Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A NÉMET NEMZETISÉGI PARLAMENTI SZÓSZÓLÓ SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Jövőre lényegesen több támogatás jut a hazai nemzetiségeknek
Mintegy negyedszázadon át tartott Magyarországon az a méltatlan és kiszolgáltatott állapot, hogy bár a hazánkban élő nemzetiségek mélyen alulfinanszírozottak voltak, a központi költségvetésből kapott támogatásuk összege mégis csupán alig, vagy egyáltalán nem emelkedett. Változást a szószólóik hoztak, akik a tavalyi parlamenti választások óta a Parlamentben képviselik a nemzetiségeket. Már az idei esztendőre vonatkozó költségvetést illetően is jelentős emelést értek el, és a 2015. évi kétmilliárdos többlettámogatás jövőre még feljebb kúszik: 2016-ra további 2 milliárd 63,4 millió forintos emelést ítélt meg az Országgyűlés a magyarországi nemzetiségek részére.
„A tolerancia csak átmeneti állapotot jelölhet, amely elismeréshez kell, hogy vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.” Goethe-t idézte így Ritter Imre a Parlament 2014. novemberi költségvetési vitájában. A magyarországi németek parlamenti szószólója felszólalásában arra utalt, hogy nem elég a hazánkban élő nemzetiségek jelenlétét pusztán elviselni; e népcsoportok ugyanis az ország boldogulásáért évszázadokon át kifejtett munkájuk okán elismerésre vágynak, amit a központi költségvetésből juttatott támogatások formájában forintosítani is kell. A szószóló az Országgyűlésben már több ízben kifejtette: az elmúlt 25 esztendőben méltatlanul kevés pénz jutott a hazai nemzetiségeknek, és ez az összeg ráadásul az évek során alig emelkedett. Egyebek mellett érzékletes példaként említette a helyi önkormányzatok általános támogatását: azok átlagban mindössze havi 14.500 – esetenként csupán nettó 9.000 – forintot kaptak a működési költségeik fedezésének segítésére.
A 2014-ben a Parlamentbe került nemzetiségi szószólók bizottsága – alaposan felmérve a helyzetet és az igényeket – a 2015. évi költségvetésre vonatkozóan jelentős áttörést ért el: az Országgyűlés megszavazta azt a kétmilliárd forintos többlettámogatást nyújtó módosító csomagot, amely valamelyest rendezte, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik büdzséjét. A 2016. évi költségvetési igények előkészítésekor azonban további hiányok, illetve „fehér foltok” rajzolódtak ki: a beérkezett pályázatok alapján egyértelművé vált, hogy a nemzetiségi civil pályázati keretek öt-, hatszorosára lenne igény; megfogalmazódott, hogy szükség lenne a kis létszámú nemzetiségi köznevelési intézmények működési költségeinek kiegészítésére szánt pályázati forrás bevezetésére, valamint a nemzetiségi színházaknak nyújtandó külön pályázati keret létrehozására is. Az ez év május 13-án a Kormány által beadott költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés június 23-i ülésén megszavazta, a hazánkban élő nemzetiségek tehát jövőre az ideihez képest 2 milliárd 63,4 millió forinttal több támogatáshoz juthatnak. Az elkülönített nemzetiségi pályázati keretek az alábbiak szerint bővülnek: a civil szervezetek, az anyanyelvi diáktáborok, a kulturális programok, a pedagógus-továbbképzés támogatási kerete a háromszorosára nő, 80 millió forintos keretet hoznak létre a köznevelési intézmények működési költségeinek kiegészítésére, a nemzetiségi színházak részére szánt eddigi támogatást pedig egy külön, 100 millió forintos kerettel bővítik. A helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatása 784,2 millióval emelkedik, a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények beruházásra, felújításra, pályázati önrészre létrehozott kerete pedig az eddigi 441,2 millió duplájára nő. – A Parlament ezen döntése hitelt és súlyt adott a nemzetiségi szószólók intézményének. Örömteli, hogy a magyar politika végre egyenrangú partnernek tekint bennünket! – fogalmazott Ritter Imre. – Mindezek a kedvező változások természetesen nem azt jelentik, hogy az évtizedes elmaradások után a nemzetiségi probléma egy csapásra megoldottnak tekinthető! Maradtak finanszírozási gondok, esetenkénti aránytalanságok, előttünk van még az egész nemzetiségi köznevelési rendszer teljes körű áttekintése, színvonalának érdemi javítása, melyek megoldásán, összehangolásán tovább kell dolgoznunk. Ám túlzás nélkül mondható, hogy ez a támogatásnövelés olyan mértékű pozitív változás, amelyre a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatban az elmúlt száz évben nem volt példa, melyért egyértelmű köszönet jár a magyar Kormánynak és a magyar Parlamentnek. Végre valóban érezzük a Goethe által is említett megbecsülést!
Sajtótájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2015. július 8-án Ritter Imre német nemzetiségi szószólóval: