Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Német értékek Baranyában című kiállítással folytatódott Pécsen a baranyai nemzetiségeket bemutató sorozat. A Király Galériában december végéig látható tárlatot Gerner Zsuzsanna tiszteletbeli német konzul, a német programsorozat fővédnöke nyitotta meg.
A Total Art Egyesület szervezésében megvalósuló kiállítás-sorozat célja a Baranya megyében élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása. A péntek esti esemény mottója az volt, hogy szeretnék bemutatni mindazt az értéket, amellyel a baranyai németek hozzájárultak ennek a megyének a formálásához.
– A baranyai németek olyan betelepülők, olyan migránsok – szándékosan használtam ezt a kifejezést – leszármazottai, akik a 17-18. században hívásra jöttek ide. A Habsburg-ház, földesurak és a katolikus egyház hívta őket azért, megműveljék az itteni, parlagon heverő földeket. A betelepülők nagy része földműves volt, de voltak köztük iparosok is. Tulajdonképpen kettős identitással, egy abszolút patrióta magatartással az ország irányában, de a német nyelvet és kultúrát nem feladva, járultak hozzá munkamoráljukkal, szorgalmukkal, takarékos életmódjukkal ennek a vidéknek a fejlődéséhez – mondta köszöntőjében Gerner Zsuzsanna.
A tiszteletbeli német konzul hozzátette, hogy a magyar köznyelvben sváboknak nevezett népcsoport a nyelvük alapján nem feltétlenül számítanak svábnak. A Baranyában élő németeket nyelvjárásaik alapján a középnémet nyelvjárási csoportokhoz lehet leginkább sorolni: Rajna-menti, frank nyelvjárásokat beszélnek többségükben, illetve hesseni nyelvjárásokat is. Baranyában kisebb számban bajor települések is jelen vannak. A sváb nyelvjárás a megyében nem jellemző, nem fordul elő. Alemann nyelvjárás egy helyen található – az országban is unikális jelleggel -, Nagyárpádon, ami már Pécshez tartozó település.
– Az erre a vidékre települők zömében kézművesek voltak, de sok volt közöttük a felcser, az asztalos, az ács, a bádogos, tudunk hordókészítőkről és kádárokról is. Munkamoráljuk és szorgalmuk volt annak a záloga, hogy egy idő után a belváros utcáit ők uralták, az utcáknak német nevük volt, a legtöbb házban német polgári családok éltek. Joggal mondhatjuk, hogy ez a kisebbség jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez a vidék a 17. század végétől felvirágzott – hangsúlyozta a program fővédnöke.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon több mint 180 ezer állampolgár vallotta magát német nemzetiségűnek, közülük a legtöbben, több mint 27 ezren ebben a megyében élnek, Baranya összlakosságának 6,7 százalékát alkotva.