Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A múlt hétvégén rendezték az idei Mercator-LEARNMe konferenciát a MOM Kulturális Központban, Budapesten. A téma ebben az évben Mindennapi többnyelvűség, fenntartható nyelvi sokszínűség és többnyelvű bevonódás volt.
A konferencia túlnyomórészt a kisebbségi nyelvek kutatásainak eredményeiről szólt, illetve ezek tanulási koncepcióiról és új módszereiről. A beszédeket szimultán fordították jelbeszédre és magyar nyelvre.
A konferenciát 2015. szeptember 18-án, pénteken 9 órakor Navracsics Tibor, Lovász László, és Kenesei István nyitották meg. Bemutatták a Mercator intézményét és a többi közreműködő intézményt mint a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontját.
Ezután Cor van der Meer és Prof. Bartha Csilla, a két intézmény vezetői Dr. Kósa Ádámmal együtt ismertették a most negyedik alkalommal megrendezett konferencia koncepcióját.
Különböző előadások és gondolatébresztő beszédek hangzottak el számos szakértőtől. A déli szünet előtt párhuzamosan két fő témához tartottak prezentációkat, az egyik egy kerekasztal-beszélgetés volt különféle európai egyetemek képviselőivel. A képviselők Magyarországról, Aberystwythből, Stockholmból, Barcelonából, Namurból és Dublinból jöttek, a vitán Cor van der Meer is részt vett.
A másik előadás főleg az oktatási rendszerről, pontosabban a kisebbségi nyelvek oktatásáról szólt. Raátz Judit kérdéseket vetett fel a pedagógia különböző aspektusairól, arról, hogy a nyelvoktatás mennyire lehet siker vagy kudarc. Melyek a tanárok tipikusan elkövetett hibái, és hogy lehet a gyerekeket kicsi koruktól kezdve fellelkesíteni az egzotikus nyelvek iránt? Gonda Zsuzsa példákon keresztül megmutatta, mekkora segítséget nyújthat ehhez a mai technológia. A végén kulcsproblémákról beszéltek, amelyek akkor bukkannak fel, ha a saját anyanyelv a kisebbségi nyelvekhez tartozik.
Az ebédszünetet újra párhuzamos előadások követték, az egyik teremben direkt elméleti fejtegetéseket folytattak arról, melyik ország milyen előrehaladást ért el a nyelvpolitikában. Ezt többek között az olasz, portugál és ukrán példán szemléltettek. A második teremben nemzetközi, kisebbségi nyelvekkel foglalkozó intézetek mutatkoztak be. Susan Stewart bemutatta londoni nemzetközi iskolájának koncepcióját és munkamódszerét. Abban 31 tanár tanít 19 ázsiai, afrikai és európai nyelvet. A magyar, szlovák, és a román kisebbségi nyelv mellett a jelbeszéd is fontos volt. Hefty Angéla siketként, négy siket gyerekkel töltött hétköznapjairól mesélt. Ö szlovákul, magyarul és jelnyelven beszél.
A végén tizenhárom geresdlaki lakos demonstrálta a soknyelvűség optimális megvalósítását. Ebben a faluban magyarok, svábok és finnek élnek együtt, nyelvi és egyéb problémák nélkül. Jól érzik magukat egymással, elfogadják és örülnek egymás szokásainak, részt vesznek hagyományos ünnepeiken, és segítenek egymásnak ha szükség van rá.
A konferenciának a szüneteiben sok lehetőség nyílt kapcsolatépítésre, a kulisszák mögé tekinteni. Hogy kell egy interjút megfelelően vezetni, és hogy kell viselkedni egy nyilvános vitánál? Ilyen és más hasonló workshopokat lehetett meglátogatni.
Nagyon eseménydús nap volt, a felvetett fajsúlyos kérdésekből és beszélgetésekből sok újat lehetett tanulni és motivációt szerezni a továbbgondolásra.
Fee Dorina Dutombé