. a három magyar nemzeti ünnep egyike. 931 éve avatták szentté az első magyar királyt, Istvánt, fiát, Imrét és Gellértet, a mártír püspököt. István, az államalapító az egykori pogány fejedelemségből erős keresztény királyságot kovácsolt.
A kommunizmus éveiben a szent emlékezetét el akarták nyomni. Ezért augusztus 20. évtizedeken át az 1949-ben életbe léptetett alkotmány ünnepe volt. Az új kenyér ünneplésének népi hagyományát is azért elevenítették fel, hogy a vallási tartalmat háttérbe szorítsák.
István Géza fejedelem fia volt. Míg apja csak politikai számításból vette fel a keresztséget, a Vajkként született István meggyőződéses keresztény volt. Az államalapítás folyamata már Géza alatt megkezdődött. A 973-as quedlinburgi birodalmi gyűlésen papokat kért Magyarország számára, hogy megtérítsék a népet. E szerzetesek között volt Querfurti Brúnó és Szent Gellért is. István felesége a bajor Gizella lett, akivel mai ismereteink szerint két fiút és három lányt nemzett.
Az államalapító fontosnak találta, hogy az európai hatalmasságok elfogadják uralmát. Ezért követeket küldött II. Szilveszter pápához, és királyi koronát kért tőle. Ezzel a tettel István a nyugati kereszténység mellett kötelezte el magát, anélkül, hogy a német-római császár vazallusa lett volna. III. Ottó császártól egy lándzsát kapott, amely világi hatalmát jelképezte.
Sok magyar vezető nem ismerte el István trónigényét. Koppány, a Somogy ura felkelést vezetett ellene. A Veszprém melletti döntő csatát István nyerte. Koppányt Vecellin német lovag ölte meg, a szintén német Hont és Paznan szintén nagy segítséget nyújtott, ezért birtokadományt kaptak. A császársággal nem mindig volt békés a kapcsolat. 1030-ban III. Konrád megpróbálta elfoglalni Magyarországot, de seregét leverték.
István fiai fiatalon elhunytak, ez trónviszályokhoz vezetett. 1038-ban, István halálakor az ország szilárd volt, de jövője még bizonytalan. Öt nappal halála előtt az országot a Szűzanya kegyelmébe ajánlotta. Azóta Magyarországot Regnum Marianumként, azaz Mária királyságaként is ismerik.
Államalapító Szent István korának és a magyar történelemnek egyik legnagyobb államférfija volt. Nem csoda, hogy azon kevés szent egyike, akit a keleti és a nyugati egyház egyaránt tisztel.
Mayer István