Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Tavaly július 9-én a budapesti Német Nagykövetségen megállapodást írtak alá a magyarországi német kultúrkincs digitalizálásáról. A megvalósítás első szakaszában a Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény és öt német tájház (Vecsés, Somberek, Hímesháza, Császártöltés és Dunaharaszti) vett részt. 2015. január 19-én a Magyarországi Németek Házában ismertették az eddigi tevékenységet és eredményeket.
A rendezvény vendégei három referátumot hallgathattak meg. Fonyódi Krisztián projektkoordinátor, a Szépművészeti Múzeum Digitális Archívumának menedzsere elsőként a projekt előfeltételeit vázolta fel. Véleménye szerint a 421 helyi nemzetiségi önkormányzat, a mintegy 500 kulturális csoport és a 120 tájház azt mutatja, hogy a magyarországi németség egy jól szervezett közösség. Fontos, hogy a kultúrkincseket a fiatalabb nemzedék is megismerje, amit a legjobban az online média segítségével lehet elérni. Meg kellett állapítani ugyanis, hogy csak kevés kiállítási tárgyat lehet az interneten megtekinteni.
A program eredeti célja a résztvevő gyűjtemények egyenként 100 tárgyának digitalizálása és ezeknek a Múzeum Digitár weboldalon való közzététele volt. A törekvést a budapesti Német Nagykövetség, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a berlini Institut für Museumsforschung támogatta. Az első feladat a projektpartnerek keresése volt. Ennek során fontos szempont volt, hogy azok készek legyenek új szakismeretek elsajátítására és hosszabb távon is érdeklődjenek a program iránt. Végül hat intézmény került a projektpartnerek és négy további a kooperációs partnerek sorába.
A tervezéskor figyelembe kellett venni a kiállítóhelyek közti különbségeket, mind a technikai felszereltség, mind a személyi állomány szaktudása tekintetében. Az egyik legfontosabb feladat a tárgyfényképezés alapjainak megismertetése volt, ezt követően a múzeumi szoftver használatába vezették be őket. A tanításra és a tulajdonképpeni digitalizálásra egy-másfél nap állt rendelkezésre az egyes helyszíneken. A következő lépés az utómunka és a projektpartnerekkel történő közös ellenőrzés volt. Ezt a Múzeum Digitár weboldalon való digitális publikáció követte. Mindeddig 842 tárgyat dolgoztak fel. Az így létrejött gyűjtemény sokszínű, többek között bútorokról, népviseletekről és hangszerekről is tartalmaz fotókat. A kereső funkció lehetővé teszi, hogy együtt tekintsük meg különböző gyűjtemények hasonló darabjait, ami később közös kiállítások alapját is képezheti. A projekt vezetőinek terve szerint tovább bővül majd az online gyűjtemény, kétnyelvűvé alakítják, esetleg tematikus webportált építenek fel hozzá.
Benkő Sándor fotográfus technikai aspektusból beszélt a projektről. A tájházak kiindulási állapota a leltárt illetően is eltért. Ahol eddig nem volt katalógus, azt szortírozás után elkészítették. A szoftverrendszernek köszönhetően ez egyből elektronikus. A projekt fotográfiai vezetője és tanácsadója is kitért a célcsoport kérdésére: a fiatalokat jobban megfogják az audiovizuális tartalmak, mint a szövegek. Ezt követőn a fotográfus néhány technikai részletet említett, például hogy a projektet viszonylag egyszerű eszköztárral kivitelezték, hogy könnyű legyen folytatni. Hogy valóban lesz-e folytatás, az a finanszírozástól függ.
Harmadikként Jaszmann Gabriella, a Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója vette át a szót. Ő is szólt a leltárkönyvekről: elvileg alapfeltételei lennének egy közgyűjteménynek. A szoftverrel dolgozni egyszerű és szórakoztató volt, a keresés funkció különösen hasznos. Jaszmann Gabriella úgy véli, a projekt folytatásánál érdemes lenne megszólítani az iskolákat, hiszen az online megtalálható tartalmak jól hasznosíthatóak az oktatásban.
A Múzeum Digitár weboldala >>>
Mayer István
